Árérzéketlenség vagy pazarlás?

Ennek hatása a kiskereskedelmi árakban és az inflációban rendszerint azonnal tetten érhető. Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára a napokban úgy nyilatkozott, hogy a vállalkozók már minden tartalékot felhasználtak. Úgy tűnik azonban, hogy a megtakarítási lehetőségek számbavételénél mégis van egyfajta árérzéketlenség a hazai közúti fuvarozóknál és városi közlekedési vállalatoknál. Miközben az ár- és adóemelések áthárítása a fogyasztókat nagyon kellemetlenül érinti, ugyanakkor 120-240 milliárd közötti nagyságrendű összeg megtakarítása jelentős terhet venne le minden piaci szereplőről.

Tény, hogy a Magyarországon futó autóflották személy és haszongépjárműveinek 92 százalékában, azaz hozzávetőleg körülbelül nyolcszázezer vállalati járműben jelenleg nincs GPS-es flottafelügyelet. Nehezen követhető az útvonaluk, a tankolásuk. Így becslések szerint minimum 120 milliárd forintot pazarolnak el a cégek évente. A Magyarországon futó autóflották alig 8 százalékában használják csak ezt a lehetőséget, miközben Németországban már 35 százalék feletti az alkalmazás. A másik oldalon ugyancsak 120 milliárdos nagyságrendű megtakarítás lenne elérhető üzemanyag-adalék alkalmazásával. A Prowerdose projekt által jegyzett legújabb magyar találmány 30-60 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkenés mellett 10 százalékkal, de akár negyedével is csökkentheti a fogyasztást.

Legfrissebb iparági elemzések szerint az alapanyagok drágulása valamint a forint gyengülése a 10 forintos üzemanyagár-emelést meghaladó további drágulást is előre vetítheti. 3,9 százalékkal nőtt a Brent típusú kőolaj jegyzése (köszönhetően az ellátást érintő bizonytalanságoknak), amelyek mögött az Iránnal kapcsolatos politikai és katonai feszültség, valamint az olajkivitellel szembeni európai embargó lehetősége áll. Az európai Petroplus finomító-csoport pénzügyi zavara a vállalat finomítói kapacitásainak jelentős csökkenését okozta, így nem meglepő, hogy a motorbenzin jegyzése 3,5 százalékkal nőtt a szűkösebbé váló kínálat hatására. 4,6 százalékkal nőtt a gázolaj jegyzésára, egyrészt a csökkenő európai finomítói kapacitások, illetve az alacsony európai készletszintek okán.

Végül, de nem utolsósorban az árnövelő tényezők közül ki kell emelni a forint árfolyamát, amely az IMF tárgyalások körül kialakult bizonytalanság miatt 5,3 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Amennyiben az üzemanyagárak területén nem várható kedvező fordulat, maradnak az alternatív megtakarítási lehetőségek, amelyre várhatóan a fogyasztók, adófizetők is egyre érzékenyebbek lesznek a kereskedelmi, közlekedési és egyéb költségeik növekedése láttán, melyeknek áthárítását ráadásul egyre nehezebben viselik.