hirdetés

Űrkutatás

Röntgencsillagászati műholdjáért imádkozik Japán

Az ország űrügynökségének reményei szerint a szatellit talán nem is hullott darabjaira a világegyetemben.

hirdetés

Japán űrügynöksége (JAXA) februárban lőtte fel legújabb, Hitomi nevű röntgencsillagászati műholdját, amelynek segítségével az ország három évig tervezi rajta tartani szemét a kozmoszon.

A berendezés jövője ugyanakkor pillanatnyilag bizonytalannak látszik.

A JAXA a legutóbbi hétvégén veszítette el kapcsolatát az egykor még Astro-H néven emlegetett űrobszervatóriummal, és azóta is azon töpreng, hogy mi történhetett vele. Ez végül is érthető, a Hitomi megépítése ugyanis 270 millió dollárba fájt a hivatalnak.

Hitomi (Forrás: JAXA)

A csillagászok akkor vették részre, hogy valami nem stimmel, amikor magyar idő szerint március 27-én (vasárnap) 09:40-kor, a rutinellenőrzés folyamán a műhold hazatelefonálási kísérlete kudarcot vallott.  Az USA Egyesített Űrműveleti Központja (JSpOC) ez után arról számolt be, hogy még a hívás esedékességét megelőzően a szerkezet helyén öt hulladékdarabot regisztrált.

A legrosszabb forgatókönyv persze az, hogy a Hitomi szétesett.

Lehetséges ugyanakkor, hogy az ügynökség „csupán” néhány, valamilyen sajnálatos esemény (robbanás, gázszivárgás, stb.) következtében az apparátusról levált komponenst (vagy töredéket) detektált az űrben. Jonathan McDowell, a Chandra (a NASA röntgencsillagászati műholdjainak zászlóshajója) egyik asztronómusa így fogalmazott: „A »hulladék« nem azt jelenti, hogy a Hitomi kicsi darabokra hullott. Azt jelenti, hogy kicsi darabok váltak le róla.”

Továbbra is lehetséges, hogy a műhold ép állapotban maradt.

Végtére is, miután a JSpOC detektálta az objektumokat a JAXA bizonyos rövid jeleket fogadni tudott a műhold irányából.

A hivatal a JAXA vetőjének Naoki Okumurának elnökletével a helyzet mélyreható feltárásához vészbizottságot hozott létre.

A Hitomi pillanatnyilag a japán űrügynökség legfejlettebb röntgencsillagászati műholdja. Küldetése alapján a szatellitnek még mindig tudományos eszközeinek előkészítésével kellene foglalatoskodnia; a tervek szerint ez a folyamat a gép februári fellövését követő három hónapot venné igénybe. Egy szó, mint száz, a Hitomi megbízatása még el sem kezdődött.

Az eszközök között egyébként olyan érzékeny spektrométerek is helyet kaptak, amelyek a műhold elődjénél 10-szer haloványabb röntgensugarak forrását is észlelni tudják. Amennyiben az obszervatórium továbbra is használható állapotban maradt, feketelyukak, galaxishalmazok és egyéb nagy energiájú jelenségek után teszi majd tűvé az univerzum általa belátható hányadát.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Engadget)
Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés