Milyen technológiai megoldás áll a jól ismert három betű mögött?

A PLM (product lifecycle management, termékéletciklus-kezelés) tisztázása előtt érdemes még néhány rövidítés jelentését értelmezni, olyan kapcsolódó fogalmakat, mint a PDM (product data management, termékadat-kezelés), a cPDM (collaborative product data management, kollaboratív termékadat-kezelés) és az integrált megoldások.

A PLM koncepció lényege, hogy egy termék életciklusához tartozó összes – főként műszaki jellegű – adatot, dokumentumot, folyamatot és projektet egy egységes rendszeren belül kezelünk. Ebbe minden beletartozik: a termék koncepciójának megszületésétől kezdve a tervezésen, gyártáson, minőségbiztosításon és karbantartáson keresztül egészen a termék eldobásáig vagy újrahasznosításáig. Mi ezt a folyamatot az általunk „szabadalmaztatott”, úgynevezett PLM körben szoktuk ábrázolni.

A koncepció része az is, hogy a PLM nem mindig oldja meg egy cég összes problémáját, ezért szorosan együtt kell működnie más ismert vállalati rendszerekkel, mint például az ERP (enterprise resource planning), a CRM (customer relationship management), az SCM (supply chain management) és a különböző gyártást automatizáló-felügyelő rendszerek. Az előző, kicsit elméletinek tűnő definíció után fontos kiemelni, hogy ez ma már nemcsak koncepció, hanem a működő valóság.

A graphIT megoldásainál maradva, a Teamcenter kínálja a PLM valamennyi funkcióját, egy egységes rendszeren belül. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a hazai felhasználók leggyakrabban a PLM egyes komponenseit alkalmazzák. A legegyszerűbb esetben megmaradva a hagyományos CAD/CAM területén most kezd kialakulni az ezen túlmutató rendszerszintű igény. A PLM koncepció irányába mutató következő lépés a PDM, mely a CAD adatok egységes adatbázisból való elérésén keresztül biztosítja a mérnöki csoportmunkát, illetve a cPDM, amely ezt kiterjeszti az egyéb dokumentumokra, folyamatokra és projektekre, valamint a nem CAD-es felhasználókra is.

A PLM kapcsán jelentkező igény, hogy egy rendszeren belül lehessen kezelni a tervezést, gyártást és analízist. Ebben semmi újszerű nincsen, a csúcskategóriás rendszerek – a mi esetünkben az NX (korábban Unigraphics) – már tíz évvel ezelőtt is biztosította az integrált CAD/CAM/CAE lehetőségeket, ahogy ma is, természetesen mindig a kornak megfelelő színvonalon.

Mekkora nagyságú cégek esetében érdemes megfontolni a teljes körű PLM bevezetését?

Tapasztalatunk szerint nemcsak a nagy cégek tudják eredményesen használni a PLM rendszereket vagy akár csak egyes komponenseit. A korábban említett ERP-példánál maradva: a graphIT Kft.-nél is – amely cégmérete alapján akár egy tipikus hazai vállalkozásnak tekinthető – bevezettünk egy komplex vállalatirányítási rendszert, mert a működési folyamataink tranzakciós szinten olyan bonyolultak, hogy az információkat a hagyományos formában – táblázatok, különböző dokumentumok, mappákban tárolása – nem tudtuk hatékony kezelni. Ma már egy rendszerbe összefogva jóval gazdaságosabb munkát tudunk végezni.

Vagyis inkább a feladatok komplexitása az alapvető szempont?

Igen, és különösen akkor, ha kulcsfontosságú feladatokról van szó. Például egy olyan projektről, amelyben nemcsak egy szakember dolgozik, hanem akár többen is. Nem ritka, hogy egy projekten 2–3 fős tervezőcsoportok dolgoznak, a feladatokat megosztva. Ebben az esetben nagyon fontos az, hogy létezik például egy központi adatbázis, amiből a projektben résztvevők mindig az adott modell aktuális verzióját láthatják, azon dolgozhatnak. De a PLM óriási előnye az is, hogy az adatok egy helyen vannak, kereshetők, verzionálhatók, hozzákapcsolhatók dokumentumok, folyamatok.

Ha egy cég most gondolkodik a PLM bevezetésén, hogyan fogjon hozzá, melyek az első lépések?

A hazai realitásánál maradva a PLM értékét nagy részben az egyes PLM célszoftverek funkciói adják, így érdemes áttekintenünk a Siemens megoldásaira épülő PLM portfoliónk legfontosabb termékeit. A hagyományos CAD/CAM területén két kategóriában kínálunk megoldást, a felhasználói igényektől és lehetőségektől függően. A nagyon népszerű Solid Edge szoftver költséghatékony megoldást nyújt minden CAD jellegű feladatra, míg a kimondottan bonyolult és integrált megoldásokat kívánó kihívásokra a csúcskategóriás NX a jó választás.

A digitális gyártás területén a Tecnomatix termékcsalád elemei hozzák a megoldást. Itt érdemes kiemelni a gyártási és szerelési folyamatok szimulációját (Plant Simulation), és a robotizált cellák tervezését (RobCAD, Process Simulate). Vagyis a terméktervezéstől kezdve az analízisen keresztül a komplett gyártásig minden mérnöki igényt ki tudunk elégíteni. Ezen kívül a graphIT külön fókuszál a megmunkáló cégekre, és célmegoldásként kínálja a Vero Software fejlesztő cég CAM termékeit, az Edgecamet forgácsoló-, illetve a Radant lemeztechnológiai CNC megmunkálások programozására és automatizálására.

Iparági szempontból kik lehetnek a legfontosabb felhasználók? Általában az autóipart szokták emlegetni, amely a legnagyobb felhasználója és egyben legfőbb innovátora a PLM-nek...

Ez igaz, és Magyarországon is ez a helyzet. Mi azért céloztuk meg az autóipart, mert Magyarországon nagyon sok olyan cég van, amely akár közvetve vagy közvetlenül ennek az ágazatnak dolgozik. A közelmúltban megtartott szakmai rendezvényeinken is azt mutattuk be, hogy a Siemens PLM termékportfoliójának alkalmazásával hogyan tudnak sikeresek lenni, miként kapcsolódhatnak be az autógyárak életébe, és milyen előnyök származhatnak abból, ha ismerik az autógyárak PLM rendszereinek működését, azok használatát.

Számos vállalatra jellemző, hogy igyekeznek az oktatási intézményekkel jó kapcsolatot kialakítani annak reményében, hogy az ott tanulók előbb-utóbb ezeknél a cégeknél folytatják pályafutásukat, megoldva a szakember-utánpótlásukat is, illetve szeretnének már korán egyfajta márkahűséget kialakítani a hallgatókban. Hasonló céljuk volt a különböző szoftverek diákverzióinak létrehozásával?

Ez a lépés a Siemens elkötelezettségét mutatja a korszerű mérnöki ismeretek elterjesztése iránt, amelyet az is bizonyít, hogy Go PLM elnevezéssel komplex programot alakított ki az egyetemek, főiskolák részére. Ennek keretében tette díjmentesen elérhetővé például a Solid Edge és a Tecnomatix diákverzióját. A regisztrált felhasználók fél-egy évre ingyenes verziókat kaphatnak, amelyek teljes funkcionalitású szoftverek, igaz, ipari felhasználásra nem alkalmasak. A program hazai részéhez mi még annyit teszünk hozzá, hogy az oktatási intézményeket ellátjuk az általunk kidolgozott tematikával és minden olyan információval, amely segítheti a diákok, de főleg az oktatók munkáját.

Ebben az évben a graphIT Kft. jelentős mérföldkőhöz érkezett: idén ünnepelte alapításának 15. évfordulóját. Az elmúlt időszakra visszatekintve mit tart a legnagyobb sikernek, és milyen jövőkép áll a cég előtt?

A legnagyobb eredménynek azt tekintem, hogy a változó gazdasági körülmények között is sikeres, sok ügyféllel kapcsolatban álló céget láthatunk ma. Számos partnerünknek tudtunk segíteni abban, hogy az általunk forgalmazott szoftvereket használva jelentős üzleti sikereket értek el a maguk területén. Jövőbeli fejlődésünk kulcsa lehet, hogy az egyre összetettebb ügyféligényeknek már nemcsak termékszinten próbálunk megfelelni, hanem azon túlmutató szolgáltatásokat is kínálunk. Úgy gondolom, hogy egy sokkal kevésbé termék-, inkább szolgáltatásorientált graphIT Kft. lesz a piacon. Az a célunk, hogy minél több hozzáadott értéket tudjunk a termékek mellé adni.