Vér-adás – hi-tech megoldással a biztonságunkért

 

 

Egyes operációk során a páciensek sok vért veszítenek, ezért a sebészek a vészhelyzetek esetére úgynevezett vérbankot üzemeltetnek, vagyis az operáció helyszínén jelentősebb mennyiségű vérkoncentrátumot tárolnak. A vérkoncentrátumok azonban csak akkor használhatók, ha azokat a megfelelő hőmérsékleten tárolják. Egy új fejlesztésnek köszönhetően mostantól a koncentrátumot tartalmazó zsákokra rögzített apró rádióadó folyamatos megfigyelés alatt tartja a hőmérsékletet (annak változását), az állandó hőmérsékleten való tárolással pedig lehetőség nyílik arra, hogy a felhalmozott, de végül fel nem használt vérkoncentrátumokat egy másik alkalommal felhasználhassák. A rádióadó a biztonságot is fokozza: például egy vérátömlesztés során a más csoportba tartozó vér használata végzetes következményekhez vezethet. A rendszer azonban hangjelzéssel és villogó piros fénnyel jelzi, ha a páciens és a donor vércsoportja nem egyezik.

 

 

 

Az intelligens rádióadót a Fraunhofer Társaság Integrált Áramkörök Intézete ISS és a Fraunhofer SCS munkacsoport partnereivel (T-Systems, Vierling, delta T és Erlangen-Nürnbergi Egyetem) közösen fejlesztette ki, a projektet pedig a német Gazdasági és Technológiai Minisztérium (BMWi) finanszírozza. „A rádiófrekvencia-azonosítást alkalmazó RFID-vel szemben a rádió doboz nem gátolja a kórházi eszközök működését. Az RFID – amely egy apró antennát és egy memóriakártyát tartalmaz - egy hagyományos rendszer a rádiós eszközök követésére. Ez egy passzív eszköz, ami önmagát nem képes aktiválni, ezért egy nagy teljesítményű leolvasó szükséges hozzá. Ezt azonban a 2 wattos teljesítménye miatt nem lehet a kórházakban használni.  Ezzel szemben az új rendszer kis teljesítménnyel (miliwatt) sugároz” – mondta Jürgen Hupp, az IIS kommunikációs osztályának vezetője.

A rendszer egy olyan alapprogramra épül, amely különféle eszközökkel kompatibilis. A pumpás fecskendők és a kardiológiai monitorok gyakran „vándorolnak” az osztályok között, és nehéz kinyomozni, hogy mikor van rájuk szükség. Ez a probléma hamarosan a múlté lehet, mert a rádióadó lehetővé teszi az eszközök helyének automatikus beazonosítását. „A kórházak kevesebb eszközzel is boldogulhatnak, időt és költségeket megspórolva” – tette hozzá dr. Alexander Pflaum, az SCS osztály vezetője. 2010 januárjától egy 6 hónapos tesztidőszak veszi kezdetét az Erlangeni Egyetemi kórházban, a fejlesztők pedig azt remélik, hogy két év múlva piacra kerülhet az Opal Health nevet viselő rendszer.

(Forrás/fotó: Fraunhofer)