Karrier
Miért nem tudunk elhelyezkedni?
A válaszok vagy az álláskeresési technika ismeretének hiánya a nagyobb probléma
Számtalan állásportál, személyzeti tanácsadó, munkaügyi központ vagy karrier-rendezvény kínál elhelyezkedési lehetőséget a munkát keresőknek. A kereslet azonban nagyon sok esetben nem találkozik a kínálattal és ez elégedetlen álláskeresőket és akár több hónapig toborzó munkaadókat szül.
Vajon mi az oka annak, hogy a munkaerő-piac szereplői nehezen találják meg a közös kapcsolódási pontokat? Hogyan vélekednek esetleges sikertelenségük okáról és az álláspiaci problémákról maguk a munkavállalók? A HVG Állásbörze 2012. januári felmérése, melyet 1 hét alatt közel 1000 válaszadó kitöltött a fenti kérdésekre kereste a választ. Mindazon válaszadóknak, akik legalább már egy munkahelyet tudnak a hátuk mögött, átlagosan 4-5 hónapig tartott legutóbbi álláskeresésük, de az álláskeresők 27%-ának egy hónap alatt sikerült elhelyezkedniük utolsó alkalommal.
A kérdőívből többek közt az is kiderült, hogy mit gondolnak maguk a munkát keresők a hosszú folyamat és az esetleges sikertelenség okairól: az álláskereséssel kapcsolatban sokaknál kialakuló frusztráció egyik alapvető oka az a Magyarországon jellemző gyakorlat, miszerint sokszor tökéletesen visszhangtalan marad az álláskérelem. A sikertelenség további okai közé tartozik a válaszadók szerint a lassú reagálás, a túl hosszú kiválasztási folyamat, az álláskereséssel járó stressz és az alapvető ismerete hiánya (önéletrajz-írás buktatói, idegen nyelvű interjúk rizikója, állásinterjún való megfelelés kényszere).
A munkaadók tehát ismerik saját hiányosságaikat, de kérdés, hogy ha ezekkel tisztában vannak, miért nem tesznek ellene, miért nem tájékozódnak az alapvető álláskeresési technikákról saját magabiztosságuk növelése érdekében, vagy ha tájékozódnak, miért nem jutnak megfelelő, hasznos információhoz. A HVG Állásbörze például minden alkalommal számtalan, az álláskeresés útvesztőiben való eligazodást segítő programmal várja az érdeklődőket és ez a 2012. február 22-23. közt megrendezésre kerülő rendezvényen sem lesz másképp. A helyszínen személyes tanácsadási lehetőségek és a fenti problémákra, információ-hiányra választ adó hasznos előadások várják az érdeklődő álláskeresőket.
Ízelítő a programokból: gerilla önéletrajz, avagy miken kell változtatnod, ha ki szeretnél tűnni az álláskeresők tömegéből? (Baráth András előadása); 10 nélkülözhetetlen tipp a sikeres bértárgyaláshoz; Annak látszol, ami vagy? Az vagy, aminek látszol! – Személyes arculattal lépéselőnyben; Állásvadászat 2.0 - workshop a social media eszközök okos használatáról, hogy garantáltan Te lehess a HR-es kedvenc „prédája”; Sikeres női karrierek – az első lépcsőfoktól az utolsóig: beszélgetés László Krisztával, a Marie Claire Magazin főszerkesztőjével; A succesful job interview - Tippek és trükkök a garantált sikerhez, angolul; Az Én marketing szerepe az álláskeresésben (Tollas Attila előadása)
Nyelvtudás és szakmai tapasztalat – a két sikertényező
Az elhelyezkedési nehézségek közül a válaszadók több külső tényezőt is megemlítettek, úgy, mint az életkori diszkrimináció, a vidéki lakhely, a sablonos, semmitmondó álláshirdetések, valamint a túlképzettség vagy éppen a szakmai tapasztalat hiánya. Ez utóbbi tényező munkaadói részről is sokszor felmerülő probléma. Toldi Gábor, a HVG HR Center igazgatója szerint „az utóbbi időben vannak arra utaló jelek, hogy ez a tendencia kezd megváltozni, a felsőoktatásban már sok helyen komolyabban veszik a hallgatók kötelező szakmai gyakorlatának számonkérését, egyes intézményekben belső ösztöndíjakkal is támogatják a tapasztalatszerzést.
Olyanra is több jól működő példa van hazánkban, hogy egy vállalat a közelében lévő felsőoktatási intézménnyel közös tanszéket hoz létre, illetve közösen dolgoznak ki tantárgyakat, a vállalat eszközöket bocsát az intézmény rendelkezésére és szakemberei szorosan részt vesznek a képzésben, így az elvárásainak sokkal inkább megfelelő frissdiplomások hagyják el az iskolapadot.”
- A másik, a vállalatok szájából gyakran hallott kritika a megfelelő nyelvtudás hiánya. Ez elsősorban műszaki területen jellemzőbb, de az utóbbi években itt is javulás tapasztalható: a hallgatók számára egyre könnyebben hozzáférhető félév-áthallgatási-, ösztöndíj- és csereprogramoknak, külföldi alkalmi munkavállalásnak köszönhetően nagyon sokat javult az álláskeresők nyelvtudása és nyelvi magabiztossága, de még bőven van hová fejlődni - tette hozzá a szakember.
A kérdőív válaszadóinak nyelvi kompetenciái is alátámasztják ezt a tendenciát: átlagosan minden 3 álláskeresőből egy fő 1 idegen nyelv, két fő pedig 2 idegen nyelv ismeretéről számolt be. Az álláskeresők maguk is felismerték a nyelvtudás és a szakmai tapasztalat hiányát, véleményük szerint egy-egy állás elnyerésében döntő szerepet játszik ez a két tényező. A válaszadók szerint a legkevésbé az egyedi, kreatív önéletrajzon vagy a kellően alacsony fizetési igényen múlik az elhelyezkedés, vagyis úgy gondolják, hogy nem a külsőségek, hanem a belső tulajdonságok és kompetenciák a legfontosabb versenytényezők.
A börze adatai is alátámasztják a nyelvtudás és a tapasztalat iránti igényt: a februári rendezvény kiállítóinak 91%-a kínál pályakezdőknek szóló ajánlatokat, 95%-uk pedig tapasztalatot igénylő pozíciókat is meghirdet a helyszínen. A kiállítók 67%-a kifejezetten senior szakembereket is keres, 54%-uk pedig akár vezetői pozíciókat is tud kínálni a rendezvény látogatóinak. Az állásajánlatok szakterületek szerint is megoszlanak: A kiállítók kétharmada mérnöki, műszaki, gazdasági és pénzügyi pozíciókat egyaránt kínál, több mint 60%-uk pedig informatikai szakembereket és magabiztos nyelvtudással rendelkező munkavállalókat is keres. További információk a HVG Állásbörze kiállítóiról, álláskeresést segítő programjairól: www.hvgallasborze.hu
