Az év eleji visszaesés mindenekelőtt a kereskedelem, a közlekedés, valamint a szálloda- és vendéglátóipar 0,3 százalékos teljesítmény-csökkenésére vezethető vissza, emellett 0,2 százalékkal az ún. egyéb gazdasági szolgáltatások volumene is mérséklődött. Ezzel szemben az építőgazdaságban 1,1 százalékos, míg az iparban a stagnálás határát súroló minimális növekedést regisztráltak. Mindeközben az export volumene 1,8, míg az importé 0,1 százalékkal elmaradt a múlt év negyedik negyedévitől.

A magánháztartások fogyasztói kereslete 0,7 százalékkal meghaladta az előző negyedévit, míg az állam fogyasztási jellegű kiadásai 0,6 százalékkal elmaradtak attól. A gép- és berendezés-beruházások volumene 1,1 százalékkal haladta meg a 2022 utolsó három havit. 

A gazdaság lassulása a munkaerőpiacon is megmutatkozik. Az előzetes becslések szerint a foglalkoztatottak száma áprilisban a márciusihoz képest stagnált, míg az előző év áprilisihoz képest 55 ezerrel, azaz 1,5 százalékkal emelkedett. Áprilisban a munkanélküliek száma (az átképzésben részt vevőkkel együtt) 331,2 ezer fő volt, azaz bő két év óta – 1,2 százalékkal – először növekedett. A munkanélküliségi ráta a márciusi 6,2-ről 6,3 százalékra emelkedett, miközben a be nem töltött álláshelyek száma az év eleje óta csökkent, áprilisban nem volt több 112,7 ezernél. 

Az infláció mértéke az árak az év elején tapasztalt gyors, százalékban kifejezve kétszámjegyű emelkedése után márciusban 9,2 százalékra csökkent, majd áprilisban 9,7 százalékra újra emelkedett, s ezzel továbbra is meghaladja az euró-övezet 7,0 százalék körüli átlagát. Ezen belül márciusban az élelmiszerek és italok átlagos árszintje 14,5, a lakhatási, a víz- és az energiaköltségeké 14,1 százalékkal haladta meg a múlt év márciusit. Ezzel szemben az üzemanyagárak mérséklően hatottak az inflációra: a gázolaj és a szuperbenzin márciusban 9, illetve 9,6, míg a fűtőolaj 19 százalékkal kevesebbe került, mint egy évvel korábban. 

A Wifo áprilisi üzleti felmérése szerint a szolgáltatási és a kiskereskedelmi szektorban mind az aktuális üzleti helyzet, mind a várakozások enyhe javulást sejtetnek, a feldolgozóiparban viszont mind az aktuális helyzet megítélése, mind a termelés várható alakulása tekintetében folytatódni látszik a közelmúltban tapasztalt romló tendencia. Az építőipari vállalatok sem túl optimisták: bár aktuális helyzetértékelésük javult, s az anyaghiány, amely 2022-ben még súlyos gondokat okozott, ma már aligha tekinthető a termelés akadályának. 

Az ipar gyöngélkedését tükrözi az UniCredit Bank Austria beszerzési menedzserindexének újabb, 2020 májusa óta a legalacsonyabb szintre történt visszaesése. A fogyasztói bizalmi index, amely 2022 szeptemberében volt a mélyponton, idővel ismét emelkedett, de a hangulat javulása az utolsó két havi felmérés során már nem folytatódott. Áprilisban romlott az általános gazdasági helyzet következő 12 havi várható alakulására vonatkozó mutató, a magánháztartások pénzügyi helyzetének megítélése viszont javult.

Az Európai Bizottság előrejelzése

Az Európai Bizottság május közepén nyilvánosságra előrejelzése szerint az osztrák gazdaság „takaréklángon ég”. A brüsszeli testület álláspontja szerint az alpesi köztársaság gazdasági teljesítménye várhatóan 0,4 százalékkal emelkedik, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a három hónappal korábbi előrejelzésnél. A mostani várakozás azonban annyiban még mindig nagyjából összhangban van a két hazai gazdaságkutató intézet, azaz a Wifo és a Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS) becsléseivel, amelyek 0,3, illetve 0,5 százalékos növekedést jósolnak. Ez annyiban a jövő évre vonatkozó előrejelzésre is igaz, hogy míg a Bizottság 1,6 százalékos pluszra számít, addig a Wifo és az IHS 1,8, illetve 1,4 százalékos növekedést feltételez.

Az EU egészét tekintve az idei gazdasági kilátások jobbak, mint Ausztriában, különösen, ami az idei évet illeti, ugyanis a Bizottság 0,8 százalékról 1,0 százalékra felfelé javította a „huszonhetekre” növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az euró-zóna gazdasága az idén szintén kétszer olyan gyorsan, 1,1 százalékkal növekedhet, mint az osztrák gazdaság. Ezt követően 2024-ben az európai közösség 27 tagországában 1,7 százalékra gyorsulna a gazdasági növekedés, ezen belül az euró-övezet jövő évre várható átlagos gazdasági növekedését 1,6 százalékosnak látják, s ez megegyezik az osztrák fejlődésre vonatkozó előrejelzéssel.

 Az állami költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya – ahogy az a múlt évben is volt – az idén is, jövőre is alacsonyabb az Európai Unió, illetve az euró-övezet ez évre 3,1-3,2, illetve a jövő évre 2,4 százalékra taksált mértékénél: ha teljesül a Bizottság előrejelzése, Ausztriában az idén nem lesz több 2,4, jövőre pedig 1,3 százaléknál. 

Ugyanezen előrejelzés szerint Ausztriában továbbra is magas, 7,1 százalékos szinten marad az infláció, s csak jövőre mérséklődhet 3,8 százalékra. Összehasonlításképpen: a Wifo és az IHS az idén 7,1, illetve 7,5 százalékos, míg a következő évre pedig 3,8, illetve 3,5 százalékos inflációt prognosztizál. Azaz: miután Ausztriában az infláció az utóbbi időben jóval meghaladta az euró-övezet átlagát, ez várhatóan a következő hónapokban sem fog változni. 

A Bank Austria közgazdászai szerint 2023 első négy hónapjában az átlagos inflációs ráta meghaladta a 10 százalékot, ezért jó egy százalékponttal, 7,6 százalékra emelték idei inflációs várakozásukat, s ezzel viszonylag a legpesszimistábbak a fogyasztói árak alakulását illetően. A korábban feltételezettnél magasabb, 3,5 százalék körüli inflációt látnak 2024-re is, de az 0,3 százalékponttal elmarad az Európai Bizottság előrejelzésénél.

„A következő hónapokban várhatóan erősek maradnak az inflációs erők, mivel a megnövekedett költségek áthárulnak számos szolgáltatási árra, ellensúlyozva a csökkenő energiaárakat" - mondta Walter Pudschedl, a Bank Austria szakértője. "Ennek következtében az infláció csökkenése Ausztriában nagyon lassú, sokkal lassúbb lesz, mint az euró-övezet legtöbb országában."

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock