Egyszer lesz, hol nem lesz…
Kulcs a mesterséges intelligenciához
Az emberi intelligencia valós természetének feltárása a tudomány egyik legnagyobb kihívása. Megfejtésével a gépeket fel lehetne ruházni az emberi gondolkodás elsajátításának, a társadalmi normák, a vizuális jelek, valamint az élő beszéd megértésének a képességével.
Klasszikus mérnöki módszerekkel igyekszik megérteni az emberi gondolkodás mikéntjét Patrick Winston, az Informatikatudományi és Mesterséges Intelligencia Laboratórium (CSAIL) vezető professzora. Egyszerű számítási módszereket alkalmazó rendszerei az emberhez hasonlóan tudnak gondolkodni, és képesek értelmezni a környezetüket. A professzor szerint jelentős különbség van a kiemelkedő számítási teljesítménnyel rendelkező - például az IBM-féle Watsonhoz hasonló - rendszerek, és azok között, amelyek valóban emberszerű intelligenciát képesek felmutatni. Ezt elsősorban olyan tesztekre alapozza, amelyeken a „csak” kiemelkedően teljesítő masinák elbuknak.
A Watson például egy amerikai vetélkedőműsorban Richard Nixont nevezte meg a First Ladyként, vagyis az elnök feleségeként. Efféle bakit egy ember nem követne el. Az ember különlegességének vizsgálata Winston szerint a belső nyelvhasználathoz, valamint a történetalkotás és a mesélés képességének a kutatásához vezet. Ha a gépeket a nyelv eszköztárával ruházzák fel, azaz képessé teszik az események leírására és a történetek megosztásával zajló tanításra, kifejleszthetővé válnak azok a rendszerek, amelyek már nemcsak átvizsgálnak egy adott információhalmazt, hanem előzményalapúak, vagyis emberi ítéleteket is képesek alkotni egy-egy helyzet megoldásakor.
Gépek dönthetnek
- Az emberek cselekedeteinek mozgatórugóit úgy próbálom megérteni, hogy számítási megoldást fejlesztek magatartásalapú problémákra - így Winston. A Genesis névre keresztelt modell egyesíti a nyelvek és a vizuális információk megértésének képességét. Előbbire a CSAIL egyik kutatója, Boris Katz természetes nyelveket feldolgozó rendszere, míg utóbbira egy másik kutató, Sajit Rao látószisztémája teszi alkalmassá. A Genesis sikerének kulcsa a Winston és hallgatói által feltalált történetmegértési program. Utóbbi jól ismert eseményeket - például az Észtországot ért orosz kibertámadást - és szituációs helyzeteket egyaránt igyekszik megérteni.
Mindehhez a rendszert felruházzák úgynevezett józanész-alapú tudással, erre építik a következtetésalapú ismereteket, végül pedig az úgynevezett cselekménymintaszintet. Ez utóbbi, legmagasabb grádicson áthaladva a gép elvont fogalmakat - például a bosszút, valamint a szerelmet - is képes megérteni. Az egymásra épülő szintekből a rendszer analógiákat képes levonni a később megismert történetek elemzésekor. A gépzseni megalkotásakor a kulturális különbségek betáplálására is gondoltak. A történetmegértő készülék működtetésekor a cselekményminta-szintű következtetéseket sokszor úgy mutatják be a rendszernek, hogy az egyidejűleg „tapasztalhatja meg” két különböző személy reakcióit a jobb és a bal oldali cselekménytérben.
- Noha az efféle rendszerek még nagyon sokáig nem lesznek olyan okosak, mint az emberek, előfordul, hogy egy-egy helyzetet már képesek jól értékelni akár a konfliktusok ködén keresztül is - büszkélkedik Winston. Alkotójuk bízik benne, hogy a Genesis-szerű rendszereket egyszer majd az oktatásban fogják használni a személyre szabott tanulás meghonosítására. A rendszer minden tanulót két különböző modell alapján oktatna: figyelembe venné, hogy a nebuló mit tud már, és hogy milyen a tanulási stílusa. A két modell egyidejű alkalmazása biztosítaná, hogy minden nebuló a számára legmegfelelőbb módon jusson új információkhoz.
A Genesis utódai később talán még krízishelyzetben is a döntéshozók segítőivé válhatnak, különösen ha a kulturális nehézségek és a történelmi előzmények megértésével is fel vannak ruházva. Ily módon a döntési lehetőségek nem szándékolt következményeit is előre megjósolhatják. Egyes emberi konfliktusok időtlen időkig is az emberiség keresztjei maradhatnak, és előfordulhat, hogy a mesterséges intelligencával bíró, ma még kezdetleges rendszerek segítenek egyszer megoldani azokat – vizionálja Winston. Igaz, ma még főképp azért kutatják ezeket a lehetőségeket, mert az emberek mindenről, de leginkább saját magukról szeretnék tudni, hogyan is működik.
