hirdetés

Lean production

A hatékony gyártás filozófiája

A magyar tulajdonú vállalatok története jellemzően nem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint a nyugati versenytársaiké. Többségük egy kivételes tehetségű tulajdonos vagy cégvezető innovációjának gyümölcse. Ahhoz, hogy átlépjék a sikeres kisvállalkozásból a világcéghez vezető küszöböt, ma már nem kérdés, hogy a korszerű vállalatirányítási rendszer megléte elengedhetetlen. Ezek közül is a leghatékonyabb a lean filozófián alapuló szervezet – állítja Kovács László, a Lean Production Kft. ügyvezetője. Mögé néztünk ennek a több mint fél évszázada prosperáló filozófiának, amely a távoli Keletre vezetett minket.

hirdetés

A lean production – vagyis a karcsú termelés – egy évtizedeken át alakuló vállalatirányítási rendszer, amelynek a gyökere a 20. századi autógyártáshoz vezethető vissza. A lean gyártást sokan történelmileg olyan meghatározó jelentőségűnek tartják, mint a taylorizmust: aki akkoriban nem tudott alkalmazkodni a tömegtermelés forradalmi eszméihez, az elveszítette vezető piaci szerepét.

Ma már nem kérdés, hogy be kell-e vezetni a leant a vállalatirányításba. Amelyik vállalatnál ez nem történik meg, az nem tud alkalmazkodni korunk gyorsan változó piaci körülményeihez, életciklusa stagnáló vagy lefelé menő ágba kerül. Kovács Lászlót, a Lean Production Kft. ügyvezető igazgatóját, lean tanácsadót kérdeztük.

De mit is jelent a lean termelés/vállalatirányítás, egyáltalán, miért került a figyelem központjába a gyártás területén?

Kovács László
Kovács László
A terminológia a lean filozófiát Japánból, pontosabban a Toyota-gyárból eredezteti, viszont a gyártásszervezési eszközök nagy része már korábban megjelent különböző nyugati cégeknél. A japánok voltak azonban az elsők, akiknek sikerült ötvözniük ezeket egy egységes vállalati filozófia égisze alatt. De nem vonatkoztathatunk el attól a történelmi és gazdasági krízistől sem, amely a meglévő erőforrások minél hatékonyabb kihasználásának kényszerpályájára állította őket. A II. világháború után – a vesztes oldalon állva – újra kellett szervezniük az ipart, többek között az autógyártást. A termelési volumen csökkenésével a Toyota a dolgozói létszám leépítésére kényszerült, de ezt az emberek – érthető módon – nehezményezték. A szakszervezet nyomására sikerült olyan engedményeket elérniük a dolgozóknak a leépítés feltételeként, amelyek alapkövei lettek napjaink legeredményesebb gyártási rendszerének. Ezek pedig: az alkalmazottak munkához való joga, amelyet tőlük megvonni nem lehet, a szenioritás elvén alapuló javadalmazás és előmenetel, valamint a társaságon belüli konszenzus a munkaadó és a munkavállalók között.

A többségében európai bevándorlókat foglalkoztató Ford-gyárakkal szemben ez gyökeresen új helyzetet teremtett. A fluktuáció drasztikus csökkenése lehetővé tette a dolgozók hosszú távú képzését és bevonását a céges folyamatok átszervezésébe. Ez mutatja meg leginkább a különbséget a keleti és a nyugati vállalatirányítási kultúra között. Az emberekbe fektetett energia és bizalom meghozta a gyümölcsét, és a Toyotából a világ egyik legismertebb és legeredményesebb vállalata lett.

Európában és Amerikában, ahol nem küszködtek finanszírozási problémákkal, hogyan terjedt el a lean filozófia?

A lean gyártás európai alternatívája az automatizálás. Annak idején a finanszírozási problémákkal küzdő Toyotának az ezzel összefüggő erőforrások nem álltak rendelkezésére, ezért a versenyképesség megtartásának kulcsa a pazarlások módszeres megszüntetésében rejlett. Ez lett a lean filozófia kiindulópontja, amelyet a Toyotán keresztül ismerhetett meg a gyártás világa. A 20. század második felében a tömegtermelés megjelenésekor tapasztalt eseményekhez kísértetiesen hasonlító dolog zajlott le. A világpiacon váratlanul megjelent a Toyota, amellyel az autógyártás nagy dinoszauruszai sem minőségben, sem árban, de legfőképpen rugalmasságban nem voltak képesek felvenni a versenyt. Piaci részesedésük és profitjuk rohamosan csökkent. Szerencsére az utolsó pillanatokban Európa és Amerika is felismerte, hogy az akkor már leannek elnevezett Toyota-módszer működik, és csak az működik. Aki átveszi a lean módszert, életben marad, aki elveti, ugyanúgy jár, mint Henry Ford idejében azok, akik nem tudták a tömegtermelést megvalósítani.

A lean filozófia
A lean meghatározás Jim Womacktől származik, aki munkatársaival a 80-as évektől tanulmányozta a világ autógyártási rendszereit és azok menedzsmentjét az MIT’s International Motor Vehicle Program (Massachusettsi Műszaki Egyetem Nemzetközi Gépjármű Program) keretén belül. Azt látta, hogy a Henry Ford által bevezetett tömeggyártás már nem versenyképes a japán cégek által alkalmazott új módszerekkel szemben. Ezt az új rendszerű megközelítést nevezték el lean productionnek. E vállalatirányítási koncepció három fundamentuma a pazarlások csökkentése, a munkatársak folyamatos képzése és az emberközpontú vállalat működtetése. A cél a lehető legnagyobb értéket előállítani a lehető legkisebb erőforrás, idő, energia és erőfeszítés felhasználásával.

A személyes indíttatásom a lean szemlélettel kapcsolatban is ebben nyilvánul meg, miszerint tisztelettel és megbecsüléssel kell az emberekhez viszonyulni. Hiszek abban, hogy minden embernek megvan a képessége és az igénye is, hogy tökéletesítse önmagát, mind a szakmai, mind a magánélet területén. Cégünk célkitűzése pedig ennek támogatása lett. Egy vállalat csak akkor képes továbbfejlődni, ha a dolgozói is ezt teszik. Ahhoz, hogy a lean bevezetésre kerülhessen, és elérhesse céljait, olyan körülményeket kell teremteni, amelyek önmaguk és ezáltal közvetlen munkakörnyezetük folyamatos fejlesztésére ösztönzik a kollégákat, és így hatékonyabban működhet a szervezetük. Nehéz meghatározni ezeket a motivációs eszközöket, hiszen sok lehetőség közül választhatunk, és csak hosszú évek elmúltával derül ki, hogy melyik vezet zsákutcába, és melyik sikeres. A Lean Production Kft.-nélezeknek a kiválasztásában tudunk segíteni gyakorlati tapasztalatokból származó példákkal. Vállalatfüggő, hogy hol milyen változtatásra van szükség, de ami minden esetben azonos, az a döntéseknek a dolgozókra gyakorolt hatása.

Honnan szerezte a tapasztalatot mindehhez?

Vezetővé válni komoly kihívás egy ember életében, nehéz megtalálni az egyensúlyt a vállalati és a dolgozói érdekek, a piaci és a vevői elvárások között. Ezt korábban én is megtapasztaltam. Életem meghatározó szakasza egy több mint 160 éves múlttal rendelkező német multinacionális autóipari nagyvállalat kecskeméti gyáregységéhez köthető. A ranglétrát végigjárva gyárigazgatóként vezettem a gyáregységek egyikét, majd 2011-ben ügyvezetőként köszöntem el a cégtől. Nem volt könnyű megválni a kivételes képességű kollégáktól, és mind a mai napig büszkeséggel tölt el, ha hallom, milyen sikereket érnek el. Napjainkra Európa egyik legjobb lean vállalatává váltak, eredményeik példaértékűek a vevők és a versenytársak körében is.

A lean rendszerű termelés bevezetése egy vállalat minden szintjét érinti
A lean rendszerű termelés bevezetése egy vállalat minden szintjét érinti

Pályám kezdetén – ennek a cégnek a németországi kötődéséből kifolyólag – német nyelvterületen tanulhattam meg a modern üzemgazdaságtant, amelyet később a gyakorlatban meg is valósítottam, hiszen viszonylag fiatalon vezető pozícióba kerültem. Ezzel egy időben a termékek minősége és a cég eredménye is a Toyotáéhoz hasonló, kedvező fordulatot vett, és ebben a lean bevezetés meghatározó szerepet játszott. Nem titkoltan ezeknek az eredményeknek köszönhetően 2011-ben lehetőségem nyílt rá, hogy – egy profi lean trénerekből és coachokból álló csapat keretein beül – a BMW németországi és angliai gyáraiban a lean bevezetést támogassam. Így kezdődött a Lean Production élete.

Mi az az érték, amelyet a Lean Production Kft. nyújt partnerei számára?

Többségünknek, amikor vezető pozícióba kerülünk, fogalmunk sincs a vezetés gyakorlati oldaláról, és csak az iskolapadban megszerzett tudásra támaszkodhatunk. Az én esetemben még a friss felsőoktatási tudás is elavultnak számított nemzetközi szinten. Nem csoda, hiszen a szakirodalom nagy része mind a mai napig elérhetetlen magyar nyelven. Előképzettség hiányában néha csak keserű tanulságok által jövünk rá arra, hogy mi a helyes döntés, de ezt az esetek többségében a pozíciónk bánja. Attól kezdve, hogy valaki cégvezető lesz, olyan (korábban ismeretlen) problémákkal kell szembenéznie, amelyek megoldásában csak saját magára számíthat. A felső vezetők többségének nincs lehetősége arra, hogy egy-egy – a cég életét jelentősen befolyásoló – döntés meghozása előtt érdemben egyeztethessen valakivel, aki rendelkezik a megfelelő tapasztalattal. A döntéseink ránk nehezedő súlya pedig könnyen tönkreteheti az ember életét, egészségi és magánéleti problémákat okozva. Amit mi a Lean Productionnél biztosítani tudunk a vezetők számára, az egy olyan üzleti és baráti kapcsolat, ahol nyíltan és őszintén beszélünk a felmerülő problémákról, és segítünk azok megoldásában.

Lean képzés

A lean nem egy jól pontokba szedhető, kompakt módszer, hanem egy filozófia, amelynek lényege a folyamatok veszteségeinek feltárása, ezek minimalizálása, felszámolása. Az eszközök és a módszerek sem kőbe vésettek, hanem a környezetnek, a folyamatnak megfelelően változnak és fejlődnek. Bár a lean leginkább az autóiparban terjedt el, és jellemzően nagyvállalatoknál alakult át ennek megfelelően a vállalatirányítás, de a mikrovállalkozásoktól kezdve a tömeggyártást vivő cégekig hatékonyan alkalmazható.

A Lean Production Kft. többféle lean képzést kínál. Ezek közül a PDCA Champion a problémamegoldás tudományos metódusaként ismert PDCA-ciklus (plan: tervezés, do: cselekvés, check: ellenőrzés, act: beavatkozás) elsajátítását teszi lehetővé, ami napjainkra alapvető szabványi követelmény lett. E képzésnek elhanyagolható részét teszi ki az elméleti oktatás, ehelyett a leendő PDCA Championok – két coach felügyelete mellett – valós termelési problémákat oldanak meg, hogy minél több gyakorlati tapasztalatra tegyenek szert. Az oktatás időtartama alatt megvalósul a problémamegoldó eszköz integrálása a céges kultúrába a PDCA-menedzsmentrendszer bevezetése révén. A sikeres PDCA Champion-certifikáció feltétele bizonyos megtakarítás elérése a saját cégen belül PDCA-projektekkel. Így az oktatás hatékonyságához kétség sem férhet.

Trapp Henci
a szerző cikkei

Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés