hirdetés

Ipar 2015

Jármű hajtotta hazai ipar

Az ipart 2015-ben a járműgyártás mentette meg a lassulástól: a nagy gyárak, mint az Audi, a Suzuki, a Mercedes gyártásának felfutása tartotta a lendületet a termelésben. Áttekintésükben végigvesszük, hogy alakult a magyarországi ipar helyzete 2015-ben. 

hirdetés

Hazánkban néhány nagy járműgyár adja az ipar negyedét, amiről már tavaly év elején látható volt, hogy továbbra is növekedést mutat. A járműipar bővülésére a 2015-re vonatkozó prognózisokban számítottak a szakemberek, ami váratlanul érte őket, az a dízelbotrány volt.

Nyitány

A tavalyi év jól indult az ipar számára, az első három hónapban 7,6 százalékkal nőtt a termelés a 2014-es tavaszi eredményekhez viszonyítva. Márciusban felpörgött az ipar, a belföldi eladás 11,4, az export 13,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ez a feldolgozóipari termelés 30 százalékát kitevő járműgyártásnak köszönhető, aminek a kibocsátása 2015 első négy hónapjában 17 százalékkal nőtt. Az autóipar kimagasló teljesítménye egyedülálló, de a feldolgozóipar 11 százalékát kitevő számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása is gyarapodott 3,2 százalékkal. Végül a tavaszi ipari termelés a január–áprilisi időszakban folyatta menetelését: a külpiaci értékesítések 10 százalékkal nőttek, ami az összes értékesítés 63 százalékát adja, de a hazai eladások is nőttek 5,4 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. Főleg a Suzuki-gyár 2014-ben előkészített modellváltásával indokolható az első negyedévi növekedés. A külpiaci mutatók is kedvezően alakultak, így az export is javította az ipar teljesítményét.

Tavasszal a kedvező ipari mutatók és az ipari kapacitásbővítésre kiírt EU-s pályázatok a kormánykommunikációt is ambiciózus nyilatkozatokra késztették: a kormányzat célkitűzése, hogy 2020-ra a jelenlegi 23 százalékról 30 százalékra emeljék az ipar arányát a GDP-ben. Az optimizmusra van ok, hiszen az EU Horizont 2020 program keretében, amelynek célja a műszaki, tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs projektek uniós támogatása a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban, 79 milliárd eurót szán kutatás és innováció finanszírozására.

Dízelbotrányba fulladt nyár

A gépjárműipar hagyományosan a legjobban teljesítő iparág, de a vegyipar és a gépgyártás is rendkívüli módon erősödött a nyár elején. A növekedés annak köszönhető, hogy a meglévő ipari szereplők bővítették termelésüket, valamint egyre több kis- és közepes vállalkozó is bekapcsolódott az ipari termelésbe, bízva az EU-s fejlesztési támogatások pályázatainak pozitív elbírálásában. Nyáron – a szabadságolások, leállások ellenére – az export jelentős bővülése húzta az ipart tovább, augusztusban az ipari export 9 százalékkal emelkedett éves szinten, a feldolgozóipar exportértékesítésének több mint egyharmadát adó járműgyártás kivitele 17 százalékkal nőtt. Ez visszaesésnek tekinthető, de a júliusi és az augusztusi leállások után a szeptember 3,0 százalékos emelkedést hozott.

Ugyanebben a hónapban a Volkswagen német autógyártó beismerte, hogy manipulálta bizonyos dízelmodellek károsanyag-kibocsátási tesztértékeit, a botrány óriásira duzzadt. Mindenki jelentős visszaesésekre számított az ipari termelésben, ugyanis nem csupán a számok kozmetikázásáról, hanem előre eltervezett csalásról volt szó, amelynek negatív hatása végigfutott a világ összes vezető autógyártóján. Mára köztudott dolog, hogy a szigorú uniós és a még sokkal szigorúbb amerikai emissziós követelményeknek az autók csak a laborban felelnek meg. A Volkswagen vallomását követően a Guardian kiderítette, hogy további dízelmotort gyártó járműipari cégek esetében is – Mercedes-Benz, Honda, Mazda és a Mitsubishi – csak laboratóriumi körülmények között hozzák az előírt emissziós eredményeket a dízelmotorok. Az Emmission Analytics elnevezésű szervezettel együttműködve további tesztek során kiderült, hogy a Renault, a Nissan, a Hyundai, a Citroën, a Fiat és a Volvo dízel típusú motorjai is jóval magasabb károsanyag-kibocsátást produkálnak, mint ahogy azt az autók adatlapján megjelölték. A botrány kimenetele még nem dőlt el, a legrosszabb forgatókönyv szerint hosszú távon akár 1-1,5 százalékkal is csökkentheti a magyar GDP-t az ipari termelés esetleges visszaesése.

Elektromosjármű-gyártás

A dízelmotorok valódi károsanyag-kibocsátásának a leleplezése újabb lökést adott az elektromos autózás népszerűségének. Erre reflektált a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye is, miszerint nemcsak környezetvédelmi szempontok miatt ösztönzik az elektromos közlekedést, hanem mert az ország gazdasági érdeke, hogy sikeresen vegyen részt a járműgyártás előtt álló fejlődésben – 2016 legforróbb autóipari témája az e-autózás lesz, ami hosszú távon kimagasló hatással lehet az ipari termelésre, gazdaságra. A globális járműpiacon – ami jelentősen hat a magyar iparra – 2016-ban az elektromos autók és az ezekhez köthető fejlesztések eredményezhetnek növekedést a hazai beszállítókat, autógyárakat illetően, főleg, hogy a Daimler is csatlakozik az e-autó-piachoz, így a hazánkban is jelen lévő Mercedes-Benz és Audi is beszállhat a versenybe. Erre reflektál, hogy elektromos buszok beszerzéséhez nyújt 3,9 milliárd forintos támogatást a kormány. A vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodás szerint az alacsonypadlós, légkondicionált, károsanyag-kibocsátástól mentes elektromos autóbuszokat a tervek szerint 2016. május 15-ig helyezik forgalomba a budapesti utakon.

Kiegyensúlyozott növekedés

Az év vége felé az ipari kilátások még mindig nagyon kedvezőek voltak, és az ipari termelés az év első tíz hónapjában 7,1 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Októberben újabb sikereket ért el az ipari szektor, természetesen a gépjárműipar vezetésével: 10 százalékkal volt magasabb ekkor az ipari termelés, 7 százalékkal a kibocsátás. Minden jel azt mutatta, hogy erős év végi hajrá lesz, hiszen az új rendelések volumene is 20 százalékra nőtt. Elmondható – ahogy már 29 hónapja mindig –, hogy egész évben kiegyensúlyozottan zajlott az ipar növekedése. A feldolgozóipar tizenhárom ágából tizenegyben termelésbővülést mértek, és az ország minden régiójában nőtt az ágazat teljesítménye. Az év végi bővülést továbbra is a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás és a hozzá szorosan kapcsolódó ágazatok támogatták érdemben.

2015 utolsó napján érkezett a hír arról a nemzetgazdasági miniszteri döntésről, miszerint közel hárommilliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap költségvetési forrásból 14 magyarországi ipari vállalat – sütőipari, műanyagipari, elektronikai és autótechnikai cégek –, a beruházások nyomán közel 500 új munkahely jön létre. Az előirányzat célja, hogy az európai uniós forrásokból támogatásban nem részesülő, tőkehiányos, a feldolgozóipar területén működő magyarországi nagyvállalatok fejlesztéseit segítse.

Európában az ipari termelés egyik legnagyobb éves növekedését Magyarország érte el 7,9 százalékkal, csak Írország előzött meg minket, 14,6 százalékos termelési növekedéssel. További gazdaságélénkítő hatása lehet az új iparfejlesztési programnak, amely az egészségipart is kiemelten támogatja, valamit a Horizont 2020 Európai Unió által biztosított fejlesztési forrásnak is 2016-ban lesznek meg az első nyertesei a szektorban.

Trapp Henci
a szerző cikkei

Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés