Karbantartás másként

A technológiai fejlődés eredményeképpen egyre összetettebb gépeket, berendezéseket alkalmaznak a gyártás, termelés során. Ahogy azt F. S. Nowlan és H. Heap amerikai kutatók megállapították, a meghibásodások valószínűsége csak tíz százalékot alig meghaladó arányban függ össze az életkorral, így ezzel a problémával nem csak a korosabb gépekkel, berendezésekkel dolgozó vállalkozásoknak kell szembenézniük. A termelőeszközök megfelelő állapotának fenntartása jelentős forrásigénnyel jár.

A javításhoz szükséges anyagok és szolgáltatások ára emelkedik, az alkatrészek tartalékolása pedig rontja a pénzügyi mutatókat, hiszen esetenként jelentős tőkelekötést jelent egy-egy cég számára. Az állásidő alatt – amelynek oka lehet meghibásodás, javítás vagy karbantartás – a berendezés nem termel. Az üzemszünetre szóló biztosítások részben nyújtanak csak segítséget, mivel amellett hogy költségesek, nem fedik le az üzleti kockázatok teljes skáláját.

De nem csak a szorosan vett üzleti szempontokat kell szem előtt tartani a hatékony karbantartási tevékenység megvalósításakor. Az élet, az egészség és a környezet védelme legalább ilyen fontos, ellenkező esetben olyan, a világsajtót bejárt tragédiák kapcsán lehet ismert egy cég, mint a tiszai ciánszennyezés vagy az ajkai vörösiszap-katasztrófa.

Szemléletváltás e téren is

Az évtizedeken át karbantartásként ismert feladat a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés hatására jelentős változáson ment át. Egy magasabb szinten szervezett, irányított és megvalósított tevékenységgé alakult át, és a kilencvenes évektől már többnyire eszközmenedzsment néven találkozhattunk vele. A hozzáadott értéket az új név mögött rejlő megújult tartalom jelenti. A szemléletváltás alapvető újdonsága, hogy míg a hatvanas- hetvenes évek úgynevezett második generációs korszakában a karbantartás fő feladata az eszközök állagmegóvása volt, a nyolcvanas évektől kezdődően, a harmadik generáció beköszöntével az eszközök állapotának megóvása került előtérbe.

A termelés és a jövedelemteremtés szempontjából ez azt jelenti, hogy az eszköz alapvető, lényeges funkcióinak a biztosítása, megtartása vált a karbantartás küldetésévé. Míg korábban a minimális költségen biztosított rendelkezésre állás volt cél, a paradigmaváltás következtében ez jelentősen módosult, és a karbantartási tevékenységnek olyan elvárásoknak is eleget kell tennie, mint az üzleti hatékonyság, a környezet- és egészségvédelem, az energiahatékonyság biztosítása, a termékminőség és vevői kiszolgálás színvonalának növelése.

Új lehetőségek az integrált vállalatirányításban

Ez a paradigmaváltás a háttérben működő informatikai alkalmazásokat sem hagyta érintetlenül. Az 1980/90-es években a hadiiparban már elterjedt harmadik generációs karbantartási módszertan a magyar gazdaság termelővállalatainál napjainkban honosodik csak meg igazán, amikor az ezt támogató informatikai eszközök is elérhetővé váltak – hívja fel a figyelmet az SAP rendszerek bevezetése során szerzett tapasztalataira Török János, a BCS Business Consulting Services Kft. ügyvezető igazgatója. A vállalatirányítási rendszerek nyújtotta új lehetőségek a karbantartási módszerek jelentős fejlődését eredményezték.

Ezek az informatikai alkalmazások lehetővé teszik többek között a különböző eszközök, berendezések technológiában betöltött szerepük alapján történő csoportosítását, kódrendszer szerinti azonosítását, az elvégzendő karbantartási feladatok összegyűjtését, szervezését, ütemezését, a munkába adás sürgősségének rangsorolását, a berendezés karbantartási történetének nyilvántartását, az események visszakereshetőségét, vagy például a tartalék alkatrészek készlet- és erőforrás-menedzsmentjét.

Megújult informatikát igényel

A harmadik generációs karbantartási módszertan megújulásra késztette a támogató informatikai rendszereket is. Az eredményes döntéshozatal az adatgyűjtésen és a beépített statisztikai jelentésrendszeren túlmutató funkcionalitást követelt meg. Olyan eszközre volt szükség, melynek segítségével az összegyűjtött adatok információvá alakítása hatékonyabban végezhető el. A harmadik generációs, a megbízhatóságot központba helyező karbantartási módszer (Relaibility Centered Maintenance, RCM) újdonsága, hogy az elvégzendő karbantartási feladatokra nem úgy tekint, mint egy rendszeres időközönként minden körülmények között elvégzendő tevékenységre.

A szükséges karbantartást proaktívan, a bekövetkező esemény okainak, hatásainak és következményeinek elemzése alapján határozzák meg. A Meridium cég nemrég kifejlesztette az SAP-vel kompatibilis RCMO (Relaibility Centered Maintenance & Optimization) megoldását. Az új informatikai eszköz alkalmazása lehetővé teszi az időalapú megelőző-, valamint a diagnosztikai vizsgálatok alapján elvégzendő, állapotfüggő beavatkozási tevékenységek ötvözését.

A különböző típusú karbantartási tevékenységek optimális kombinációja kockázatelemzéseket követően jön létre, figyelembe véve az életvédelmi, környezetvédelmi, termelési és technológiai prioritásokat. A rendszer alkalmas visszacsatolások készítésére, ami állandó tökéletesítő folyamatot tesz lehetővé, és fő célkitűzése a berendezések lényeges funkciójának biztosítása, megóvása. Ez az új szemlélet folyamatos optimumkeresési metodikájával proaktív, szükség szerint beavatkozó karbantartási stratégiát épít be a vállalati kultúrába.

Kevesebb költség és veszteség

A nagy értékű, összetett eszközparkokkal dolgozó vállalkozások, mint például az olaj-, gyógyszer- vagy vegyipari cégek jelentős üzleti bevételtől eshetnek el, ha egy-egy eszköz csere, javítás, ellenőrzés miatt kiesik a termelésből. Egy nagy értékű, mással nem helyettesíthető erőműi gáz- vagy gőzturbina esetén például nem minden esetben a tervszerű, megelőző típusú karbantartás elvégzése az ideális megoldás. Egy, az RCM módszertant alkalmazó és az azt támogató informatikai rendszert használó erőmű folyamatosan vizsgálja, megfelelően működik-e egy adott berendezés, és az így kapott adatok alapján dönti el, hogy részletesebb diagnosztikai vizsgálatra, tervszerű javításra vagy azonnali beavatkozásra van-e szükség.

Ezzel megelőzhető, hogy egy-egy gép, eszköz feleslegesen vagy váratlanul kiessen a termelésből. Azon vállalkozások tapasztalatai szerint, amelyek a karbantartási tevékenységet támogató legkorszerűbb informatikai megoldásokat alkalmazzák, a gépek karbantartására fordított idő lerövidül, csökkennek a karbantartási költségek és a termelésből való kiesés miatt keletkező veszteségek – foglalja össze Török János a megbízhatóság központú karbantartás jelentőségét.