hirdetés

Már a rómaiak is...

Agyagból érték, hi-tech módra

Folyamatirányítási rendszer és robottechnika a téglagyárban

A téglát mintegy 6000 éve ismeri az emberiség. Több ezer éves története során számtalanszor elhangzott, hogy a tégla idejét múlt építőanyag, a falazás pedig elavult építési technológia. Az idő azonban mindig bebizonyította, hogy a tégla és a téglából készült falazat nemcsak értékálló, hanem képes az innovációra, és a legkorszerűbb technológiák versenytársaként is emlegetik. A téglagyártás folyamatáról, kihívásairól és legújabb technológiáiról Hatos Lászlóval, a Wienerberger solymári gyárigazgatójával beszélgettünk.

hirdetés

A tégla legpontosabb meghatározása az „égetett agyag falazóelem”. A téglagyártás alapanyaga a kezdetektől fogva az agyag. A téglagyárakról tudni kell, hogy gazdaságossági okokból szinte kizárólag az agyagbányák mellé építik őket. Ennek az az oka, hogy a nagy tömegű alapanyag nagy távolságra történő szállításának magasak lennének a költségei.

Bár a téglagyártás részletei sokat fejlődtek az évezredek során, a lényeg továbbra is ugyanaz maradt: a nyersanyag megválasztása, az agyag kitermelése, előkészítése, nedvesítése, formázása, szárítása, majd kiégetése. Körülbelül száz évvel ezelőtt újfajta téglákat kezdtek kifejleszteni a teherhordó falazatokhoz.

Míg a homlokzatokhoz alkalmazott burkoló- és klinkertéglák mérete és gyártástechnológiája nagyjából változatlan maradt, addig a falazás munkaidejének csökkentése érdekében jelentősen nagyobb lett a szerkezeti téglák mérete, az egyre szigorúbb hőszigetelési követelmények kielégítése érdekében pedig üregeket alakítottak ki a falazóelemekben.

Az út Magyarországra

Hatos László: A magyarországi Wienerberger stratégiájában alapvetően a belföldi piacra koncentrál
Hatos László: A hazai Wienerberger a belföldi piacra koncentrál
A Wienerberger első gyára 1819-ben kezdte meg működését Ausztriában, és a vállalatot 1869-ben vezették be a tőzsdére. Ausztria határát 1986-ban lépte át azzal a céllal, hogy technológiai megoldásain keresztül termékeit egész Kelet-Közép-Európában meghonosítsa a helyi gyártások révén. Az osztrák Wienerberger-konszern 1990-ben – hosszú távon, folyamatosan jó minőségű termékek gyártására alkalmas – magyarországi téglagyárakból hozta létre a Wienerberger Téglaipari Részvénytársaságot.

A magyarországi Wienerberger stratégiájában alapvetően a belföldi piacra koncentrál. A vállalat piacpolitikája ugyanis arra épül, hogy a gyártott anyagokat mindenhol az adott országban működő kereskedő- és kivitelezőcégek vásárolják meg. Jelenleg a konszern világszerte több mint 200 téglagyárral rendelkezik.

A hazai építési hagyományokban a tégla mindig is meghatározó szerepet töltött be, manapság azonban már egyre nagyobb verseny érezhető a piacon, hiszen egyéb, alternatív építési lehetőségek is teret hódítanak. Jelenleg, a világgazdasági válság után a piac is árérzékenyebb. Magyarországon a vásárlók döntéseit leginkább az ár befolyásolja, míg jóval szűkebb réteg az, aki elsősorban a minőséget figyeli – mondta Hatos László gyárigazgató.

Gyár a nyersanyag mellett

A téglagyártás még ma is művészet
A téglagyártás még ma is művészet
A solymári gyárat ellátó bánya nagy kiterjedésű, így várhatóan a következő 10-15 évben biztos alapanyagforrása lesz az üzemnek. A bányában azokat a területeket, amelyeket művelés alá kívánnak venni, előzetesen megvizsgálják. A vizsgálat eredményeiből pedig kiderül, hogy az ott fellelhető anyag milyen mértékben használható a téglagyártáshoz, majd ennek megfelelően készülnek el a bányaművelési tervek. Ezt követően a Wienerberger saját laboratóriumában folyamatosan ellenőrzik a bányában fellelhető anyagok minőségét.

Az elmúlt 21 év során komoly kapcsolatrendszert alakítottunk ki a beszerzés területén. Az ajánlatokat a gyártásnak ebben a fázisában műszaki tartalom és a költségek alapján, egy kialakult vállalati szisztéma szerint megversenyeztetjük – jegyezte meg a solymári igazgató, majd hozzátette: kiemelt figyelmet szentelnek az energiabeszerzés és általában az energiamenedzsment kérdésének, ugyanis a téglagyártás teljes költségében – érthető módon – az energia meghatározó tényező.

A cikk teljes terjedelemben a Gyártástrend Magazin áprilisi számában olvasható.

Kelemen Szilvia
a szerző cikkei

Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Agyagból érték, hi-tech módra
hirdetés
hirdetés