Nincs érdemi növekedés a foglalkoztatásban
A gazdasági növekedés lassulását tükrözik a létszám- és kereseti adatok
A magyar gazdaság növekedésének lassulását tükrözik a most közölt foglalkoztatási adatok - mondták az MTI által megkérdezett elemzők, akik szerint a beinduló közfoglalkoztatás ellenére sem várható érdemi javulás a foglalkoztatottságban a versenyszférában egyre lassuló a munkaerő-piaci bővülés miatt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ugyanakkor hangsúlyozza: az ipari termelésben tapasztalható visszaesés, illetve a gazdasági növekedés lendületvesztése nem éreztette hatását a foglalkoztatottsági adatokon. A KSH adatai szerint a versenyszférában 18 ezerrel többen, a költségvetési szektorban 33 ezerrel kevesebben dolgoztak júniusban, mint egy évvel azelőtt, s így - amint azt az NGM elismeri - a költségvetési szféra alkalmazotti létszámában bekövetkezett visszaesést csak részben tudta ellensúlyozni a versenyszférában tapaszalt létszámbővülés.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt adatai szerint idén júniusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 4,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, szemben a májusi éves szintű 6,7 százalékos növekedéssel. A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset júniusban 5,9 százalékkal nőtt 2010. hatodik hónapjával összehasonlítva, míg a májusi növekedés 7,5 százalékos volt.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője MTI-hez eljuttatott összegzésében kifejti: a várakozásokhoz közeli mértékben nőttek a bruttó bérek júniusban az előző évihez képest, kissé lassulva az előző hónapban mért növekedéssel összehasonlítva, amit a májusi több munkanap okozott. A személyi jövedelemadó (szja) változásoknak köszönhetően a nettó bérek 5,9 százalékkal nőttek, így a reálbér növekedés legalább 2,3 százalék volt, hiszen a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett.
Az NGM is hangsúlyozza: a bruttó havi átlagkeresetek emelkedése a kedvező szja-változásokat figyelembe véve átlagosan 5,9 százalékos nettó keresetemelkedést jelent, ez azonban statisztikailag nem veszi figyelembe a családi adókedvezmények további pozitív hatását. Suppan Gergely kifejtette: a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 5,1 százalékra gyorsult az előző havi 4,4 százalékról, ami elvileg növekvő béroldali nyomásra utalhat.
Nem várható a fogyasztás bővülése
Mivel azonban a versenyszféra foglalkoztatásának éves növekedése egy százalékra lassult az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedési ütemről, a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a csalódást keltő második negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adatokat is. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat Suppan Gergely szerint, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatokban továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése.
Az elemző szerint egyelőre nem lehet látni, hogy jelentősen növekedne a foglalkoztatotti létszám Magyarországon. Kifejtette: ha a közfoglalkoztatási rendszer a terveknek megfelelő előrehaladást mutat, az javíthatja a statisztikát, de a magyar gazdaság "stagnálás közeli" kilátásai nem támasztják alá, hogy a közmunkán kívüli foglalkoztatás érdemben növekedjen. Az ilyen irányú munkaerő-piaci kilátások semlegesen hatnak a monetáris politikai kilátásokra, és bár a jegybank figyeli a bérstatisztikát, az inflációs mutatók mellett jelenleg inkább a globális piaci hangulat, az általános kockázatvállalási hajlandóság a meghatározó a kamatpolitikában.
