hirdetés

Karrier

Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat

A díjat a biotechnológia, az anyagtechnológia, az információs technológia és az űrtevénység területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőknek ítélték oda. 

hirdetés

A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban megalapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, melyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakmai közreműködésével harmadszorra adtak át az MTA Kistermében 2016. március 10-én. 

Az elismerést évről évre olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, és aktív részesei a hazai tudományos életnek; mindemellett készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében, így inspirálva környezetüket. Fontos kritériuma az odaítélésnek ez azért is, mert Magyarországon a nők aránya a kutató-fejlesztő helyek kutatóinak tényleges létszámában a KSH adatai szerint még mindig meglehetősen alacsony, míg a természettudományok területén 23,6%, addig a műszaki tudományok területén mindössze 18,3 %-ot tesz ki. A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet közreműködésével valósulhat meg.

A fotón balról jobbra 1. sor: Dr. Nagy Szilvia, Korsós Marianna, Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla, Dr. Kapuy Orsolya, Torma Krisztina, Dr. Groó Dóra 2. sor: Bacsárdi László, Fűrész Tünde, Dr. Hargittai Magdolna
A fotón balról jobbra 1. sor: Dr. Nagy Szilvia, Korsós Marianna, Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla, Dr. Kapuy Orsolya, Torma Krisztina, Dr. Groó Dóra 2. sor: Bacsárdi László, Fűrész Tünde, Dr. Hargittai Magdolna

A díjak odaítéléséről a Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia által felállított tudományos szakmai bizottság dönt. Idén biotechnológia, anyagtechnológia, információs technológia és űrtevékenység kategóriában osztják ki a díjakat.

Az idei díjazottakat Dr. Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, Prof. Dr. Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2015 fővédnöke valamint Dr. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke köszöntötték.

A Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2015 nyertesei:

Anyagtechnológia kategória

Dr. Jedlovszky-Hajdú Angélát az anyagtechnológia területén elért eredményeiért díjazta a szakmai bizottság. A díjazott a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Nanokémiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Kutatói pályája elején mágneses nanorészecskéket állított elő vizes közegben különböző felületmódosításokkal, amely megóvja a részecskék összetapadását (aggregációját) az adott közegben a megfelelő orvosbiológiai alkalmazhatóság érdekében. Olyan multifunkcionális részecskéket próbálnak előállítani, amelyek egyszerre alkalmazhatók az orvosi diagnosztikában és a terápiában is. Az elmúlt négy évben elektromos szálhúzással előállított biokompatibilis (szervezetbarát) és biodegradábilis (szervezetben lebomló) háromdimenziós mesterséges polimer térhálók kialakításával foglalkozik, melyek alkalmasak lehetnek szövetregeneráció, vagy szövetpótlás céljára. Olyan mesterséges struktúrákat próbálnak létrehozni, amelyek szövetek pótlására alkalmasak.

„Kisgyermekes anyaként a kutatásba történő visszatérés egy igen intenzív érzelmi és szakmai hullámvasutat jelent. A Nők a Tudományban Kiválósági Díj egy pozitív visszajelzés arra, hogy folytassam a kutatást, hogy jó helyen vagyok és hogy továbbra is érdemes ezen a területen kamatoztatni tudásomat”– nyilatkozta Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla

Biotechnológia kategória

Dr. Kapuy Orsolya a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi adjunktusa, a szakmai bizottság a biotechnológia területén elért eredményei miatt díjazta. Kutatásai fókuszpontjában a sejtszintű élet-halál döntési folyamatot irányító hálózat dinamikai viselkedésének a megértése áll. Ezek a folyamatok szoros kapcsolatban állnak a sejtek öregedésével és az ahhoz köthető betegségekkel (úgymint a daganatos elváltozások, vagy az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór), így ezek a kutatások a későbbiekben fontos gyógyászati lehetőséget hordozhatnak magukban. A molekuláris kísérletes biológiai módszereket a számítógepes matematikai modellekkel ötvözve, ezek együttes alkalmazásával kutatják az élő rendszerek működését.

„Számomra a díj egy elismerése annak, hogy a családom és a mentoraim sikeresen szerettették meg velem a kutatást, és sikeresen támogatnak azon az úton, ahol egy nő szívvel-lélekkel és fáradhatatlan szorgalommal élhet a hivatásának”– mondta a díj átvételekor Dr. Kapuy Orsolya.

Információs technológia kategória

Dr. Nagy Szilvia a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének egyetemi docensét az információs technológia területén végzett kutatói munkájáért díjazta a szakmai bizottság. Szűkebb szakterülete a waveletek – hullámocskák –, amelyek tartalmazzák a rendszerek finomabb és durvább felbontású részleteit; csak ott lesz finom a felbontás, ahol ezt a modellezni kívánt dolog igényli. Ez nagyban le tudja csökkenteni a számolási, tárolási szükségleteket amellett, hogy a pontosságot nem rontja, emellett a felbontás szisztematikusan finomítható, ha mégis nagyobb precízió szükséges. A világszerte elterjedt képtömörítésen kívül rengeteg alkalmazási lehetősége van, a legtöbb fizikai rendszer modellezésére, illetve sokféle jel analizálására alkalmas a waveleteken alapuló eszközrendszer.

„Mindig öröm, ha nőket ünnepelnek, akkor is, hogyha nem nőies dolog miatt ünneplik őket. A díj szerintem bátorítást adhat azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik nőies pályán indultak el  mert a társadalmi normák, családi elvárások szerint ezt kellett tenniük , de nem érzik ott elég jól magukat, vagy a lelkük mélyén mást szeretnének csinálni, hogy merjenek másba is belefogni, hiszen például az informatika logikus és egyszerű, mégis képes olyan komplex és gyönyörű dolgok modellezésére, amilyenek a fizikai, kémiai, biológiai rendszerek körülöttünk”– nyilatkozta Dr. Nagy Szilvia.

Űrtevékenység kategória

Korsós Marianna Brigitta csillagász, jelenleg PhD hallgató és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Debreceni Napfizikai Obszervatóriumának tudományos segédmunkatársa. A jelöltet az űrtevékenység területén végzett kutatói munkájáért díjazta a szakmai bizottság.

Egy új, nagyenergiájú napkitöréseket (azaz flereket és nap koronaanyag kidobódást) biztonsággal előrejelző módszer kidolgozásán és fejlesztésén dolgozik. Az űridőjárás pontos prognosztizációja nagyon nagy jelentőségű, hiszen a flerek és a koronaanyag kidobódások kritikus fennakadásokat és meghibásodásokat okozhatnak a GPS és telekommunikációs műhold-rendszereinkben, illetve az elektromos magasfeszültségű távvezetékeinkben túlfeszültségek léphetnek fel, melyek lokálisan egy időre megszakíthatják a folyamatos áramellátást. Továbbá ezek a szoláris eruptív események mind nemzet-, mind pedig gazdaságbiztonsági szempontokból akár óriási káoszt is okozhatnak a mai high-tech világunkban.

„A pályázatra való jelentkezésben a fő motivációm az volt, hogy esetleg az egyik példája lehessek azoknak a  kutatónőknek, akik a fizika területén dolgoznak, illetve bátorítsam azokat a fiatal lányokat, akik ezen tudományterületen szeretnének dolgozni a jövőben" – nyilatkozta Korsós Marianna Brigitta.

Különdíj

Nők a Tudományban Kiválósági Díj Különdíj 2015 - A Magyar Asztronautikai Társaság felajánlásával

Strádi Andrea jelenleg a Magyar Tudományos Akadémi Energiatudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársaként, kutatóként dolgozik. A szakmai bizottság a Magyar Asztronautikai Társaság felajánlásával az űrtevékenység területén végzett kutatói munkájáért jutalmazta különdíjjal.

Az ionizáló sugárzás mérése kiemelkedően fontos olyan területeken, ahol potenciálisan nagy dózis érheti az ott élő és/vagy munkájukat végző személyeket. Földi körülmények között viszonylag jól feltárt az ilyen típusú sugárzás eloszlása és a védekezés hatékony módja. A 20. század közepe óta azonban az ember nem csak ezen a bolygón kutatja a természet és a világegyetem rejtelmeit, hanem az űrben és akár más égitesteken is. Lényeges tehát a jelen és a jövő ausztronautáinak egészsége szempontjából, hogy pontosan ismerjük az űrbeli sugárzás milyenségét és mennyiségét annak érdekében, hogy a megfelelő árnyékolási módokat alkalmazhassuk. Természetesen egy űrjárművön a lehető legkisebb tömegű és térfogatú anyagokat érdemes felhasználni, csak azokon a felületeken ahol feltétlenül szükséges, hiszen óriási energia szükséges a pályára állításhoz. Emiatt igazi kihívás a hatékony védelem megtervezése és esszenciálisan szükséges a sugárzási tér feltérképezése.

(forrás: MTA/GyártásTrend)
Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés