Nyom vagy szív

A gázokat szállító gépeket az általuk elérhető p2/p1 nyomásviszony, azaz a kilépő, illetve a belépő nyomás hányadosával képzett kompressziós tényező alapján (is) szokás csoportosítani. Eszerint megkülönböztetünk ventilátorokat (az említett tényező 1,1-nél kisebb), fúvókat (1,1–3) és kompresszorokat (>3). Az áramlási elven működő oldalcsatornás fúvók használata akkor indokolt, ha nagy térfogatáramra és nem túl jelentős túlnyomásra vagy éppen vákuumra van szükség.

Ha az igények ilyen jellegűek, akkor ezen gépek használata a legköltséghatékonyabb megoldások közül való. Tipikus alkalmazásaik a szennyvíz- vagy halastavak, illetve -medencék levegőztetése, a vákuumos emelés, a pneumatikus szállítás, a vákuumasztalok, az automatizált gépek, a (nagy légsebességű) szárítás, a - például az anyageltávolításra használt - légkések, a csomagológépek, a műanyagipari berendezések, a felszívógépek, az ipari porszívók, a nyomdaipari felhasználások és még számos egyéb.

Működési elv röviden

Az oldalcsatornás fúvókat gázgyűrűs kompresszornak, oldalcsatornás sűrítőnek vagy ellentétes célú üzemben vákuumszivattyúnak is szokták nevezni. Egyszerű felépítésű, általában direkt hajtású gépek. Az egy vagy több járókereket a hosszított motortengelyre erősítve tartalmazzák. A gép működése az ábra alapján követhető nyomon.

A járókerék nagy sebességgel forog a fúvóházban (oldalcsatornában) (2). Lapátjai (3) folyamatos örvényeket keltve hajtják előre és radiálisan kifelé a szívócsonkon (1) belépő gázt vagy levegőt egészen addig, amíg az el nem hagyja az oldalcsatornát a kipufogócsonkon (4) keresztül. A járókerék minden egyes lapátja lényegében egy kismértékű nyomásnövekedést eredményez, így belépéstől kilépésig nyomóüzemben akár 1000 mbar nyomásnövekedést, szívóüzemben pedig szélső esetben 700 mbar vákuumot lehet elérni, akár 2500 m3/h folyamatos térfogatáram mellett.

Az oldalcsatornás fúvók lehetnek egy-, két- vagy háromfokozatúak a járókerekek számától függően. A két- vagy háromfokozatú gépeknek – a járókerekek sorba kapcsolásának köszönhetően – értelemszerűen nagyobb a maximális nyomásképessége, illetve végvákuuma.

Karbantartásmentes üzemelés

A gépek legnagyobb előnye az, hogy karbantartást lényegében nem igényelnek, tekintve hogy az egyetlen mozgó alkatrész a járókerék, amely azonban nem ér a fúvóházhoz. Csak a csapágyat kell bizonyos időközönként cserélni. A könnyű, de mégis robusztus, vibrációmentes működésű fúvók folyamatos (pulzációmentes) és tiszta (olajmentes) térfogatáramot biztosítanak.

A rendkívül ritka meghibásodások többsége helytelen telepítés vagy üzemeltetés következménye, és a legtöbb esetben két dologra vezethetők vissza: idegen tárgy (szennyeződés) kerül a fúvóba, vagy a rendszerellenállás meghaladja a fúvó nyomás- vagy vákuumképességét. A járókerék és a ház közti finom illesztés miatt bármilyen idegen anyag könnyen beszorul, és megsérti, szélsőséges esetben eltöri a járókereket, ezért ezt elkerülendő minden esetben légszűrőt kell helyezni a szívócsonk elé.

A motor védelmére

A túlzott rendszerellenállás miatti megnövekedett áramfelvétel a motor leégéséhez vezethet, továbbá olyan mértékű fojtást okoz, hogy megszűnik a térfogatáram a fúvón keresztül, ezáltal a hűtés is nagymértékben csökken. Az ennek következtében a fúvóházban megnövekedett hőmérséklet miatt a járókerék gyorsabban tágul, mint a ház, ami végül azt eredményezheti, hogy a járókerék megszorul.

Ezért fontos a megfelelő méretű motorral szerelt fúvó választása, amelynek nyomásképessége biztonsággal meghaladja az üzemelés munkapontját, és biztonsági szelep használatával gondoskodhatunk róla, hogy sose szűnjön meg a gáz- vagy légáramlás a fúvón keresztül. Természetesen figyelmet kell fordítani a megfelelő motorvédelemre is.