hirdetés

Hamisítás az autóiparban?

Kínai autómásolatok

Nem is olyan régen volt, hogy a néhány évtizede még kimondottan fejletlen gazdaságnak számító Kína járműeladások tekintetében átvette a vezetést a már régóta világelső Egyesült Államoktól.

hirdetés

A világ legnépesebb államában tavaly közel 18 millió új autót adtak el, ez a szám a kisteherautókkal együtt megközelíti a 22 milliót. Ebből a hatalmas tortából részt kaptak az európai autógyártók modelljei, de amerikai autókból is jó pár talált gazdára a kelet-ázsiai országban. Az eladások jelentős részét mégsem az idehaza is ismert autótípusok teszik ki, hanem hogy csak néhányat említsünk: a Chery, a Brilliance, a Geely, a BYD és a LandWind.

Ha ezek a márkanevek nem is mondanak semmit az átlag európainak, egy-két modell kinézete meglehetősen ismerős lehet még azoknak is, akik nem különösebben foglalkoznak a négykerekűekkel. Először persze arra gondolnánk, hogy nagy autógyáraknál már megszokott testvérmodell-rendszerekről van szó (amikor ugyanazt az autót minimális változtatásokkal egy másik márka emblémájával is árulják, mivel a világ más részein jobban ismert az adott testvérmárka), de sajnos itt nem ez a helyzet. Mai cikkünkben a kínai autómásolatokról lesz szó.

Negatív reflektorfény

Az ezredforduló utáni kínai autógyártás több szempontból sem dicsőséges fejezete az autótörténelemnek. A kínai autók már a 2000-es években is gyakori szereplői voltak az autósmagazinoknak, de a gyártóik valószínűleg egyáltalán nem ilyen reflektorfényről álmodtak.

A modelljeik hihetetlenül rossz törésteszteredményeiről, tűzveszélyességéről és egyéb hajmeresztő megoldásairól szóló cikkek szinte minden hónapra adtak témát a nyugati autós újságírásnak. Ha nem a fenti problémák kapcsán írtak a kínai autókról, akkor pedig a már-már arcátlannak nevezhető autómásolataik miatt kerültek a média kereszttüzébe.

Hogy nemcsak a kinézet a probléma a kínai autókkal, hanem egyebek mellett a biztonság is, arra példa a 2006-os Brilliance BS6 típusú felső kategóriás kínai modell töréstesztje. Az autó katasztrofális eredményeket produkált, mindössze egy csillagot kapott a lehetséges ötből. A biztonsági utascella összerogyott, és még az első ajtó is leszakadt; a sofőr és az utasok szörnyethaltak volna abban a 64 km/h-s balesetben, amelyet egy átlag mai autóban könnyebb sérülésekkel megúsznának
Hogy nemcsak a kinézet a probléma a kínai autókkal, hanem egyebek mellett a biztonság is, arra példa a 2006-os Brilliance BS6 típusú felső kategóriás kínai modell töréstesztje. Az autó katasztrofális eredményeket produkált, mindössze egy csillagot kapott a lehetséges ötből. A biztonsági utascella összerogyott, és még az első ajtó is leszakadt; a sofőr és az utasok szörnyethaltak volna abban a 64 km/h-s balesetben, amelyet egy átlag mai autóban könnyebb sérülésekkel megúsznának

Legális ez?

Mivel a „másolt” modelleket gyártóik sokkal alacsonyabb áron kínálják, mint az európai vagy az amerikai vállalatok a „donormodellt” (és természetesen sokkal szerényebb felszereltséggel, jóval silányabb műszaki tartalommal és anyagválasztékkal), ezzel veszteséget okoznak az eredeti modell gyártójának és forgalmazóinak (ez persze nem feltétlenül igaz, hiszen nem biztos, hogy a vevő az eredeti modellt is megvette volna a magasabb áron, ráadásul lehet, hogy az nem is kapható Kínában). Néhány típusnál a másolás ténye annyira egyértelmű, hogy néhány pillantás után még az autókhoz értő személy se tudja megmondani, hogy az eredetit vagy a „replikáns” modellt látja-e. Jogilag viszont nem ilyen egyszerű a helyzet.

Oliver Tidman, egy szellemi termékek jogi védelmével foglalkozó iroda ügyvédje elmondta, hogy ugyan minden államban léteznek a szellemi tulajdont (jelen esetben az autók dizájnját, „formáját”) védő törvények, a gyakorlatban nehéz bebizonyítani, hogy akár egy teljesen ugyanúgy kinéző kínai autó szándékosan vagy véletlenül lett pont ugyanolyan, mint egy híres autógyártó hasonló terméke; pláne, ha szigorúan véve nem is néz ki ugyanúgy, csak erősen hasonlít. Ennek megfelelően eddig gyakorlatilag nem sikerült egyik kínai autógyártót sem „megfogni” másolás vádjával; a kelet-ázsiai ország autógyáraival folytatott jogi hercehurcába már olyan nagy autógyáraknak is beletört a bicskájuk, mint a BMW, a General Motors, a FIAT vagy a Ford.

Egy elbukott próbálkozás volt például a jogi útra tereléssel, hogy a BMW 2007-ben elvesztette a pert a kínai Shuanghuan autógyárral szemben, amelyet azért indított, mert szerinte a gyár 2007-ben bemutatott CEO nevű modellje túlságosan is hasonlított az éppen akkor kifutó első generációs BMW X5-ös szabadidő-autóra
Egy elbukott próbálkozás volt például a jogi útra tereléssel, hogy a BMW 2007-ben elvesztette a pert a kínai Shuanghuan autógyárral szemben, amelyet azért indított, mert szerinte a gyár 2007-ben bemutatott CEO nevű modellje túlságosan is hasonlított az éppen akkor kifutó első generációs BMW X5-ös szabadidő-autóra

Az alábbi összeállításunkban összeszedtük a legkirívóbb másolatokat, és mellétettük az eredeti modellt. Ugyan nem mindegyik kínai modell hasonlít a megszólalásig az eredeti autóra, legtöbbnél aligha lehetne letagadni, milyen „anyagból” dolgozott a formatervező.

A kínai Zotye autómárka E30 nevű kisautója le sem tagadhatná a „formabeli rokonságot” az idehaza is jól ismert Smart ForTwo-val. Noha külsőleg nagyon hasonlítanak, az E30 műszakilag jelentősen eltér a német miniautótól; a Zotye egy konnektorról tölthető elektromos autó, a 18 kWh-s akkumulátorról táplált, 25 lóerős kis villanymotorja 150 km hatótávolságot biztosít.

A Smart ForTwo és a Zotye E30
A Smart ForTwo és a Zotye E30

Ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy a Range Rover Evoque hobbiterepjáró és kínai „mostoha-ikertestvére”, a LandWind X7 közül melyik látható adott esetben egy képen. A hasonlóság természetesen kimerül a külsőségekben; míg a Range Roverben Ford motorok dolgoznak (választható benzin- és dízelmotorral is), addig a LandWind autója Mitsubishi-egységeket használ.

A két modell ára között is tetemes különbséget lehet felfedezni, ugyanis a prémium-hobbiterepjárónak számító Range Rover majdnem háromszor annyiba kerül, mint a kínai klónautó. Az elképesztő hasonlóság miatt az Evoque-ot gyártó Jaguar-Land Rover autógyár panasszal élt a LandWind felé, azonban a hatóságok eddig nem tettek semmit az ügyben.

A Range Rover Evoque (fent) és a LandWind
A Range Rover Evoque (fent) és a LandWind

A szintén kínai Eagle Carrie sportautó a bizonyítéka annak, hogy nemcsak egy autót lehet egyszerre lemásolni egy formatervvel. Az Eagle formája egyértelműen a Porsche kompakt sportmodelljére, a Caymanra emlékeztet (az embléma is szinte egy az egyben ugyanolyan, mint a stuttgarti autógyáré), a motorháztető, a lámpák és az autó eleje viszont a Ferrari egyik szupersportautójára, az FF-re hajaz. Műszaki tartalomban azonban teljesen más vonalat követ az Eagle, ugyanis egy elektromos sportautóról van szó. A kínai autó menettulajdonságai meglepően gyengék, pláne a másolt modellekéihez képest: az amúgy mindössze 800 kilogrammos kétüléses miniautókat idézően kicsi, 115 km/h-s végsebességre képes, és a kicsi akkucsomag miatt maximum 250 kilométerenként töltőre kell állni vele.

A Porsche Cayman és az Eagle
A Porsche Cayman és az Eagle

Ha azt hinnénk, hogy az autómásolás problémája csak az árérzékenyebb kategóriákat érinti, óriásit tévedünk. A kínai Geely fogta, és lemásolta a világ egyik legismertebb (és legdrágább) luxusautóját, a 2014-es Rolls-Royce Phantomot. A dizájnlopásnak a híres Rolls-Royce-féle „katedrális”-hűtőmaszk és a brit autógyár tradicionális orrdísze, a motorházból kiemelkedő Spirit of Ecstasy-szobor is áldozatul esett. Ha valakinek esetleg nincsen 300 ezer fontja, azaz több mint 120 millió forintja a világ egyik legexkluzívabb autójára, ne aggódjon: a Geely másolatához egy nagyságrenddel alacsonyabb, 31 ezer fontos áron hozzájuthat. Ennyi pénzből legfeljebb egy prémium-középkategóriás autót lehetne csak venni az öreg kontinensen.

A Rolls-Royce Phantom (balra) és a Geely GE
A Rolls-Royce Phantom (balra) és a Geely GE

A kínai JAC autógyár nemcsak az Audi A6-os formatervét másolta le, hanem még a nevét is. A JAC A6-os eleje szinte egy az egyben ugyanolyan, mint az Audié, a jellegzetes hatszög alakú hűtőmaszk, illetve a LED-es lámpatestek is a német felső középkategóriást idézik. Az 1,5-ös és kétliteres motorral kapható kínai A6-os mintegy feleannyiba kerül, mint német „társa”.

Az Audi A6 (balra) és a JAC A6 (b)
Az Audi A6 (balra) és a JAC A6 (b)

Meddig lehet ezt folytatni?

Míg egyes vélemények szerint a kedvező jogi háttér miatt a kínai autómásolatok diadalmenete a következő évtizedben is tovább folytatódik (sőt, akár súlyosbodhat is a helyzet), mások úgy gondolják, hogy ez a jelenség csak a fiatal kínai autógyártás útkeresése, és amint az ottani autógyáraknak lesz elég pénzük arra, hogy híres formatervezőket vegyenek fel, megszűnik a szemtelen dizájntolvajlás. Amíg ez el nem jön (már ha eljön egyáltalán), addig azonban még sok borsot törhetnek a másolt autók az európai és az amerikai gyártók orra alá, ugyanis napjainkra a kínai autók nemcsak Kínában népszerűek már, hanem az agresszív marketingnek köszönhetően komoly mennyiség talál belőlük gazdára Oroszországban és a volt Szovjetunió más tagállamaiban, valamint a Közel-Keleten és Afrikában is.

Veit András
a szerző cikkei

Share on Tumblr
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Szégyen egy ilyen gagyi cikk egy szakmai lapban.
A 25 milliós kínai autóiparból mennyit érint ez a cikk?

A Brilliance BS/ 10 ÉVES töréstesztje után a mai 4 vagy 5 csillagos töréstesztek miért maradnak ki?
Milyen eladási darabszámot jelentenek a hivatkozott klónok?

Gelly GE- Soha sem gyártották?
Zotye E30 - szintén
Eagle- nem gyártják
Shuanghuan- a gyártó is megszűnt

Persza vannak klónok, amik készülnek. A Chery QQ (Daewoo Matiz) -ból 2200 darab, a Land Rover klón Landwind-ból 6600, a Zotye Q5 klón X5-ből 5543, a Macan klón T600-ból
9210 db készült februárban. Ez vagy 23 ezer darab, a Kínában gyártott autók kevesebb mint 2%-a.
Talán a többi 98% is megérdemelne egy kis figyelmet!
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés