hirdetés

Német gazdasági kilátások

Előrejelzés ellentmondásokkal – 2. rész

A német ipari és kereskedelmi kamarák (DIHK) idén is elkészítették hagyományos, 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló év eleji konjunktúrafelmérésüket. Az eredmények és a következtetések bemutatását folytatjuk.

hirdetés

Az idei év eleji konjunktúrafelmérés egyik fontos jellemzője, hogy a hosszabb távra szóló kilátások összességében messze nem annyira kedvezőek, mint az aktuális helyzet megítélése. (A részletes eredményeket és a következtetéseket ismertető írásunk első része itt olvasható.) Az pedig, hogy a várható gazdasági növekedés nem haladja meg az 1,3 százalékot, a nagyszámú nemzetközi és hazai kockázattal magyarázható.

A „gazdasági keretfeltételek” alakulását (közelebbről a munkaerőpiaci bürokrácia növekedését és a részmunkaidős foglalkoztatás újbóli korlátozását), továbbá a szakemberhiányt a felmérésben részt vevő vállalatok igen jelentős része (45, illetve 43 százaléka) jelölte meg kockázati tényezőnek, és csaknem hasonló arányban (a vállalatok 40 százaléka) a magas bérköltségeket is az üzleti tevékenységet befolyásoló kockázati tényezőnek nevezte.

A gazdasági bizonytalanságok sorát duzzasztja a menekültkérdés megoldatlansága: a menekültek nagyszámú megjelenése fogyasztói oldalról serkentően hat a gazdasági növekedésre, ugyanakkor rövid távon a határellenőrzések esetleges bevezetése és az EU-n belüli politikai ellentétek kiéleződése folytán, hosszabb távon pedig a menekültek integrálásával összefüggően tengernyi a kihívás. A nyelvismeret hiánya, valamint a gyakran alacsony vagy teljes mértékben hiányzó szakképzettség következtében a menekülteknek a munkaerőpiacra való integrálásához szükséges idő eléri az öt-tíz esztendőt (már tudniillik azon kisebbségek esetében, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy szeretnének dolgozni). A menekültek semmiképpen sem ellensúlyozhatják elégséges mértékben a munkaerőhiányt, állapította meg Martin Wansleben, a kamarai szövetség főtitkára, ezért „Németországnak továbbra is aktív bevándorlási politikára van szüksége, és a belföldi potenciált is még következetesebben ki kell használni”. Aktív bevándorlási politika alatt azt kell érteni, hogy lehetőség szerint a gazdaság igényeinek megfelelő képzettségű szakemberek érkezzenek a német munkaerőpiacra.     

Gyorsvasúti szerelvény javításon (Forrás: Shutterstock)
Gyorsvasúti szerelvény javításon (Forrás: Shutterstock)

A közlekedési infrastruktúra korszerűsítése rendkívül lassan halad előre, és a szélessávú internet kiépítése is igen vontatott. Azzal kell számolni, hogy az olajárak csökkenése az idén már nem folytatódhat a múlt évhez hasonló mértékben, és ugyanez várható az árfolyamok alakulásánál is. Az energia- és nyersanyagárak egyébként rendkívül alacsony szintje előnyös a német iparnak, de ezt az előnyt a külföldi versenytársak is élvezik, tehát a német iparnak érdemi előnyt nem jelent. Ezzel szemben a belföldi áramárak emelkedését „nemzeti külön-terhelésként” élik meg a vállalatok. A hálózatépítés, a föld alatti kábel és a megújuló energiák termelésének fejlesztése az elkövetkező tíz évben 120 milliárd euró pótlólagos költséggel jár majd, ami a gazdaság szereplőit fogja sújtani.

Abban, hogy az ipari várakozások összességében elmaradnak más gazdasági tevékenységek várakozásaitól, a külgazdasági kapcsolatok oldaláról többek között Kína gazdasági szerkezetváltásával és a korábbi éveknél szerényebb növekedési dinamikával, továbbá számos más, jellemzően nyersanyagokat termelő, úgynevezett küszöbország gazdasági teljesítményének visszaesésével indokolható. (Figyelemre méltó, hogy 2015-ben – miközben hazai gyártású autókból 15, külföldiekből pedig 2 százalékkal több személygépkocsit hoztak Kínában forgalomba, mint egy évvel korábban – a BMW, a Daimler és a Volkswagen-csoport tavaly összesen 4,4 millió darab személygépkocsit értékesített a kínai piacon, 1 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben, és a világ legnépesebb országában a német típusok piaci részesedése 24-ről 22 százalék alá esett vissza.)

Az alacsony olajárak ma is serkentően hatnak a német gazdaságra, az olajbevételek csökkenése nyomán azonban számos országban kénytelenek mérsékelni a beruházási szándékokat, és ez keresleti oldalról hátrányos a német iparvállalatok számára. A politikai konfliktusok sorában különösen zavaró az, ami a Közel-Keleten, Törökországban, valamint az orosz-ukrán válság körül történik. „Emellett Európában olyan politikai pártok tudtak sikereket elérni, amelyek veszélyeztetik a reformpolitika folytatását” – fogalmazott a kamarai szövetség főtitkára. A görög adósságválságra nem született megoldás, ráadásul egyre élesebben vetődik fel a Brexit (Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból) lehetősége, pontosabban veszélye is. (folytatjuk)

Juhász Imre ,Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés