Ipari buszrendszerek: tovább gyorsítanák az adatkommunikációt

„A 90-es évek végén nagyon erőteljes fejlődés indult be az ipari kommunikáció területén, és felerősödtek a szabványosítási törekvések is. Ezt az időszakot – az angol nyelven született elnevezés, a Fieldbus Wars óta – a terepi buszok háborújaként aposztrofáljuk. Ez azért találó, mert a gyártók, vagy azok egy-egy csoportja saját elképzeléseit vagy megoldásait szerette volna általánosan elfogadtatni. Európában ez a rendszer a Porfibus volt, amelynek létrejöttét a német kormány is támogatta. Az Egyesült Államokban többek között a DeviceNet és a Foundation Fieldbus született meg. A világon ma hét említésre méltó buszrendszer maradt a kezdeti mintegy húszból. Az eméített hétből hat olyan, amely vegyes kommunikációra is alkalmas. Valamennyi buszrendszernek azonos a fizikai rétege, az eltérés a második rétegben, a protokollokban van.  A Foundation Filedbus külön ki lehet emelni, hiszen két lényeges pontban is eltér társaitól – előnyére. Ez az egyetlen a terepi eszközökben szabályozási algoritmust megvalósító ipari kommunikációs rendszer, és ennek köszönhetően alkalmasabb a decentralizált megoldásoknál való alkalmazásra. A másik eltérés az, hogy a Foundation technológiának rendkívül kimunkált a protokollja. Amiben – sajnos – minden buszrendszer azonos, az a sebesség, amely még mindig alacsonynak mondható: 31,25 Kb/s” – mondta Jónap Károly. Megjegyezte azt is: „a különböző rendszerekkel kapcsolatban él egy tévhit is, méghozzá az, hogy egy adott vezetéken nem lehetséges a Profibus és a Foundation Fieldbus protokolljával való váltott kommunikáció, miközben ezt a kérdést a megfelelő eszközökkel már régóta meg lehet oldani.” A Foundation technológiával a 90-es évek vége óta foglalkozó szakember szerint a buszrendszereknél az egyik legfontosabb fejlesztés – az említett okok miatt – az adatkommunikáció sebességének fokozása, ugyanis a mostani érték egészen bizonyosan nem a végállomás. Ugyancsak lényeges törekvés az elemleíró fájlok  (Device Description ) elektronikussá tétele, az EDDL, vagyis az elektronikus elemleíró nyelv használata. Nagyon lényeges fejlesztési lépés lenne az eszközök felülről való kompatibilitásának megteremtése, vagyis annak elérése, hogy egy upgrade esetén ne kelljen minden régi, de amúgy jól működő, megbízható eszközt lecserélni.
Jónap Károly kérdésünkre válaszolva elmondta azt is: Magyarországon az automatizálás és a folyamatirányítás területén a beruházásokat, fejlesztéseket leginkább hátráltató tényezőt az ezekre fordítható források szűkössége jelenti. Ugyanakkor – esetenként – a szakmai felkészületlenség is akadálya lehet a modern ipari kommunikációs rendszerek bevezetésének. Gondnak látja azt is, amikor egy gyártó vagy rendszerintegrátor nem teljesen őszinte felhasználó partnerével, magyarán nem látja el megfelelő mennyiségű vagy minőségű információval ügyfelét. Hozzátette: miskolci kutatóintézetükben már 1999-ben létrehozták azt a Ipari Kommunikációs Kutató Oktató Laboratóriumot (IKKOL), amely megteremtette a lehetőséget a Foundation Fieldbus kommunikációs rendszerek gyakorlati vizsgálatára.