A tavalyi év iparági vesztesei
Az építőipar, a biztonsági piac és a ruhaipar bukta a legnagyobbat 2011-ben
Tavaly egész évben 20 300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, ez 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák. A végelszámolások bődületes ütemben növekedtek, mára ez az eljárástípus döntően a fizetésképtelenségi eljárások előrejelzőjévé vált.
2011-ben 20 291 Magyarországon bejegyzett céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők. Ez 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. - A válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar kkv-szektort, így egymás után három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok - mondja Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója. Jellemző adat, hogy míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5388 céggel szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi érték is csak 4653 volt.
- A magas értékek mellett sajnos a tendencia sem kedvező, hiszen az utolsó három negyedéven belül stabil emelkedés figyelhető meg, ami semmi jót nem vetít előre 2012-re - mondja Csorbai Hajnalka. A szakértő szerint 2012-ben a felszámolások száma a 24 ezret is elérheti. 2011 kiugró értéket hozott a végelszámolások tekintetében is, miután az egy évvel korábbi 13 685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22 958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok.
- Ez azt jelenti, hogy lényegében elhagyott cégekről mondja ki a cégbíróság, hogy nem működhetnek tovább. Nagyon meglepő ugyanakkor, hogy ezek közül milyen soknak van lejárt és már soha be nem hajtható adóssága, ami miatt a végelszámolás felszámolásba fordul - mondja az Opten stratégiai igazgatója. 2011-ben az eddig is vesztesnek számító ágazatokban romlott leginkább a csődarány, vagyis a bedőlt cégeknek az ágazatban működő cégekhez viszonyított aránya. Az összes céget tekintve a csődarány 2011-ben 4 százalék volt, ami jelentős növekedés a 2010-es 3,4 százalékhoz képest, de vannak ennél sokkal nagyobb vesztesek is.
A legnagyobb az épület- és egyéb építménykivitelezés. Az ezen a területen működő cégeknek tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százaléka dőlt be. Az építőipar két szegmense közé ékelődik a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, majd a ruházati termékek gyártása következik 6,66 százalékkal. Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás. Régiónként vizsgálva az ország gazdasági helyzetét azt láthatjuk, hogy a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét régióban jócskán 5 százalék fölött áll.
Őket követi csaknem 5 százalékkal Közép-Dunántúl, de átlag fölötti a csődarányt mutat Dél- és Nyugat-Dunántúl is. Átlag alatti - 3,7, illetve 3,1 százalékos - csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ezzel alaposan lehúzta az országos átlagot.
