Matematikai eljárások a végeselemes analízisben
 A magyar származású szerző, Komzsik Lajos húsz évig a NASTRAN végeselem-programrendszer fejlesztőcsapatában dolgozott, nevéhez fűződik a nagy szabadsági fokú mechanikai rendszerek sajátrezgési analízisében fontos és vezető szerepet betöltő Lánczos-módszer adaptálása a NASTRAN rendszerbe. A sikeres bevezetés után ma már valamennyi jelentős végeselem-programrendszer alkalmazza ezt a hatékony eljárást. Az utóbbi években a szerző az NX NASTRAN rendszer fejlesztésének numerikus eljárásain dolgozik, a numerikus módszerek fejlesztését irányítja a Siemens PLM Software cégnél, Kaliforniában.
|
|
Olvasd tovább...
|
 Két idézet jutott eszembe William C. Taylor és Polly LaBarre Fenegyerekek munkában című kötetének olvasása közben. Az egyik Woody Allen Oscar-díjas Annie Halljából való: aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja, és aki tanítani sem tudja, az a tornatanár. A másik Oliver Stone Tőzsdecápák című filmjében hangzik el. Ebben a Wall Street-i nagymenő, Gordon Gekko egy bonyolult tőzsdei manőver közben telefonon próbál elérni egy közgazdász-üzletembert, majd a titkárnő válaszát hallva így csattan fel: micsoda? Előadást tart az egyetemen? Ez az ember egy vesztes. Bizonyára erről tart előadást.
|
|
Olvasd tovább...
|
Déli sarki expedíció mint vezetéselmélet (A Shackleton-modell)
 A nyugati világ a XX. század második felétől egyre gyakrabban tesz kísérletet arra, hogy egyes keleti tanításokat feloldjon a saját kultúrájában – inkulturálja ezeket, ha a ma terjedő terminust használjuk. Elég csupán néhány elterjedt példát említenünk: Benjamin Hoff Micimackó és a tao című műve a népszerű mesekönyv figuráinak segítségével hozza közelebb hozzánk Lao-ce és követői tanítását olyan későbbi műveket inspirálva ezzel, amelyek a mindennapi vagy az üzleti élet követendő példáját kívánják látni a kínai bölccsé váló mackó karakterében. Robert M. Pirsing A zen és a motorkerékpár-ápolás című munkájában az indiai-kínai-japán (Kínában: csan; Japánban: zen) eredetű filozófiai irányzatot adaptálja, Oliver Stone a Wall Street világát bemutató, Tőzsdecápák című filmjéből pedig tudjuk, hogy Szun mester Hadicselek címen ismert könyvecskéje a modern üzleti stratéga Bibliája.
|
|
Olvasd tovább...
|
Provokáció és terápia - Dr. Csernus Imre: A férfi
 Akinek nem inge, ne vegye magára! – áll a jól ismert szólás Csernus Imre új könyvének hátsó borítóján, és reménykedjünk, hogy ez akár feloldozásnak is tekinthető. Mert bizony a kötetet olvasva (feltéve, hogy önmagunkhoz őszinte olvasásról van szó) meglehetősen sokszor talál az ember olyan inget, amit nem szívesen venne magára.
|
|
Olvasd tovább...
|
Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája
 Oly mértékben a vizualitás forradalmára koncentráltunk, hogy közben elfeledkeztünk egy kiemelkedően fontos használati tárgyról: a mobiltelefonról, amely pedig – a látszat és az előzetes feltevések ellenére – a Gutenberg-galaxis kiterjesztésének és tovább élésének eszköze – állapítja meg egyszerre játékos és komoly tanulmánykötetében a torinói filozófus, Maurizio Ferraris. Felteszem, a nyolcvanas és a kilencvenes évek fordulóján, amikor az épp csak terjedő félben lévő mobilok agresszív izgatottsággal, és hangosan távintézkedő tulajdonosait látva gúnyos egyszerűséggel bunkofonnak és tahofonnak neveztük az akkor még bumfordi és drága készülékeket, nem gondoltuk, hogy egyszer erről a technikai eszközről is filozófiai értekezés születik majd.
|
|
Olvasd tovább...
|
Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság - az olajipar története
 Kevesen írtak olyan világos, tiszta, logikus könyvet az olajiparról, amilyet Jeremy Leggett – nem csoda, hogy A fele elfogyott sokatmondó címet viselő kötet bestseller lett a nemzetközi könyvpiacon. Leggett érdeklődése az olajkitermelés, és általában az energiaüzlet iránt nem éppen új keletű. Pályáját tanárként kezdte, és mivel a klímaváltozás már saját kutatásai közben is erősen foglalkoztatta, hamarosan csatlakozott a Greenpeace-hez. Az itt szerzett tapasztalatait végül az üzleti világban is jól tudta hasznosítani: ma ő a Solar Century, vagyis az Egyesült Királyság legnagyobb független, napelemeket gyártó cégének vezérigazgatója, továbbá a világ első megújuló energiákkal foglalkozó magán-befektetésialapjának igazgatója.
|
|
Olvasd tovább...
|
A jövő: a módosult tudat?
 A módosult tudatállapotról manapság értelemszerűen a drogok, az alkohol, a koffein és más hasonló szerek jutnak eszünkbe, ritkábban a hipnózis, esetleg pszichés elváltozások. Ebből következik, hogy a módosult tudatállapotot rossz, ártalmas dolognak tartjuk, illetve egy káros folyamat végeredményének. Vajon bekövetkezhet-e olyan tudatállapot-módosulás, amely személyiségünkre, és ezzel közvetlen, sőt tágabb környezetünkre is kedvezően hat? László Ervin éppen ezt állítja Káoszpont című könyvében. Olyan akarattal és elhatározással létrehozott tudatállapotról beszél, amely alapvetően változtathatja meg az egész emberiség sorsát. Merész állítás, érdemes eltöprengeni felette.
|
|
Olvasd tovább...
|
|
|
