Gyakorlat teszi a mestert

Az 1200 cégvezető többek között arra válaszolt, hogy ha foglalkoztat szakmunkást, fogadna-e szakmunkásdiákot szakmunkásképző iskola helyetti gyakorlati képzés keretében, ahogy azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javasolja. A cégek közel háromnegyede foglalkoztat szakmunkást (a mezőgazdaságban és az idegenforgalom, vendéglátás területén szinte valamennyi cég).

A szakmunkásokat foglalkoztató cégek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen fogadna szakmunkásdiákot szakmunkásképző iskolát helyettesítő gyakorlati képzés, oktatás keretében, míg 58 százalék elzárkózott ettől. A pozitívan nyilatkozók aránya a cég méretével párhuzamosan növekszik: legkisebb arányban az 50 fős létszám alattiak, legnagyobb arányban az 500 fő felettiek jelezték, hogy foglalkoztatnának szakmunkástanulót.

Az ágazatok közül rendkívül pozitívan nyilatkoztak az idegenforgalomban és a vendéglátás területén működő cégek: 71 százalékuk foglalkoztatna gyakorlati képzés keretében szakmunkásdiákot. Ez az a vállalkozási kör, amely nyári gyakorlatra eddig is kiemelkedően nagy arányban alkalmazott diák munkaerőt. Mivel a pénzügyi szektor cégei és a gazdasági szolgáltatók elsősorban diplomásokat és érettségizetteket foglalkoztatnak, legkisebb arányban ők álltak pozitívan a kérdéshez.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslata szerint 15 éves kortól már munkába állhatnának a diákok. A nappali tagozatos szakiskolai képzésben a 2010/11-es tanévben 139 ezer fő tanult. Arányosan számítva, az MKIK javaslatának elfogadásával, újabb 93 ezer fő kerülne a munkaerőpiacra szakmunkás végzettség nélkül (induláskor betanított munkásként).

A GKI felmérése alapján azonban kérdéses, hogy ekkora tömegű diákot ténylegesen fel tudna-e szívni a vállalkozói szféra, hiszen éppen a kkv-k körében a legkisebb az alkalmazási szándék, miközben ők foglalkoztatják a felnőtt munkavállalók közel kétharmadát. Mindez arra utal, hogy a munka világát érintő törvénykezés során is kockázatos a hatásvizsgálatok nélküli ad-hoc törvényalkotás.