hirdetés

MediTech

Mi ez a nagy izgalom a mini agyak körül?

Az újonnan kitenyésztett parányi orgánumok több gyógyszerkísérletben feleslegessé tehetik az állatok alkalmazását.

hirdetés

A John Hopkins Egyetem kutatói óriási tudományos mérföldkőnek tekintik a „miniatűr agyak” előállítását, hiszen általuk a jövőben a gyógyszerek tesztelési metódusai is gyökeresen megváltozhatnak. De mik ezek a parányi szervek, és miért ilyen nagy a jelentőségük?

A felfedezésről nemrég egy konferencián számoltak be a tudósok. Megállapításaik szerint az apró agyak képesek neurális jeleket létrehozni, és így segítségükkel a gyógyszerkísérletek állatok bevonása nélkül is kivitelezhetőek.

A tanulmány vezetője, Thomas Hartung professzor elmondta, hogy még 2013 decemberében egyazon Petri-csészében agyszövetkultúrák százait sikerült kitenyészteniük.

Forrás: Thomas Hartung, Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health

A ScienceAlert.com szerint ezen tenyészetek különlegessége, hogy működő idegszövetekkel rendelkeznek, az előállítási költségük pedig igen alacsony, egyenként akár csupán 25 dollárcent is lehet.

Mini agyakkal tehát bizonyos gyógyszerteszteknél emberek és állatok nélkül is el lehetne végezni a vizsgálatokat. Az őssejtkísérleteknél és az idegszövet-átültetéseknél is komoly hasznukat vehetnék a szakemberek.

A „mini agy” elnevezés mindamellett kissé megtévesztő, mivel nem tökéletesen kifejlett szürkeállományokról beszélünk. Ezeknek a pöttöm orgánumoknak az átmérője mindössze egyharmad milliméter, és a sejtek koncentrációjával, valamint egy sejtkultúra ráoltásával egy élő szövetnek már csupán egy parányi része is több ezer mini agyat tud előteremteni. Az agyszövet már a ráoltást követő egy napon belül kialakul, és két-három hetet követően létrejön az ideghálózat is.

Ezek után a kicsiny szervek már készen is állnak a próbapad szerepére a laboratóriumokban.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: MorningTicker)
Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés