Mi a pálya?
Egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold
Egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold - hangsúlyozta az MTI-nek Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa annak kapcsán, hogy hétfőn Föld körüli pályára állt a MaSat-1.
- Nagyon nehéz egy ilyen szatellitre eredeti kísérletet kitalálni, hiszen rengeteg diákműhold létezik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói azonban kitaláltak egy eredeti technológiai kísérletet. Egy körülbelül 20 centiméteres, kinyúló fémlemezről van szó, amelyet elektromosan feltöltenek és megpróbálnak a Föld mágneses erővonalai mentén stabilizálni. A műhold elvileg össze-vissza pöröghet, de amennyiben ez az eljárás sikerrel jár, akkor bebizonyítják, hogy igenis lehetséges akár hajtóművek nélkül is stabilizálni egy szatellitet - magyarázta Horvai Ferenc.
A MŰI tanácsosa a MaSat-1 kapcsán kiemelte, hogy Magyarország célja az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás. - Ugyan az első műhold nem feltétele a tagságnak, de ez is demonstrálja, hogy mi már érett tagokká tudunk válni és esetünkben nem szükséges a néhány éves átmeneti periódus, hiszen már teljesen jártasak vagyunk az űrtechnológiában. Már fél évszázada folynak nálunk űrtechnológiai kutatások, több műszert is kifejlesztettünk, de ez az első olyan komplett műhold, amelyet a legkisebb alkatrésztől kezdve magyarok építettek.
A diákok bebizonyították, hogy képesek vagyunk erre - mondta. Horvai Ferenc kitért arra is, hogy egész Európa küszködik megfelelő mérnöki utánpótlás hiányával. - Kevés az olyan hallgató, aki jártas a high tech területén. Magyarország egy működő komplett műhold létrehozásával demonstrálta, hogy rendelkezünk utánpótlással. Ezt nemcsak a MaSat, hanem más olyan projektek is tanúsítják, ahová egyetemi hallgatókat, PhD-hallgatókat, fiatal mérnököket vonnak be, ami óriási bázist jelent. Az európai űripar, a különböző távközlési és megfigyelési műholdakat üzemeltető cégek tőlünk tudnak megrendelni alkatrészeket, ahogy azt a kutatószondák esetében már most is teszik - fogalmazott az űrkutatási szakember.
Horvai Ferenc hozzátette: gazdasági vetülete is van a MaSat-projektnek, hiszen minden, az űrkutatásba befektetett euró ötszörösen térül meg. - Az OECD és az ESA számításai szerint az űrkutatási befektetések legalább ötszörösen térülnek meg, jönnek vissza gazdaságilag egy országnak. Eddig is így volt, a jövőben pedig ez még inkább igaz lesz ez a megállapítás, hiszen az űrkutatási eredmények egyre szélesebb területen hasznosulnak - hangoztatta Horvai Ferenc.
A MaSat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" startolt, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn, közép-európai idő szerint tizenegy órakor. A MaSat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.
