hirdetés

Marvin Minsky, a 21. századi reneszánsz

Az MI szenvedélyes kutatója

Marvin Minsky szenvedélyesen kutatta az emberi agy és a számítógép közötti kapcsolatot. Elméletet dolgozott ki arra, hogyan lehet a gépeket intelligenciával felruházni, de találmányaival mutatta meg, hogy mi mindent ért ezalatt. Kollégái és tanítványai a 21. század reneszánsz emberének tartották, akinek legfőbb hagyatéka a kielégíthetetlen kíváncsiság.

hirdetés

Nagyjából ez volt a válasza a vizsgabizottságnak, amikor meglátták 1951-ben Marvin Lee Minsky matematikadoktori vizsgamunkáját a Princeton Egyetemen, ahova a Harvard elvégzése után került. A matematika már egyre kevésbé érdekelte, az emberi elme működése azonban lenyűgözte – annak megértését a legfőbb szellemi kihívásnak tekintette. Diplomamunkájaként Dean Edmonds egyetemi társával megépítette a világ első neurális tanulógépét, a SNARC-ot (Stohastic Neural-Analog Reinforcement Computer).

Marvin Lee Minsky
Marvin Lee Minsky

Minsky alig volt 17 éves, amikor a második világháborúban elektronikai képzést kapott az Egyesült Államok haditengerészeténél. Mindent tudott az elektronikai harcászatra fejlesztett Hercules repülőkről, így a vizsgamunkájának szánt tanulógépében is 3000 elektroncsővel és egy B–24 nehézbombázó automata pilóta működési elvével mutatta be, hogyan lehet neuronokat helyettesítő negyven vezérlőgombbal egy idegrendszerhez hasonló gépi hálózatot szimulálni. Az elképzelése, miszerint az emberi agy is egy gépezet, amelynek működését tanulmányozni lehet, és mindezt reprodukálni egy számítógépen, igazolódott. És amíg a vizsgabizottság azon tanakodott, vajon egy ilyen munkát lehet-e matematikának nevezni, addig Neumann János a bizottság egyik tagjaként azzal érvelt, „ha ez most még nem is matematika, valamikor az lesz”. És Neumann nem túlzott. A matematikához tartozó logikán és az emberi agy információfeldolgozásán alapuló mesterséges intelligencia lényegét azonban előbb meg kellett fogalmazni. Mert ekkor még sehol sem volt ez a kifejezés.

Mesterséges intelligencia (MI)

Erre az 1956-os Darthmouth College konferenciájáig kellett várni. Itt hangzott el először hivatalosan a mesterséges intelligencia kifejezése Minsky egykori egyetemi társa, John McCarthy szájából, ugyanakkor Minsky volt az, akinek köszönhetően a fogalom nemcsak a tudósok, de a szélesebb nyilvánosság között is elterjedt. Tanulmányokat és könyveket írt arról, hogy a mesterséges intelligencia olyan tevékenységek elvégzésére teszi majd képessé a gépeket, amelyekhez az embernek értelemre van szüksége. Szenvedélyesen hitt abban, hogy a mesterséges értelemmel rendelkező gépek megtaníthatók nyelvek fordítására, logikai játékokra, problémamegoldásra és arra is, hogyan tudják magukat tovább képezni, tanítani.

Minsky egyre mélyebbre kívánt ásni a gépi intelligencia működésében, kutatni és kísérletezni akart. Ezért 1959-ben John McCarthyval egy laboratóriumot hozott létre a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT), amely hosszú évekig a mesterségesintelligencia-kutatás Mekkája volt. Az esti kurzusain olyan nevek tanultak, mint a futurista Ray Kurzweil vagy a tudós és a 90-es évek elején szuperszámítógépeket gyártó Danny Hillis. Utóbbi a New York Timesnak adott interjújában egyszer azt mondta, hogy Minsky nemcsak egyszerű zseni, hanem egy szórakoztató zseni volt. „Ő tanított meg gondolkodni, állandóan kérdéseket feltenni a világról, és sosem elhinni vagy megelégedni azzal, amit mások mondanak. Azt szerette, ha az óráin vitatkozunk vele” – mesélte Hillis, aki hozzátette, hogy négy gyereke és négy unokája is csak Marvinnak szólította Minskyt, akikkel ugyanúgy bánt, mintha a tanítványai lennének. A nappalijukban és az étkezőasztalnál is a folyamatos és közös gondolkodásra buzdította őket.

John McCarthy és Minsky közös laboratóriumot hoztak létre az MI-kutatásra
John McCarthy és Minsky közös laboratóriumot hoztak létre az MI-kutatásra

Ray Kurzweil saját weboldalán egy Minskyvel és családjával elköltött közös éttermi ebédjükre így emlékszik vissza: Amikor Amy lányom 11 éves volt, feleségemmel, Marvinnal és az ő feleségével elmentünk a cambridge-i Harvest étterembe ebédelni. Marvin és Amy az evőeszközökből egy nagy szerkezetet épített az asztalon, azt kísérletezve, hogyan lehet azokból szilárd struktúrákat létrehozni.

A reneszánsz ember

Minsky ott volt egy önálló tudomány születésénél. Ott volt, amikor McCarthy létrehozta a MI Lisp nevű programozási nyelvét, de jelen volt az internet nagybetűs születésénél is. A MIT-laborban ugyanis tudóstársaival együtt javasolta, hogy a digitális információ ne csak katonai célokat és az egyetemek közötti kommunikációt szolgálja, hanem terjedjen szabadon, és legyen bárkivel megosztható. Minden számítógépes program legyen másolható, terjeszthető és tanulmányozható – a nyílt forráskódú szoftverekért küzdő mozgalom is ekkor született meg. Minskyt sok minden érdekelte a világból, és kíváncsi volt arra, hogy az őt körülvevő emberek hogyan gondolkodnak ezekről. Több munkakapcsolatából is születtek találmányok.

Még a MIT-labor előtti évekből származik első jelentős találmánya, a háromdimenziós képalkotásra is alkalmas konfokális pásztázó fénymikroszkópja, amely minden addiginál jobb felbontású és minőségű képet adott a vizsgált tárgyról. A fizikus Edward Fredkinnel 1972-ben feltalálták a Muse szintetizátort, amelynek köszönhetően a hetvenes években a philadelphiai területen jelenhetett meg először az elektronikus zene. Minsky állítólag nagyon szerette a zenét, a Harvardon tanulta is. Bach hatására ült le a zongora mellé komponálni, és írt már többszólamú barokk fúgát is. „Egy reneszánsz ember volt: ő volt a matematika, a tudomány, a hardver, a szoftver, aki mindenhez értett” – mondta Joel Moses, a MIT informatikusprofesszora, aki 1967-től dolgozott vele a laborban.

Minsky mechanikus kezeket is épített
Minsky mechanikus kezeket is épített
Minsky a robotikának adott lökést az első vizuális szkennerek megteremtésével, majd azzal, hogy a korábban szekrény alakú robotoknak tapintásalapú érzékelőkkel ellátott mechanikus kezeket épített. Gyerekkorában legszívesebben Jules Verne és Herbert George Wells science fiction regényeit olvasta, de később ő maga is írt egy sci-fi thrillert Harry Harrisonnal közösen, a 2024-ben játszódó The Turing Option címmel. Minden érdekelte, ami az időutazásról, a technológiai fejlődésről és a gépiesített világról szól. Olyan intelligens gépeket hozott létre, mint a sakkmesteri szinten játszó sakkozó- vagy dámagép, a DNS-t elemző programok és grafikai szoftverek, amelyek élethű őslényeket, földön kívüli világokat teremtenek a filmekhez.

Utóbbi kapcsán Stanley Kubrick rendező is megkereste a 2001: Űrodüsszeia című sci-fi forgatásakor, akinek Minsky elmondta, hogy 2001-re a számítógépek már értelmesen fognak beszélni, és következetesen gondolkodni. Így kapott a filmtörténetben először egy HAL 9000 nevű számítógép önálló, az űrhajó legénysége ellen lázadó szerepet. Minsky boldog volt, hogy víziója filmre került, amit 1968-ban a legfantasztikusabb mozinak nevezett. Ekkor még nem tudta, hogy jóslatai alapján számos hollywoodi film dolgozza majd fel, hogyan fog az önmaga fejlesztésére is képes mesterséges intelligencia az emberiség életére törni.

Mert a gép is csak ember, vagy fordítva…

A hetvenes évek elején az akkor már híres Seymour Papert pszichológus és számítógéptudós társaságát kereste, akivel egyetértettek abban, hogy az ember és a gép között nincs nagy különbség. Ezt, pontosabban az elménk gépekhez hasonló működését írja le Minsky az 1985-ös Az elme társadalma című kötetben. Az elménk szerinte nem más, mint végtelen mennyiségű tudatlan, de változást okozó erők, tényezők gyűjteménye. Utóbbiakat ügynököknek nevezi, amelyek önmagukban gondolkodásra nem képesek, de közösségekbe, társadalmakba rendezve a kölcsönhatásaik már intelligenciához vezetnek. És mivel mindegyik közösségnek más a feladata, ezért mindnek eltérő a működési rendszere is. Minsky szerint az agyunk egy bonyolult gépezet, ahol az agysejteket ugyanazon feladatok végrehajtására tervezett egymáshoz kapcsolt csipekkel lehet helyettesíteni. Elmélete forradalmian új magyarázat volt agyunk működésére és arra, hogyan képes az ember tanulni.

A húsz évvel később Érzelemgép címmel megjelent könyvében már azt állítja, hogy érzelmeink és megérzéseink nem mások, mint gondolkodásmódunk kivetülései. Az érzéseink növelik az intelligenciánkat, és tulajdonképpen akkor jönnek létre, amikor bizonyos problémákra keresünk választ. Az elménk a nem logikai gondolkodást igénylő problémáknál bizonyos szabályalapú mechanizmusokat követve, érzelmekre vált át megoldásként.

Minsky érzékelőkkel ellátott műkeze
Minsky érzékelőkkel ellátott műkeze

MI – az emberi elme 2.0

Minsky élete során rengeteg tudományos kitüntetést kapott, köztük a számítástechnika legrangosabb elismerését, a Turing-díjat is. 2004-ben csalódottan jelentette ki, hogy a mesterséges intelligencia tudománya az 1970-es évek óta agyhalott. Egész életében ugyanis következetesen ragaszkodott ahhoz a véleményéhez, hogy a kutatóknak egy nagy egységes tudományág megteremtésében kell gondolkodniuk, és nem szabad elveszniük a részletekben. Ezért egyre intenzívebben bírálta a jelenlegi MI-kutatásokat, amelyek szerint az általánosan gondolkodó gépek helyett az emberekbe ültetett apró, gondolatolvasó és képességmegsokszorozó nanobotok lesznek majd a jövő igazi számítógépei.

Marvin Minsky idén január 24-én, 88 évesen, agyvérzésben halt meg. Három nappal később érkezett az a bejelentés, amelynek megértésén hatvan évig dolgozott: a Google mesterséges intelligenciája megverte a kínai go táblajáték európai bajnokát. Bár komoly mérföldkő volt az is, amikor Garri Kaszparovot 1997-ben legyőzte az IBM Deep Blue nevű sakkszámítógépe, a kutatók a go játékot a bonyolult szabályai miatt mesterséges intelligenciával szinte bevehetetlen csúcsnak tartották. Az AlphaGo győzelmét csak tíz évvel későbbre jósolták. Most mégis kiderült, már létezik az a mesterséges intelligencia, amely gépi tanulással és folyamatos fejlődéssel maga jön rá, hogyan lehet minden esetben egy feladatot megoldani, azaz győzni.

Szekeres Andrea
a szerző cikkei

Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés