A jó fúvóka észrevehetetlen
Optimális alkatrész a legkülönfélébb alkalmazásokhoz
Egyszerű és sokrétűen alkalmazható: így jellemezhetők leginkább a Lechler precíziós ipari fúvókái. Egyszerű, mert lényegében nem egy összetett gépről, gépelemről vagy szerkezetről van szó, hanem „csupán” egy mérnöki pontossággal és alapossággal megtervezett, számtalan know-how-t hordozó, precíziósan kimunkált, kopó alkatrészről. Sokoldalú, mert az ipar számos területén, iparágak és folyamatok, alkalmazások sokaságában megtalálható és szükséges fúvóka.
Nagy számban alkalmaznak fúvókákat az autóipari és egyéb alkatrészek, géprészek festés előtti felületkezelésére, zsírtalanítására vagy akár más alkatrészek, munkadarabok emulziótól vagy forgácstól való, megmunkálás utáni lefúvatására. De használnak fúvókákat például karbamid vizes oldatának égő légtérbe történő porlasztására is, ahogy az élelmiszeriparban ládamosásra és más mosási feladatokra, az üdítőipari pasztörizálás során porlasztásra, levegő nedvességtartalmának növelésére, különböző méretű gyógyszer- és élelmiszer-ipari tartályok belső tisztítására.
A megfelelő fúvóka kiválasztása
A ránézésre egyszerű fúvóka kiválasztása a fentiekből következően néha nem is olyan egyszerű, de legalábbis nagy körültekintést, az alkalmazás maximális ismeretét és megértését követeli meg. A fúvókás szakemberek esetében alapvető követelmény, hogy ismerjék, sőt a legjobban ismerjék a fúvókákat, műszaki hátterüket. Ezen túlmenően igen fontos az igazi „fúvókás” számára az alkalmazások ismerete is, mivel csak így lehet optimális és testre- (alkalmazásra) szabott megoldást nyújtani. 
A gyártók és forgalmazók számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan gyűjtsék és elemezzék az ipari folyamatokat és alkalmazásokat, ami a piac és a műszaki színvonal, műszaki környezet folyamatos nyomon követését igényli.
A következőkben azokat a legfontosabb tényezőket foglaljuk össze, amelyeket szem előtt kell tartani a megfelelő fúvóka kiválasztásánál: 1) az alkalmazás azonosítása, megismerése után az alkalmas típus, szóráskép behatárolása 2) a fúvókákra jutó összesített térfogatáram, illetve szállítási mennyiség meghatározása, majd ebből a fúvókánkénti szállítási teljesítmény számítása 3) üzemi nyomás és maximum nyomás meghatározása 4) az átáramló közeg adottságaihoz, tulajdonságaihoz legmegfelelőbb anyag kiválasztása 5) a fúvókák elhelyezésének tervezése és számítása, figyelembe véve egyes típusoknál a sugarak közötti átfedés szükségességét.
Sokféle szempontot kell szem előtt tartani
Az előzőekben összegyűjtött szempontok részletesen az alábbiakat foglalják magukba. A fúvókák lehetnek egyközegesek, vagy kétközeges fúvókák, amikor a porlasztás valamely segédközeg jelenlétében történik. Alapvetően a következő szórásképek szállíthatók: lapos sugár (legyező), tele kúp, kúppalást, tűsugár. 
Ezek kiválasztását igencsak differenciálttá teszi az alkalmazás: * szalagon haladó munkadarabokat, alkatrészeket szeretnénk mosni – lapos sugár * egy toronyban gázt szeretnénk mosni a tetejében rögzített fúvókák segítségével – (tele kúp) * porlasztani szeretnénk, de segédközeg nélkül, mert nincs levegő előállítására lehetőségünk, netán túl költséges – kúppalást * egészen finom szemcseméretet szeretnénk elérni (<50 mµ) – pneumatikus porlasztó * több, egymással párhuzamos csőre szeretnénk fúvókákat rögzíteni úgy, hogy a szórás iránya pontos, irányított legyen, és a fúvókafej esetleges takarításakor ne veszítse el ezt az egyszer már beállított szórásirányt, és ne kelljen akár több száz fúvókát újra rögzíteni – MemoSpray fúvóka.
Az anyagválasztásnál kiindulásként rögzítjük, hogy itt elsősorban vízbázisú közegről van szó, amely tartalmazhat savakat, lúgokat, esetleg abrazív szemcséket, mindezt különböző hőmérséklet mellett. Alapkivitelben választható PP vagy PVDF, amelyek viszonylag sok vegyi anyaggal szemben rezisztensek. Választható réz, illetve a standard programban kétféle acélminőség áll rendelkezésre (1.4305 és 1.4571). Az előbbi a „gyengébb” acél (X8CrNiS18-9), az utóbbi az „erősebb” (X6CrNiMoTi17-12-2).Természetesen ezek csak a szokványos anyagok, számtalan más, egyedi anyag is a program részét képezi.
Az elhelyezésnél figyelembe kell venni egyrészt a kilépő közeg által bezárt szöget, amely hatást gyakorol a szórás szélességére vagy a szóráskép átmérőjére. A másik fontos szempont a fúvóka felfüggesztésének a célponttól mért magassága. 
A szórásképek között átfedés válik szükségessé, mivel a fúvókák által kibocsátott víz nem egyenlő mennyiségű a szóráskép két szélén és a szórás közepén (magjában). Ezt kompenzáljuk az 1/4 vagy 1/3 részben történő átfedésbe helyezéssel. Ezek a legáltalánosabb szempontok, de nyilván egy levegőfúvókánál cél, hogy minél közelebb helyezzük a fúvókát a célponthoz, míg egy tartálymosó fejnél célszerű a fúvókát a tartály 1/3 részéig belógatni.
Tehát fúvókatípusonként ez is eltérő. Cikkünk csupán rövid betekintést nyújt a fúvókák világába. Az egyes pontok, fúvókák, alkalmazások akár önmagukban is hosszasan kifejthetők, hosszú értekezés írható mindről. A fúvókák tudományának tárháza napjainkra igencsak kiszélesedett, és egy önálló – ám meg kell hagyni speciális – szakterületté fejlődött. Részben talán itt is helytálló a szivattyúk világából kölcsönzött mondás, mely szerint a jó fúvóka észrevehetetlen.
