Az atomkorszak után

Emlékezetes, hogy alig néhány hónappal az atomerőművek működési idejének átlagosan 12 évvel történő meghosszabbítása után, a fukushimai atom- és természeti katasztrófát, valamint a Zöldek vezette kormánykoalíció baden-württembergi hatalomra jutását követően 180 fokos fordulat történt a berlini szövetségi kormány energiapolitikájában: döntés született az atomenergia-termelés fél évvel korábban meghatározottnál jóval gyorsabb ütemű, mintegy tíz éven belüli teljes megszüntetéséről és a megújuló energiák termelésének gyorsított ütemű bővítéséről és fejlesztéséről.

Augusztus 6-án, négy hónappal a japán katasztrófa után a szövetségi törvényhozásban a képviselők számottevő többsége megszavazta nyolc korábban épített atomerőmű leállítását, a további kilenc pedig úgy termel tovább, hogy 2022-ben az utolsó reaktorokat is lekapcsolják a hálózatról. Az erőművek leállítása melletti érvelések egyik lényeges eleme az volt, hogy a szövetségi kormány és a törvényhozás az atomerőművek gyorsított ütemű leállításával – a nukleáris balesetekkel járó emberi, természeti és gazdasági károk kiiktatásán túlmenően – jelentős esélyeket teremt a gazdaságnak az energiapolitikai fordulat végrehajtásában részt vállaló szereplői számára.

Kérdés, hogy – némi leegyszerűsítéssel - a nukleárisenergia-termelés idő előtti megszüntetése és a megújuló energiaforrások térnyerése kellő példát jelent-e más államok, (például a szomszédos Franciaország) számára. Kétségtelen, hogy számos ország lakossága rokonszenvvel fogadta a németországi fordulatot. Egy, az Ipsos közvélemény-kutató intézet által 2011 áprilisában a világ legkülönbözőbb térségeiben és országaiban végzett nemzetközi felmérés szerint a megkérdezett 62 százaléka elutasítja a nukleáris energia termelését.

Előnyben a megújuló energiák 

Alig több mint fél évvel az energiaszerkezet átalakításáról szóló törvénycsomag megszületése és törvényerőre emelkedése után, december közepén nyilvánosságra hozott számításában a Német Energiagazdasági Szövetség (BDEW) máris drasztikus változásról adott számon. Ezek szerint Európa vezető gazdasági hatalma 2011. évi villamosenergia-termelésében - a hazai barnaszén-termelés 24,6 százalékos részaránya mellett – a szél-, víz- és napenergia részaránya megközelítette a 20 százalékot, immár megelőzve a régebbi atomerőművek termelésből való kivonása nyomán 17,7 százalékra csökkent nukleáris részarányt.

A változás rendkívül figyelemre méltó, mert az öko-áram részaránya 2010-ben még csak 16,4 százalékot tett ki, miközben az atomerőművi termelésé 22,4 százalék volt. A kőszén 18,7, illetve a gáz 13,6 százalékos részaránya 2011-ben változatlan szinten maradt. A megújuló energiaforrásokon belül a szél a legfontosabb, a 2010. évi 6,0 százalékkal szemben a múlt évben 7,6 százalékra növekedett részaránnyal. A napenergia részaránya 1,9 százalékról 3,2 százalékra emelkedett, megelőzve az öko-energiaforrások sorában egyedüliként csökkenő részarányt képviselő vízenergiát. A biomassza 2011-ben 5,2 százalékkal járult hozzá a német villamosenergia-termeléshez.

A szövetségi kormány szándéka szerint a megújuló energiák részarányának 2020-ra 35 százalékra kell emelkednie; megjegyezve, hogy Norbert Röttgen (CDU) szövetségi környezetvédelmi miniszter várakozása szerint ez a célkitűzés túl is teljesíthető. A BDEW ezzel szemben óv attól, hogy a megújuló energia rész-aránya növelésével túlterheljék a hálózatot. Mint Hildegard Müller, a szövetség főtitkára egy, a közelmúltban adott sajtóinterjúban kifejtette, a megújuló energiáknak integrálódniuk kell a piacba; ráadásul a szél és a nap energiaforrásként való hasznosítása önmagában is számottevő ingadozást okoz a rendszerben. Az RWE egy, a közelmúltban a szövetségi kormányhoz intézett levelében ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a technikai feltételek megteremtésének időigénye miatt jelentős késedelmet szenvedhet az energiafordulat végrehajtása.

Beruházások, foglalkoztatás, exportlehetőségek

A világméretű gazdasági- és pénzügyi válság ellenére Németországban 2010-ben a megújuló energiával kapcsolatos beruházások megközelítették a 27 milliárd eurót, 30 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 2011-ben megközelítette a 370 ezer főt, ami Claudia Kempfert, a DIW berlini gazdaságkutató intézet szakértője szerint 2030-ra fél millió fölé emelkedhet. Egy, a Roland Berger tanácsadó által készített felmérés szerint a környezetvédelem és környezeti technika a foglalkoztatottak létszámát tekintve a legjelentősebb iparággá fogja kinőni magát, s már 2020-ban több munkavállalót foglalkoztat majd, mint az autóipar és a gépipar együttvéve.

Angela Merkel szövetségi kancellár szerint az energiahatékonyság az elkövetkező tíz évben 800 ezer új munkahely létrejöttét teszi lehetővé. Az energiafordulat számottevő növekedési impulzusokat teremt olyan környezetvédelemmel kapcsolatos ágazatokban, mint a hulladékfeldolgozás és újrafeldolgozás. Emellett az energiafordulatban érintett német vállalatok gép- és berendezés-exportja a 2005. évi 8,6 milliárd euróról 2010-re 25,3 milliárd euróra emelkedett, már pedig a külföldi kereslet várható élénkülése további növekedési esélyeket biztosít az ágazat számára.

Klaus Zimmermann, a DIW gazdaságkutató intézet korábbi, a bonni IZA munkaügyi kutatóintézet jelenlegi igazgatója egy, a Wirtschaftswoche című gazdasági hetilapban január közepén megjelent írásában emlékeztetett arra, hogy szakértők már a fukushimai atomkatasztrófa előtt azzal számoltak, hogy a környezet- és klímavédelmi berendezésekre jutó kiadások 2020-ig háromszor olyan gyorsan fognak növekedni, mint a világgazdaság teljesítménye.

2008-ban a világ országaiban 120 milliárd dollárt fektettek be a megújuló energiák termelésébe, 2012-ben ez az összeg már meg fogja haladni a 800 milliárd dollárt, s ha az infrastruktúrára és épületekbe, mobilitási koncepciókba, a hulladék- és vízgazdálkodásba, valamint a környezetbarát ipari berendezéseket is hozzászámítjuk, a „zöld beruházások” éves volumene 1,2 és 1,9 billió dollár közé lesz tehető. Ez a fejlődés munkahelyek millióit hozná létre, de erre Zimmermann szerint a munkaerőpiacok szakemberekkel való ellátottságukat illetően még nem kellően előkészítettek.

A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Magazin februári számában olvasható.