Ösztönösen

Ez a könyv mindennapi életünk legkisebb komponenseivel foglalkozik” – írja Ösztönösen című könyvének bevezető soraiban Malcolm Gladwell. Szép célkitűzés, mindazonáltal – mivel a könyv olvasásával egy időben némi pénzbeli ellenszolgáltatás fejében a Columbo című zseniális bűnügyi filmsorozat első évadját töltöttük le egy (legális!) szerverről – a kötet végére ez a hasonlat jutott eszembe: Gladwell munkája olyan, mint egy kitűnően megírt krimi, aminek a végén nem derül ki, ki a gyilkos.

 A modern nyugati világ egyik fontos kérdése: hogyan tudunk gyorsan és jól dönteni? Ez ugyanis nemcsak annak feltétele, hogy megálljuk a helyünket a munkaadónk előtt, hogy hivatali előmenetelhez jussunk, hogy jól végezzük el a ránk bízott feladatokat, hanem annak is, hogy boldoguljunk általában az életben. Még a magánéleti szféra is olyan sok kényszerű választás elé állít bennünket, amit felsorolni is nehéz volna. Nem csoda hát, ha a döntés háttere, mechanizmusa nem csak az ezoterikus írókat érdekli (merthogy az ezotéria címke alatt futó üzletágak egyik legjobb bevételi forrása az, amikor az embert „önismeretre és jó döntésre” tanítják), hanem a tudományos szerzőket és az újságírókat is.

Gladwell kötetének alcíme ez: A döntésről másképp. A másképp azt jelenti, hogy a szerző tudatosan elfordul az üzleti élet működését elemző hagyományos nézőpontoktól, amelyek a racionalitást, a megfontoltságot, a felkészültséget és a józanságot hangsúlyozzák. Gladwell az intuíció mellett voksol. Érdekes megfigyelni, hogy ebben a tekintetben, mármint a szokott trendektől való eltérésben megegyezik azokkal, akik az ilyesfajta irodalom másik kedvelt témáját, a kreativitást igyekeznek újszerűen bemutatni. E hasábokon elemeztünk már efféle köteteket, és akadt köztük olyan, amely a kreativitást az egyénileg és közösségileg felhalmozott tudás kitűnő felhasználásának tekintik egy adott pillanatban – ellentétben a kreativitást adottságként elfogadó vélekedőkkel. Amint tehát azok a korábban elfogadott Isten adta kreativitásból próbálnak racionális képességet alkotni, azonképpen törekszik Gladwell arra, hogy a racionálisnak elfogadott döntéseket az intuítív szférába utalja.

A szerző – ahogyan ez az ilyen munkákban szokás – számos illusztratív esettel támasztja alá vélekedését. A magánélet, a sport, a multinacionális cégek világa, a művészetek egyaránt kínálnak tanulságos történeteket, amelyek a következő, Gladwell által is vallott nézetet példázzák: a döntések, amelyeket a legkülönbözőbb helyzetekben hozunk, mindössze néhány pillanat alatt, intuitíve születnek. Az agyunk afféle „belső számítógépként” működik, amely hallatlan gyorsasággal elemzi a lehetőségek milliárdjait, mielőtt az ésszerű határozat megszületne. Fontos, hogy ez a belső számítógép, amely a tárolt ismeretek alapján dönt, végül is jól ismeri elménk teljes tartalmát, de nem azonos a Freud-féle, rendkívül nehezen analizálható tudatalattival. Viszont tény – és Gladwell mondandója ebben rejlik –, hogy tudatosan soha nem láthatunk majd a homlokunk mögé, nem fogjuk tudni elemezni a belső számítógép működését, és nem fogjuk megérteni a döntések hátterét. El kell fogadnunk, hogy az egész így történik.

Mint fentebb írtam, a szerző e tétel bizonyítása érdekében szemléletes példák sorát állítja elénk. Ám abban tekintetben nem nevezhető munkája sem korrekt újságírói, sem valódi tudományos munkának, hogy megpróbálna választ találni a legégetőbb kérdésre: miért van ez így? Nem próbál meg. Nem kérdez meg pszichológust, agykutatót, viselkedéskutatót – egyáltalán semmiféle tudóst nem von be a bizonyításba. Sőt, tulajdonképpen bizonyításról sem beszélhetünk, a bizonyítás maga a példának szánt esetek sorakoztatása.

Ez persze csak a magamfajta tudálékos olvasó számára hathat zavarón. Hiszen ha valaki el tudja fogadni, hogy a döntéseink egészen egyszerűen így születnek, akkor át tudja adni magát Gladwell kvázi bizonyítási eljárásnak is. És akkor azt is elismeri, hogy a mindennapi életünket épp úgy ennek a módszernek kell alárendelnünk, mint a például az üzlet világát. A kulcsszó – ahogyan egy Sziámi-dalban – a tudatos ösztönösség.

Így vagy úgy: annyi bizonyos, hogy az intuícióról pergő, érdekes és izgalmas könyv született, amely sem stílusát, sem terjedelmét tekintve nem mondható túlírtnak: korrekt ismeretterjesztő munka a nyári hónapokra.

Kiadó: HVG Könyvek