hirdetés

Esemény

Hogyan alakítja át a digitalizáció a társadalmat?

A digitalizációról és az ember-gép kapcsolatról tanácskoztak szakemberek az Akadémián. 

hirdetés

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége az MTA együttműködésével konferenciát szervezett február 11-én A digitalizáció társadalmi hatásai és következményei címmel, hogy megvitassák ennek gazdasági és társadalmi vetületeit.

Az IVSZ digitális átalakulást körüljáró tanácskozásán három irányból közelítették meg a témát az előadók. Az ember és gép kapcsolatából kiindulva Pléh Csaba, a Közép-Európai Egyetem professzora a digitalizáció mentális hatásairól beszélt, illetve arról, hogy az infokommunikációs technológia hogyan alakította át a tudás feldolgozását, milyen változó keretei vannak az ember által elérhető információknak. Előadásából kiderült, hogy az infokommunikációs technológia hatással van az emberi elmére, de megoszlanak a vélemények arról, hogy ezek pozitív vagy negatív változásokat eredményeznek.

Az emberek három csoportra oszthatók aszerint, hogy miként viszonyulnak a témához. Vannak a posztmodern társadalmi optimisták, akik szerint az új technológiák megváltoztatják a gondolkodásmódunkat, a hagyományos módon gondolkodók, vagyis a társadalmi pesszimisták, akik szerint az IKT-k (információs és kommunikációs technológiák) ellentmondanak a természet törvényeinek, míg a harmadik csoport, a biológiai optimisták szerint biológiai keretek között megy végbe az új technológiák által okozott rengeteg változás. Pléh Csaba előadása végén kijelölte azt az utat, amit az IKT közegében, ebben az új tanulási univerzumban be kell járniuk a gazdaság szereplőinek: mentorálni kell a kutatás-fejlesztésekben résztvevőket, figyelmet kell fordítani a minőségbiztosításra, és pragmatikusan kell gondolkodni a nyílt tanulási és fejlesztési rendszerekben.

Az adat az új olaj

Gerd Leonhard jövőkutató szintén a gép-ember kapcsolatából adódó változásokat vizsgálta, amik a munkában, az üzletben, az oktatásban, egyszóval a mindennapokban jelennek meg. Mi történik akkor, amikor soha nem vagyunk offline, amikor „az adat az új olaj”? Az futurológus szerint a jövő biznisze az emberiség és a technológia kapcsolatán alapul, és az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét.

Ságvári Bence, az MTA Társadalomtudományi Központ – Szociológiai Intézet tudományos munkatársának az előadása jól reflektált Leonhard zárására, ami az adatkor társadalomtudományi dilemmáiba engedett betekintést. Szintén közhelyként említette, hogy az adat az új olaj, de üzemanyagként csak akkor működik, ha intelligens adatokat készítünk belőlük. Ehhez viszont számos eszközre van szükség. Olyan technológiára, ami a komplex méréseket elvégzi, illetve olyan jól működő folyamatokra, amelyek összegyűjtik és feldolgozzák az adatokat. Ezt követi a megismerés, amikor megértjük az adatokat és ebből fejlődhet ki egy mozgalomszerű együttműködés, ami kialakít egy nyílt üzleti-tudományos ökoszisztémát – itt mindenki egyenlő mértékben hozzáfér az adatokhoz.

Digitópia – az alapstruktúra

A konferencia második szekcióját Frank Buytendijk, a Gartner holland vezető elemzőjének izgalmas – virtuális – előadása nyitotta meg, ami az üzlet és szoftver témába illeszkedett, de valójában a digitópiát, tehát azt a jövőt mutatta be, ahol a technológia már nem csak előny, hanem maga a társadalmi infrastruktúra alapja. Buytendik a digitalizálódó világgazdasággal kapcsolatban felvetette azokat a fontos kérdéseket, amik mindenkit foglalkoztatnak: hogyan alakul a jövőben a gép-ember viszonya; mit jelent a digitális transzformáció a társadalom, az egyén és vállalat szintjén? A Gartner alelnöke négy lehetséges jövőképet vázolt fel: jelenleg a digitális nagyvállalatok kontrollja alatt működő társadalomra hasonlít legjobban a világunk. A kormányok és a nagyvállalatok határozzák meg, hogy milyenek lesznek a digitális kölcsönhatások, ebben a termék maga az ember, illetve az ő adtai.

A második lehetséges utópia a digitális bazár, amely jóval pozitívabb jövőképet fest. Ebben az emberek tevékenyen hozzájárulnak a fejlődéshez, a nyílt fejlesztési platformok, adatok mindenki számára elérhetők lesznek. Ez teljes technológiai és digitális demokráciát feltételez nagyon erős innovációs kultúrával a háttérben, és azt, hogy a "dolgok" mindegyike felkerül az internetre.

A digitális vadnyugat az a jövőkép, amely egy, a jelenleginél informatikailag jóval kulturáltabb társadalmat feltételez, amely megelégeli a kormány és a nagyvállalatok kontrollját, ezért technikai tudását a titkosításra fordítja, hogy minél erősebb védőburkot alakítson ki önmaga körül a digitális világ károsnak vélt hatásai ellen.

Erre a digitópia képével adott az előadó optimistább színezetet a jövőnek: ebben a világban a társadalom infrastruktúráját az infokommunikációs technológia adja. A motivációk - legyenek azok kormányzati vagy nagyvállalati hajtóerők - átláthatók és az adatok feletti rendelkezési jog az emberek kezében van.

A legújabb paradigmaváltás

A konferencia záró szekciója a kultúra változását vizsgálta digitális környezetben. Rab Árpád társadalomkutató előadásában azt mutatta be, hogy az emberiség történelme során hányszor írta felül kulturálisan önmagát. Jelenleg szintén egy paradigmaváltáson megy keresztül kultúránk, ahol a cél nem a technológia önmaga, hanem a kapcsolatok, a munka, tehát az élet fogalmainak az újraértelmezése. Rab szerint az IKT eszközök használata megváltoztatta az érzékeinket, másként érzékeljük az időt, a teret, a környezetünket; kulcsfontosságú lett a szórakozás, az önkifejezés, az étkezés. Viszont a kultúra ugyanúgy evolúciós fegyver, a túlélési stratégia eszköze, amely a 21. században leírható az interkonnektivitás, az interaktivitás, a vizualitás, a multitasking és a kommunikáció fogalmaival.

Takács Károly, a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója szerint az új technológiák használata javítja a különböző kulturális kutatócsoportok munkáját, a társadalomról valósabb képet tudnak alkotni, hiszen az anonimitás megkönnyíti a válaszadók helyzetét, így a digitális eszközök által begyűjtött temérdek adatmennyiség segíti a társadalom makroszintű megismerését. Az ember viselkedése, tehát a gazdaságra hatással lévő makró folyamatok megismerése mellett nélkülözhetetlen a kor jelenségeinek megismerésében az, hogy annak a történetét is ismerjük. A kulturális javak digitalizációja hatalom, jelentette ki Monok István, a MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, aki előadásában végig vette a folyamatot a kéziratos könyvkiadási technológiák változásától az internetig.

A digitalizáció társadalmi hatásait vizsgáló rendezvényen az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködési megállapodást írt alá, hogy a digitalizáció alapján megvalósuló társadalmi és gazdasági változások elemzésére, annak hatásaira közösen fókuszáljanak. A két szervezet célja, hogy az MTA kutatóhelyein megvalósuló tudományos tevékenységek és azok eredményei hozzáférhetőek legyenek a gazdasági szféra számára is. 

Trapp Henci
a szerző cikkei

Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés