GyártásTrend: A Beckhoff ma már több mint 75 országban van jelen, mégis megőrizte családi tulajdonú vállalati struktúráját. Miben érződik egy ekkora nemzetközi vállalat működésén a családi vállalkozói gyökér?

Perecz Tamás: A családi tulajdon nemcsak a vállalat szerkezetét, hanem a gondolkodásmódját is meghatározza. Döntéseinket nem a rövid távú piaci elvárások, hanem a hosszú távú műszaki és üzleti értékteremtés vezérli. Ennek köszönhetően olyan fejlesztésekbe is beruházunk, amelyek eredménye csak évek múlva jelentkezik, ugyanakkor tartós versenyelőnyt biztosít ügyfeleink számára. 
A mindennapokban a családi vállalati struktúra leginkább a közvetlen kommunikációban, a gyors döntéshozatalban és a hosszú távú partnerkapcsolatokban jelenik meg. Bár a cég globálisan jelen van, de továbbra is őrzi azt a rugalmasságot és személyes szemléletet, amely a kezdettől fogva jellemzi. A Beckhoff számára ma is a munkatársak szakértelme, az ügyfelekkel való együttműködés és a folyamatos innováció jelenti a siker alapját.

GyT.: Több mint egy évtizede vezeti a Beckhoff magyarországi szervezetét. Mi változott a legtöbbet ezalatt a magyar iparban – és mi az, ami meglepő módon ugyanaz maradt?

P. T.: Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata számomra az, hogy a változás állandó. A Covid-járvány, az ellátási láncok problémái, a gazdasági kihívások, a kínai piac megjelenése és az elektromos autózás térnyerése alapjaiban alakította át az ipart, miközben az európai autóipar is nehezebb helyzetbe került.
A Beckhoff számára ezek az időszakok mindig az alkalmazkodásról és az innovációról szóltak. Ami viszont változatlan, az a magyar vállalatok nyitottsága az új technológiák iránt. Az automatizálás, a digitalizáció és a hatékonyság növelése ma fontosabb, mint valaha, ezért a hosszú távú siker kulcsa továbbra is a gyors alkalmazkodóképesség.

GyT.: Mire a legbüszkébb ebből az időszakból: egy üzleti eredményre, egy technológiai áttörésre vagy inkább egy csapat felépítésére?

P. T.: A legbüszkébb arra vagyok, hogy sikerült felépítenünk egy magas szakmai színvonalon működő, elkötelezett csapatot, amely valódi partnerként támogatja ügyfeleinket a legösszetettebb automatizálási feladatokban is. 
Fontos eredménynek tartom azt is, hogy stabil gazdasági alapokat teremtettünk a magyarországi leányvállalat számára, ami biztos hátteret nyújt a fejlődéshez és a hosszú távú működéshez. Emellett számos jelentős technológiai innovációt is bevezettünk.
Számomra a legnagyobb siker a vállalat stabilitása, az erős csapat és a folyamatosan megújuló technológiai portfóliónk felépítése.

GyT.: Idén harmincéves a TwinCAT, a PC-alapú automatizálási koncepció pedig már közel négy évtizede fejlődik. Mi az a három legnagyobb változás, amely alapjaiban formálta át az automatizálást ez idő alatt?

P. T.: Az első mérföldkő a nyílt, rugalmas automatizálási rendszerek alapját megteremtő PC-alapú vezérlés volt, amelyet a Beckhoff honosított meg. Ennek szoftveres megfelelője immár harminc éve a TwinCAT automatizálási platform.
A második nagy változást az Ethernet-alapú ipari kommunikáció, különösen a Beckhoff által kifejlesztett EtherCAT kommunikációs szabvány megjelenése jelentette, amely gyorsabb és hatékonyabb adatcserét tett lehetővé.
A harmadik meghatározó trend a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése. Ma már nemcsak a gépek vezérlése a cél, hanem az adatok intelligens feldolgozása és a folyamatok folyamatos optimalizálása is. Az automatizálás önálló vezérlőrendszerekből intelligens, összekapcsolt rendszerekké fejlődött, és ezt a folyamatot a következő években az AI tovább gyorsítja.

GyT.: Ha ma körbenézünk az európai iparban, mely iparágakban a legerősebb a Beckhoff pozíciója, és hol látják a legnagyobb növekedési potenciált a következő években?

P. T.: A Beckhoff Európában hagyományosan erős a gépgyártásban, az autóiparban, a félvezetőiparban, valamint az élelmiszer- és folyamatautomatizálásban.
Jelentős növekedési potenciált látunk ugyanakkor az akkumulátorgyártásban, az energiaiparban, a megújuló energiákhoz kapcsolódó alkalmazásokban és az intelligens infrastruktúrákban, ahol az automatizálás egyre inkább az energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot szolgálja.
A következő évek fejlődését az ipari digitalizáció, az AI, az adatelemzés és a felhőalapú technológiák együttes alkalmazása határozza meg. Azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek ezeket egységes rendszerként használják a versenyképesség és a rugalmasság növelésére.

GyT.: Az MX-System a Beckhoff egyik legizgalmasabb fejlesztése, hiszen gyakorlatilag újragondolja a hagyományos vezérlőszekrény fogalmát. Mennyire tekinthető ez evolúciónak, és mennyire paradigmaváltásnak az automatizálásban?

P. T.: Úgy gondolom, hogy az MX-System jóval több egy új terméknél: valódi paradigmaváltást jelent az ipari automatizálásban. Bár a vezérléstechnika alapelvei nem változnak, teljesen új megközelítést kínál az automatizálási rendszerek felépítésére, telepítésére és karbantartására.
A hagyományos vezérlőszekrény helyett egy moduláris, közvetlenül a gépre szerelhető platformot kínál, amely egyetlen rendszerben egyesíti a vezérlést, az I/O-kat, a hajtástechnikát és a tápellátást. Ez jelentősen csökkenti a kábelezést, a szerelési időt és a helyigényt, miközben egyszerűbbé teszi a karbantartást és a bővíthetőséget.
Az MX-System jól illeszkedik a moduláris gépkoncepciókhoz és a rugalmas gyártás igényeihez, ezért nemcsak műszaki, hanem gazdasági előnyöket is kínál. Ahogyan a PC-alapú vezérlés új korszakot nyitott az automatizálásban, úgy az MX-System is újragondolja a vezérlőszekrény szerepét.

GyT.: A rengeteg adat létrejöttével az automatizálási rendszerek egyre inkább ki vannak téve a kibertámadásoknak. Ma mi jelenti a legnagyobb kiberbiztonsági kockázatot egy gyártó vállalat számára: a technológia vagy inkább az emberi tényező?

P. T.: A digitalizációval a kiberbiztonság az ipari automatizálás egyik legfontosabb kérdésévé vált. Tapasztalatom szerint azonban továbbra is az emberi tényező jelenti a legnagyobb kockázatot.
A legtöbb incidens emberi hibából ered: gyenge jelszavakból, adathalász támadásokból, hibás konfigurációkból vagy elmaradt frissítésekből. A legkorszerűbb technológia sem nyújt teljes védelmet megfelelő biztonságtudatosság nélkül.
Ezért a kiberbiztonságot szervezeti szinten kell kezelni: a munkatársak képzése, a megfelelő folyamatok és a biztonságos fejlesztési szemlélet egyaránt elengedhetetlen. A Beckhoffnál a biztonság a teljes termékfejlesztési életciklus része, kiemelt figyelmet fordítva a nemzetközi szabványoknak és az európai kiberbiztonsági rendelet (Cyber Resilience Act – CRA) követelményeinek való megfelelésre.

GyT.: Az AI egyre gyorsabban jelenik meg az ipari automatizálásban is. Hol látja a mesterséges intelligencia legnagyobb gyakorlati hozzáadott értékét: a fejlesztésben, az üzemeltetésben, a karbantartásban vagy az autonóm döntéshozatalban?

P. T.: A mesterséges intelligencia ma már a mindennapi ipari gyakorlat része. A legnagyobb értéket nem egyetlen területen, hanem a teljes életciklus során teremti meg.
A fejlesztésben támogatja a programozást és a hibakeresést, az üzemeltetésben segíti a folyamatok optimalizálását és az energiafelhasználás csökkentését, míg a karbantartásban a prediktív megoldások révén előre jelezheti a meghibásodásokat.
Az autonóm döntéshozatal szerepe is növekszik, ugyanakkor az iparban még hosszú ideig az ember és a mesterséges intelligencia együttműködése marad meghatározó. A Beckhoff célja olyan AI-alapú megoldások fejlesztése, amelyek egyszerűen használhatók, megbízhatóak és valódi üzleti értéket teremtenek.

GyT.: Melyek ma a Beckhoff németországi kutatás-fejlesztési központjainak legfontosabb fókuszterületei? Van olyan technológiai irány, amelyről úgy gondolja, hogy öt-tíz éven belül ugyanúgy átírhatja az iparágat, mint annak idején a PC-alapú vezérlés vagy az EtherCAT?

P. T.: Kutatás-fejlesztési központjaink kiemelt területe a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása, a digitalizáció, valamint az ipari adatok gyűjtése, elemzése és hasznosítása. Célunk, hogy az automatizálási rendszerek ne csupán működtessék a folyamatokat, hanem valós időben támogassák a döntéshozatalt és a folyamatoptimalizálást is.
Fontos fejlesztési irány az ATRO moduláris ipari robotrendszer, amely új szintre emeli a robotok rugalmasságát és testreszabhatóságát.
Úgy gondolom, hogy a következő nagy áttörést nem egyetlen technológia hozza majd, hanem a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, az intelligens adatelemzés és a moduláris automatizálási megoldások együttes alkalmazása. Ezek együtt hasonló jelentőségű változást indíthatnak el, mint korábban a PC-alapú vezérlés vagy az EtherCAT.

GyT.: Ha 2035-ben újra leülnénk beszélgetni, milyen eredményeket vagy változásokat szeretne látni a Beckhoffnál és a magyar iparban, és hol látja magát ebben a történetben?

P. T.: Bízom benne, hogy 2035-ben egy stabil, kiszámítható gazdasági környezetben működő, versenyképes magyar iparról beszélgethetünk majd, amely nyitott az innovációra és a magas hozzáadott értékű termelésre.
A Beckhoff esetében azt szeretném látni, hogy továbbra is meghatározó szereplője az ipari automatizálásnak, és élen jár olyan technológiák fejlesztésében, mint a PC-alapú automatizálás, az MX-System, a gépi látás (Vision), a mesterséges intelligencia, valamint az intelligens megoldások (mint például az XTS és az XPlanar intelligens szállítórendszerek). Én pedig akkor leszek elégedett, ha a Beckhoff továbbra is megbízható partnerként járulhat hozzá ahhoz, hogy a magyar ipar sikeresen alkalmazza a jövő technológiáit.

Az interjú a GyártásTrend szeptemberi lapszámában jelent meg.