Nőtt a béremelési kedv

A felmérés főként a hr szerepére és stratégiájának alakulására fókuszál, érinti a munkaerő-gazdálkodás, a kompenzáció, a képzés, fejlesztés, oktatás, a teljesítménymenedzsment, valamint a hr informatika és kontrolling területeit. A 2010-es felmérésben összesen 327 munkáltató – főként hr vezető - vett részt, közel 200 ezer munkavállaló képviseletében. Minden vezetőnek vannak toborzási, kiválasztási, beillesztési, mentorálási feladatai éppúgy, mint létszám- és bértervezési vagy éppen ösztönzési feladatai.

Az elmúlt 5 év felméréseit és eredményeit vizsgálva egyértelmű, hogy egyre fejlettebb hr módszer-és eszköztárral működtetik vállalkozásaikat a munkáltatók, függetlenül a szervezetük nagyságától. Megjelentek olyan korszerű hr megoldások a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál is, amelyek korábban egyáltalán nem voltak jellemzőek e cégekre.

A várakozásokat meghaladó bérfejlesztések

A munkáltatók 2010-es béremelési gyakorlatát vizsgálva kiderül, hogy a korábbi évhez képest csaknem 10 százalékkal több szervezet hajtott végre egyszeri béremelést munkavállalói körében. Ez a béremelési gyakorlat minden vizsgált munkavállalói körre (felsővezetők, középvezetők, diplomások, ügyviteliek, fizikai dolgozók) egységesen igaz.

A tendencia egyértelmű, a 2010-es prognózishoz képest a tényadatok 10 százalékkal kedvezőbb képet mutatnak. Kissé árnyalja a képet, hogy a legtöbb szervezetnél a béremelés mértéke 3 és 5 százalék között ingadozott. Mivel az infláció mértéke 4,9 százalék volt, így a jövedelmek reálértékét mindössze a béremelést végrehajtó válaszadók alig több mint 36 százaléka tudta megóvni vagy javítani.

Negatív spirálban a cafeteria

2010-ben a „cafeteria” rendszeren belül biztosított béren kívüli juttatások nagysága átlagosan 239.754 Ft/fő/év volt. Az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt ezt a juttatási formát alkalmazó munkáltatók száma. A 2011-es előrejelzések ugyanakkor borúlátóbbak: a válaszadók több mint fele (55%) készül változatlan összeggel a következő évre, míg mindössze egyharmada tervezi a keretösszegek növelését. A folyamatosan szigorodó szabályozás várhatóan tovább fogja csökkenteni a „cafeteria keretben”, illetőleg a keret növelésében gondolkodók számát. A béren kívüli juttatások növelését előrejelző cégek átlagosan 4,16%-os emeléssel kalkulálnak.

A kérdőívek elemzése érdekes és meglepő eredményt hozott a különböző munkavállalói csoportok bérfejlesztési gyakorlatának összehasonlítása során: bár a recesszió mérséklődése egyformán érzékelhető minden munkavállalónál, a fizikai munkavállalók kisebb arányban részesülnek bérfejlesztésben, mint szellemi tevékenységet végző munkatársaik, holott számos területen épp a szakmunkások számítanak a munkaerőpiac „hiánycikkeinek”. Magyarázatként a gazdaság átrendeződését, a tudásvállalatok számának drasztikus emelkedését állíthatjuk.

Hiányszakmák: a helyzet változatlanul kritikus

A felmérésben résztvevők csak megerősíteni tudták az évek óta ismert tényeket, amely szerint leginkább a szakmunkás (77%), mester szakmunkás (88%) pozíciók betöltése a legproblémásabb. Egyes szakmákban ugyanakkor ma is „túltermelés” jelentkezik (főként a diplomás képzések esetében), más szakmákat viszont a kihalás veszélye fenyeget (pl. nyomdaipari szakemberek). A jó szakemberek megtartása pedig egyre nehezebb, hiszen a kevés rendelkezésre álló mestert a cégek egymástól vadásszák el, így egy gyenge megtartó erővel bíró vállalat szinte ellehetetlenül.

A foglalkoztatás-politikai problémák mai legsúlyosabb esete az orvosoké, illetve az egészségügyben dolgozó egyéb szakembereké. A változó jogszabályi környezet, az egyre nyomasztóbb kórház-finanszírozási problémák a hazai szakembereket külföldre csábító cégek malmára hajtják a vizet. Egyre több munkáltató gondolkodik egyes munkafolyamatok kiszervezésében A felmérés a kiszervezéssel érintett szakterületek sorrendjét is vizsgálta. A kiszervezett területek első két helyén továbbra is (a korábbi éveknek megfelelően) a bérszámfejtés és az informatika áll, bár sorrendjük 2009-hez képest felcserélődött. A bérszámfejtés aránya első helye ellenére öt százalékkal, az informatikáé 21 százalékkal csökkent egy év alatt.

A csökkenő tendencia ellenkezője tapasztalható az emberierőforrás-gazdálkodás esetében. Jelentős mértékben, közel nyolcszorosára, azaz 17 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek ezt a szakterületet kiszervezik. A 2011. évi kiszervezéssel érintett területek között nincsen nagy meglepetés, továbbra is az informatika, bérszámfejtés, létesítmény-üzemeltetés, biztonsági szolgáltat és az emberierőforrás-gazdálkodás valamint a pénzügyi-számviteli tevékenység szerepel. Összességében megállapítható, hogy a kiszervezési hajlandóság öt százalékkal emelkedett az előző évi eredményhez képest.