hirdetés

MediTech

Mi a közös az emberi szövetekben és a vattacukorban?

Például, hogy mind a kettő előállítható vattacukor-készítő géppel.

hirdetés

A vattacukor és a mesterséges szövetek közös tulajdonsága például, hogy mind a kettő vékony, szálas anyagból készült rétegekből épül fel. További újdonsült kollektív vonásuk, hogy mind a kettő elkészíthető egyetlen, 40 dolláros vattacukor-készítő géppel, olvasható a Vanderbilt Egyetem honlapján. A kutatók a koncepció hatékonyságát bizonyító tanulmányt a múlt héten az Advanced Materials Healthcare című szakfolyóiratban publikálták.

Egy kutató asszisztens vattacukor-készító géppel emberi szövetet állít elő (Fotó: Joe Howell/Vanderbilt via Vanderbilt News

A tudósok a hidrogél nevű, szálakból felépülő, kocsonyás anyagot kívánták létrehozni, amely képes megtámogatni az élő sejteket, és bármennyi szövet, méghozzá főleg izomszövetek (pl. szívizomszövet) pótlására alkalmas. A szakemberek idáig a hidrogélekkel tudták a leghűebben lemásolni az emberi szöveteket, mert az anyagokat felépítő nedves szálak az élő sejtek felé, illetve felől lehetővé teszik az oxigén és a tápanyagok áramlását.

Az ilyen gélek létrehozásához a kutatók polimerszálakat fonnak össze egy „electrospinning” (kb. elektrofonás) nevű eljárás keretében. Mostanáig nehézséget jelentett, hogy az életképes hidrogélek létrehozásához gyakran hetekre volt szükség, illetve hogy a vízben oldódó gél gyakran nem a megfelelő módon száradt meg vagy hűlt le az eljárások folyamán.

A Vanderbilt Egyetem tudósai azt akarták kideríteni, hogy vajon a vattacukor-készítő géppel kivitelezett „electrospinning” ugyanolyan működőképes-e, mint a hagyományos eljárások. A polimeroldat tartalmával és koncentrációjával játszadozó kutatók rájöttek, hogy némi emberi sejtet és transzglutamáz nevű enzimet az anyagra permetezve a gél szilárdabbá válik. A kapott matéria úgy néz ki, mint a vattacukor, ám ez egy, az emberi hajszálerekhez hasonló nagyságú szálakkal összekötött élősejtmassza.

Miután a massza lehűlt, a kutatók telepumpálták a sejtek túléléséhez szükséges oxigénnel és egyéb tápanyagokkal. Egy hét múlva, a sejtek 90 százaléka még életben volt, a tipikus szilárd, szintetikus és szálakat nem tartalmazó szövetek 60-70 százalékos arányával szemben.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: PopSci)
Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés