Az Év Gyára Projektversenyen a Knorr-Bremse Budapest minden pályázata döntőbe jutott, és rangos elismerésben részesült. Mi a magyarázata annak, hogy ekkora hangsúlyt fektetnek a hatékonyság növelése mellett a fenntarthatóságra is?
V. L.: Két nagyon jó okunk van arra, hogy így tegyünk. Egyrészt a vállalatunk üzleti stratégiájában – mint minden felelősen gondolkodó, a jövőbe befektető világcégnél – alappillér a környezeti lábnyom csökkentése. Minden évben fenntarthatósági jelentést adunk ki, amelyben vállaltuk, hogy 2030-ig a felére csökkentjük a gyárak üvegházgáz-kibocsátását, a közvetett és az értékláncban keletkező emisszió visszafogását is deklaráljuk. Ebben a legfrissebb adatok szerint túl is teljesítettük a saját vállalásainkat: 2022-ig a 2018-as szinthez képest 68 százalékkal csökkentettük a közvetett és közvetlen emissziónkat. Az értékláncban keletkező kibocsátást 2030-ra további 25 százalékkal kell csökkentenünk. A gyárak karbonkibocsátását világszerte környezetvédelmi programok támogatásával váltjuk meg. A jelentésben emellett megjelennek az ESG- (Environmental, Social, Governance) szempontok is, mert – és ez a másik ok – tisztában vagyunk vele: felelősek vagyunk a környezetünkért és annak társadalmi hatásaiért. Ez a gondolkodásmód beépül a döntéshozatalba, és a Knorr-Bremse vevői, tulajdonosai felől is folyamatosan érezzük az igényt arra, hogy komolyan foglalkozzunk a fenntarthatósággal.
Mit jelent ez a gyakorlatban? ESG-irányelvekkel nagyon sok vállalat rendelkezik, a Knorr-Bremse működésére konkrétan milyen kihatással vannak ezek a szempontok?
V. L.: Szinte nincs olyan terület a vállalaton belül, amelyre ne lenne hatással ez a fenntarthatósági szemlélet. A termékeink tervezésétől kezdve a beszerzésen át egészen a gyártásig, sőt, a termékek ciklusban tartásáig minden lépésben tetten érhető. Ma már az ecodesign szemlélet az uralkodó a tervezésben, vagyis úgy tervezzük meg az egyes termékeinket, hogy azoknak a teljes életciklus során, tehát a gyártástól az újrahasznosításig vagy a hulladékká válásig minimális legyen a környezeti lábnyoma. Értem ezalatt azt, hogy a lehető legkevesebb új nyersanyagból készüljön, minél hosszabb legyen az élettartama, és hatékonyan, kevesebb energia- és munkaerő-ráfordítással működjön. Ez megjelenik többek között a beszerzés során, ahol figyelembe vesszük az alapanyag környezeti lábnyomát, de a Szerviz Központunkban is, ahol segítünk a vevőinknek az egyszer már legyártott terméket a lehető legtovább használatban, azaz a körforgásban tartani.
Ezzel függ össze az is, hogy folyamatosan újítunk, fejlesztünk, amihez nagyon nagy hajtóerőt ad az a szándék, hogy a saját eszközeinkkel hozzájáruljunk a párizsi klímacélok eléréséhez. Erre a díjnyertes vasúti digitális automata vonó- és ütközőkészülék a legjobb példa. Ez az eszköz az egyik kulcseleme a vasúti teherszállítás digitalizációjának és modernizálásának.
Mitől lesz ez a folyamat egyik legfontosabb eleme?
V. L.: Attól, hogy képes lesz arra a hatékonyságnövelésre, ami elengedhetetlen a vasúti teherszállítás versenyképessé tételéhez. Az Európai Unió ezt azért is szeretné, mert a vasútinak a közúti teherszállításhoz képest jóval alacsonyabb a környezeti terhelése, a párizsi klímacélok elérése érdekében át kell terelni a fuvarozást a vasútra. De ma még a tehervonatok összeállítását kézi erővel végzik a pályaudvarokon, majd féktesztet, egyéb teszteket végeznek el. Ez rendkívül hosszú és energiaigényes folyamat. Az automata berendezések viszont mindezt automatikusan végzik el, a digitális jeltovábbítás pedig azt jelenti, hogy minden biztonsági rendszer működése nyomon követhető. Ebben a projektben a budapesti fejlesztőcsapatnak nagyon fontos feladatai és eredményei vannak.
Ebből a példából is látszik, hogy a fenntarthatóság már sokkal többet jelent annál, mint tíz évvel ezelőtt: az egész iparágat átfogó alapelvvé vált a környezettudatosság.
A Budapesten dolgozó mérnököknek elévülhetetlen érdemeik vannak abban, hogy ezek a fejlesztések itt Magyarországon zajlanak a Knorr-Bremsén belül. Budapesten az elmúlt több mint huszonöt évben olyan értékes tudásbázis jött létre a gyártás és a fejlesztés területén is, amelyet őrizni, fejleszteni kell, mert egyedi értéket képvisel nemcsak helyben, hanem globális szinten is.
Említette a vasút-üzemeltetés hatékonyságnövelését – ehhez a Knorr-Bremse hogyan tud hozzájárulni? Milyen eszközei vannak erre?
V. L.: Közvetett és közvetlen módon is hozzá tudunk járulni a környezeti erőforrás-felhasználás és az élőmunkaigény csökkentéséhez. A már említett Szerviz Központunk közvetett módon képes a vasúti hatékonyság növelésének javítására. Mivel a termékek életciklusa akár több évtized is lehet, ebben az időszakban garantálni kell nemcsak az alkatrészek utánpótlását, de a szervizelést is. Ennek köszönhetően a termékek a lehető leghosszabb ideig a körforgásban maradnak, nem kell újabb és újabb elemeket legyártani. Nem ritka, hogy a szakembereink ötvenéves vagy annál idősebb berendezéseket is javítanak vagy újítanak fel, amivel a környezeti lábnyomot is számottevően tudjuk csökkenteni.
Közvetlen módon a saját működésünk környezeti lábnyomának csökkentésével tudunk hozzájárulni a klímacélok eléréséhez, ezeket a projekteket is díjazta a szakmai zsűri.
Egy akkora vállalat, mint a Knorr-Bremse, ezeket a változtatásokat tudatos stratégia mentén valósítja meg. Milyen lépések állnak még a cselekvési tervükben?
V. L.: Első lépésként energiatérképet készítettünk: megnéztük, hogy mely gyártási területek mennyi energiát használnak, és hol tudunk hatékonyságot növelni. Modern, alacsony fogyasztású megmunkálógépeket szereztünk be, csökkentettük a gáz felhasználását, és a Helsinki úti gyárunk szinte teljes tetejét napelemekkel fedjük le, hogy saját magunk tudjuk megtermelni a gyártáshoz szükséges energia egy részét.
Bár a termékportfóliónkból következően kis szériában gyártunk, mégis mindent elkövetünk azért, hogy ahol lehet, automatizáljunk. Ez nemcsak a gyártásban, hanem a beszerzés területére is érvényes, ahol sok folyamatot már önműködő rendszerek végeznek el kimagasló környezeti hatékonysággal, és folyamatosan vizsgáljuk a még hatékonyabb munkavégzés lehetőségeit.
A fenntarthatóság tehát nagyon sokrétű folyamat, és sokféleképpen teszünk azért, hogy ne csak a fejlesztési folyamatainak, a gyáraink működjenek zöldebben, de maguk a termékek is fenntarthatóbbak legyenek.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin júniusi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
