hirdetés

MediTech

Szivaccsal vennék fel a küzdelmet a rák ellen

Nedvszívó képessége folytán a Mayo Clinic által felhasznált anyag eredményesen pótolhatja a páciensek eltávolított csigolyáit.

hirdetés

Az emberi szervezetben szétterjedő tumorok a legveszélyesebbek.

A rák néhány típusa, úgymint például az emlő- és a prosztatarák nagyobb valószínűséggel terjednek át a csontokra, és ezek az áttétek leggyakrabban a gerincben keletkeznek. A műtéti úton eltávolított csigolyát az orvosok fémimplantátumokkal vagy csontátültetéssel is helyettesíthetik, amelyek beültetéséhez invazív műtétre van szükség, vagy esetleg egy kevésbé invazív, ám költséges eljárás keretében titánrudak implantálását végezhetik még el.

A Mayo Clinic kutatói éppen ezért létrehoztak egy szivacsos anyagot, amellyel az eltávolított rákos csigolyát helyettesíteni lehet.

A lényeg a kutató kezében (Forrás: American Chemical Society)

Az orvosok olyan matériát igyekeztek előállítani, amelyet a sebészek viszonylag non-invazív módon ültethetnek a szervezetbe. Elvárás volt tehát, hogy tömör legyen, ám egyidejűleg elég rugalmas is ahhoz, hogy teljesen kitöltse a hiányzó csigolya helyét. Fontos szempont volt, hogy a titánrudaknál olcsóbb legyen, ezek ugyanis egyetlen páciens esetében sok százezer forintba is kerülhetnek.

A szakemberek ezért az úgynevezett oligopolietilénglikol-fumarát nevű, szintetikus vegyülethez fordultak, amelynek alkalmazása a szöveti sebészetben meglehetősen gyakori.

A fejlesztésük kellően kicsi ahhoz, hogy egy szerény méretű bevágáson keresztül a testbe lehessen helyezni. A szivacs itt a testnedveket magába szívja, és így egészen addig duzzad, míg a csigolya helyét be nem tölti. Az orvosok képesek megváltoztatni az anyag molekulatömegét és elektromos töltését is, hogy ne következzen be túl gyorsan a növekedés, mivel ez így károsíthatná a test egészséges szöveteit.

Az anyag testen belüli stabilizációjára alkalmas vegyületekkel, illetve egyéb (pl. rákellenes) gyógyszerekkel szintén fel lehet tölteni a szivacsot.

A kísérletek tanúsága szerint az anyag nincs káros hatással az élő szövetekre.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Popular Science)
Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés