Gazdaság
Az atomkorszak után
Felgyorsult a megújuló energiák térnyerése Németországban
A tavalyi esztendő az energiapolitikai fordulat éveként vonult be a német gazdaságtörténetbe.

Emlékezetes, hogy alig néhány hónappal az atomerőművek működési idejének átlagosan 12 évvel történő meghosszabbítása után, a fukushimai atom- és természeti katasztrófát, valamint a Zöldek vezette kormánykoalíció baden-württembergi hatalomra jutását követően 180 fokos fordulat történt a berlini szövetségi kormány energiapolitikájában: döntés született az atomenergia-termelés fél évvel korábban meghatározottnál jóval gyorsabb ütemű, mintegy tíz éven belüli teljes megszüntetéséről és a megújuló energiák termelésének gyorsított ütemű bővítéséről és fejlesztéséről.
Augusztus 6-án, négy hónappal a japán katasztrófa után a szövetségi törvényhozásban a képviselők számottevő többsége megszavazta nyolc korábban épített atomerőmű leállítását, a további kilenc pedig úgy termel tovább, hogy 2022-ben az utolsó reaktorokat is lekapcsolják a hálózatról. Az erőművek leállítása melletti érvelések egyik lényeges eleme az volt, hogy a szövetségi kormány és a törvényhozás az atomerőművek gyorsított ütemű leállításával – a nukleáris balesetekkel járó emberi, természeti és gazdasági károk kiiktatásán túlmenően – jelentős esélyeket teremt a gazdaságnak az energiapolitikai fordulat végrehajtásában részt vállaló szereplői számára.

Kérdés, hogy – némi leegyszerűsítéssel - a nukleárisenergia-termelés idő előtti megszüntetése és a megújuló energiaforrások térnyerése kellő példát jelent-e más államok, (például a szomszédos Franciaország) számára. Kétségtelen, hogy számos ország lakossága rokonszenvvel fogadta a németországi fordulatot. Egy, az Ipsos közvélemény-kutató intézet által 2011 áprilisában a világ legkülönbözőbb térségeiben és országaiban végzett nemzetközi felmérés szerint a megkérdezett 62 százaléka elutasítja a nukleáris energia termelését.
Előnyben a megújuló energiák
Alig több mint fél évvel az energiaszerkezet átalakításáról szóló törvénycsomag megszületése és törvényerőre emelkedése után, december közepén nyilvánosságra hozott számításában a Német Energiagazdasági Szövetség (BDEW) máris drasztikus változásról adott számon. Ezek szerint Európa vezető gazdasági hatalma 2011. évi villamosenergia-termelésében - a hazai barnaszén-termelés 24,6 százalékos részaránya mellett – a szél-, víz- és napenergia részaránya megközelítette a 20 százalékot, immár megelőzve a régebbi atomerőművek termelésből való kivonása nyomán 17,7 százalékra csökkent nukleáris részarányt.

A szövetségi kormány szándéka szerint a megújuló energiák részarányának 2020-ra 35 százalékra kell emelkednie; megjegyezve, hogy Norbert Röttgen (CDU) szövetségi környezetvédelmi miniszter várakozása szerint ez a célkitűzés túl is teljesíthető. A BDEW ezzel szemben óv attól, hogy a megújuló energia rész-aránya növelésével túlterheljék a hálózatot. Mint Hildegard Müller, a szövetség főtitkára egy, a közelmúltban adott sajtóinterjúban kifejtette, a megújuló energiáknak integrálódniuk kell a piacba; ráadásul a szél és a nap energiaforrásként való hasznosítása önmagában is számottevő ingadozást okoz a rendszerben. Az RWE egy, a közelmúltban a szövetségi kormányhoz intézett levelében ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a technikai feltételek megteremtésének időigénye miatt jelentős késedelmet szenvedhet az energiafordulat végrehajtása.
Beruházások, foglalkoztatás, exportlehetőségek
A világméretű gazdasági- és pénzügyi válság ellenére Németországban 2010-ben a megújuló energiával kapcsolatos beruházások megközelítették a 27 milliárd eurót, 30 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 2011-ben megközelítette a 370 ezer főt, ami Claudia Kempfert, a DIW berlini gazdaságkutató intézet szakértője szerint 2030-ra fél millió fölé emelkedhet. Egy, a Roland Berger tanácsadó által készített felmérés szerint a környezetvédelem és környezeti technika a foglalkoztatottak létszámát tekintve a legjelentősebb iparággá fogja kinőni magát, s már 2020-ban több munkavállalót foglalkoztat majd, mint az autóipar és a gépipar együttvéve.

Klaus Zimmermann, a DIW gazdaságkutató intézet korábbi, a bonni IZA munkaügyi kutatóintézet jelenlegi igazgatója egy, a Wirtschaftswoche című gazdasági hetilapban január közepén megjelent írásában emlékeztetett arra, hogy szakértők már a fukushimai atomkatasztrófa előtt azzal számoltak, hogy a környezet- és klímavédelmi berendezésekre jutó kiadások 2020-ig háromszor olyan gyorsan fognak növekedni, mint a világgazdaság teljesítménye.
2008-ban a világ országaiban 120 milliárd dollárt fektettek be a megújuló energiák termelésébe, 2012-ben ez az összeg már meg fogja haladni a 800 milliárd dollárt, s ha az infrastruktúrára és épületekbe, mobilitási koncepciókba, a hulladék- és vízgazdálkodásba, valamint a környezetbarát ipari berendezéseket is hozzászámítjuk, a „zöld beruházások” éves volumene 1,2 és 1,9 billió dollár közé lesz tehető. Ez a fejlődés munkahelyek millióit hozná létre, de erre Zimmermann szerint a munkaerőpiacok szakemberekkel való ellátottságukat illetően még nem kellően előkészítettek.
A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Magazin februári számában olvasható.





