hirdetés

Mérnöknők

„Kreativitásra, talpraesettségre is szükség van”

Interjú Szabóné Szikszai Boglárka biomérnökkel, aki leginkább változatos és érdekes feladatokkal, illetve problémákkal szeret szembesülni.

hirdetés

Szabóné Szikszai Boglárka azok közé a nők közé tartozik, akiknek soha nem jelentett akadályt a szakmájukban a női mivoltuk. Számára az, hogy egy férfiak uralta területen dolgozik, teljesen természetes, és talán éppen ezért az a vele dolgozóknak is. A kihívást tehát nem a bizonyítás jelenti, sokkal inkább tudásának elmélyítése.

Ha, mondjuk, az általános iskola felső tagozatában megkérdezték volna, hogy milyen irányban fogsz haladni, az a típus voltál, aki meg tudta mondani?

Gyermekként is a természettudományi tárgyak voltak a kedvenceim, a matematika szeretete kiskoromtól elkísért. A matematika–fizika szakos gimnáziumi osztály pedig, ahová jártam, kellő alapot nyújtott egy mérnöki pályához. Érdeklődésem fokozatosan irányult a matematikáról a kémia, majd a biológia felé. Így ötvözve a különböző tudományágakat, a pályaválasztáskor végül a biomérnöki szakra esett a voksom.

Melyik egyetemen tanultál?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karának biomérnöki szakán végeztem.

Fotó: Egry Tamás
Fotó: Egry Tamás
A végzéskor igazi sikerélményt jelentett és némi önbizalmat adott a következőkre, hogy a diplomamunkámmal elnyertem a Fiatal Biotechnológusok Nívódíját. Igyekeztem minél többet tanulni a gyakorlatban is, és tapasztalatra szert tenni; szakmai ismereteimet a Richter Gedeon gyógyszergyár fermentációs félüzemi léptékében mélyíthettem el. Itt még inkább körvonalazódott bennem, hogy hosszú távon is ezzel szeretnék foglalkozni. (Az erjesztés, idegen szóval fermentáció egy olyan kémiai folyamat, amelyben valamilyen szerves anyagot egy enzim hatásának teszünk ki. Erjesztéssel állítják elő az antibiotikumokat, például a penicillint is.) A Teva Gyógyszergyárba lépve a kutatás-fejlesztés fermentációs kísérleti üzemében kezdtem dolgozni fejlesztőmérnökként. Az ebben a munkakörben szerzett tapasztalataim sokat segítettek a laboratóriumi kutatómunkában is, amely területre a gyermekeim születése után mentem vissza. Néhány év és sikeres projektek után csoportvezetői beosztást kaptam.

Hány évet szántál teljes egészében a gyerekekre, és szakmailag mennyire volt nehéz az újrakezdés?

Két év különbséggel születtek a kislányaim, és összesen négy évet töltöttem otthon. Az újrakezdés mindig rejthet magában kihívást, főleg akkor, ha nem pont ugyanarra a területre kerülünk vissza, mint ahonnan eljöttünk. A kísérleti üzemihez képest a laboratóriumi – szó szerint – ezredakkora méretből fakadóan voltak olyan módszerek, amelyeket nekem is meg kellett tanulnom. De valójában én csak profitáltam abból, hogy mindkét lépték sajátosságait megismertem. Ez rugalmasságot adott, ami a kutatás-fejlesztési körülmények között fontos szempont.

Mi vonzott a biotechnológiában, a kutatásban, mi az, ami a legizgalmasabb számodra ezen a területen?

Ma szinte a levegőben van, mindenhol hallani, hogy ez mennyire gyors ütemben fejlődő iparág. Valóban, a tizenkét év alatt, amióta ezzel foglalkozom, sokat változtak a követelmények, új technikákat alkalmazunk, egyre hatékonyabb fermentációs eljárásokat fejlesztünk. Ebben a munkában, illetve a munkahelyemben is azt szeretem a leginkább, hogy változatos és érdekes feladatokkal, illetve problémákkal szembesülünk, amelyeknek a megoldásához nemcsak szakmai tudás és tapasztalat szükséges, hanem kreativitásra és talpraesettségre is szükségünk van. Emellett nagy örömömre a matematikának sem kellett búcsút intenem; jól alkalmazhatók a statisztikai módszerek a kísérletek tervezésénél és értékelésénél.

Pontosan milyen feladataid vannak a Tevánál, mi tartozik a felelősségi körödbe?

Az alapanyaggyártó igazgatóság biotechnológiai kutatás-fejlesztésén végzem a mikrobiológiai csoport szakmai és személyi irányítását. Új és meglévő gyógyszerek előállításához dolgozunk ki laboratóriumi fermentációs eljárást. Javaslatot teszünk a kísérleti üzemi és az üzemi technológiai módosításokra. A fermentációban az aktív hatóanyagot termelő mikroorganizmusok fejlesztését klasszikus mikrobiológiai módszerekkel végezzük. Munkánk igen felelősségteljes, hiszen az újonnan kidolgozásra kerülő fermentációs technológiáknak, illetve a már meglévő gyártási folyamatok fejlesztésének olyan stabilan jó minőségű hatóanyagot kell biztosítaniuk a gyógyszergyártás további fázisainak, amellyel fenntartható a betegekhez került gyógyszerek magas színvonala.”

Bizonyára a te munkádban is vannak olyan részfeladatok, napi nehézségek, amelyeket meg kell oldanod így vagy úgy. Mi az, amit valódi „fogós” feladatnak élsz meg?

Nem könnyű kihívás olyan kiváló minőségű hatóanyagot előállító, nagy produktivitású mikroorganizmusok laboratóriumi fejlesztése, amelyekkel üzemi körülmények között is robusztusan termelhetünk. Mindehhez hozzájárul, hogy állandó versenyhelyzetben vagyunk. Ha sikerül átugrani a magasra helyezett lécet, akkor a következő nekifutásra még magasabbra fog kerülni a mérce. De ez így van jól.

Milyen sztereotípiákkal kellett esetlegesen megküzdened női mérnökként? Hogyan viszonyulnak a férfi kollégák egy mérnöknőhöz?

Az az igazság, hogy a munkahelyemen nem tapasztalok negatív megkülönböztetést. Az előző Teva-beli munkakörömben fiúk vettek körül, de ott is ugyanolyan jól éreztem magam, mint a mostani helyemen, ahol pedig a nők vannak többségben. Szerencsés vagyok abban is, hogy a munkahelyemen a nők önmegvalósításához minden feltétel adott. Közvetlen és felsőbb vezetőim között is vannak nők. Példát mutatnak arról, hogy a családanyaság és a vezetői munkakör egymást nem kizáró, hanem kiegészítő dolgok.

Mennyire vagy tervezős típus a mindennapjaidat illetően?

Éppen azért, mert szeretem előre látni a teendőket, korán szoktam kelni. Ilyenkor van még idő előre átgondolni az egész napot. Azután, ha beérek dolgozni, úgyis legtöbbször mozgalmas nap vár. Áttekintem a futó kísérletek státusát, a kapott eredményeket értékelem. Jó érzés végignézni a tenyészetek fejlődését. Megbeszélések, telefonhívások, e-mailek elintézése mellett marad idő a csoportom ügyes-bajos dolgaira is.

Egy ilyen nagy precizitást, koncentrációt igénylő munka mellett milyen módját választod legszívesebben a kikapcsolódásnak?

A szabadidőm jelentős részét a két kislányommal és a férjemmel töltöm. Az olyan programok a legjobbak, amikor együtt vagyunk, például egy bowlingozás vagy szánkózás alkalmával. Otthon pedig az olvasás köt le leginkább.

Hogyan látod a jövődet?

Mint minden másban, pályafutásomban is hosszú távra tervezek. Szeretnék a Tevánál maradni, és tovább mélyíteni a vezetői és a szakmai ismereteimet. A jövőben szintén fontos feladatnak tekintem, hogy csoportom kompetenciáit erősítsem. Nagyon örülnék, ha továbbra is ilyen eredményes és jó csapatszellemmel megáldott közösség maradnánk.

Kárpáti Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés