Egy, a közelmúltban a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által készített tanulmány adatai szerint Németországban 2019-ben 100,7 ezer vállalkozás tevékenykedett az ITK-ágazatban, számuk 2016 és 2019 között évi átlagban 2 százalékkal emelkedett. 

E vállalkozások 

• zöme, azaz több mint 88 ezer, évi max. 1 millió eurós árbevétellel rendelkező, jellemzően szoftverfejlesztést és IT-szolgáltatást végző kisvállalkozás, 
• az 1 és 50 millió euró közötti bevételt produkáló középvállalatok száma meghaladta a 11,5 ezret, míg 
• az 50 és 100 millió euró közötti forgalommal rendelkezők száma a leggyorsabb ütemben, a 2016. évi 258-ról 2019-re 328-ra emelkedett. 

A digitalizáció nemcsak nagyobb hatékonyságot és termelékenységet eredményez az egyes ágazatokban, hanem az ott foglalkoztatottak létszámára is serkentő hatást gyakorol. Az elmúlt öt évben több mint 150 ezerrel, ezen belül 2020-ról 2021-re – a koronavírus-járvány ellenére – 3 százalékkal, 1216 ezerről 1250 ezer főre emelkedett az ITK-szektorban foglalkoztatottak száma. 

Az Ifo előrejelzése szerint az információtechnikai, telekommunikációs és szórakoztatóelektronikai termékek forgalma – elsősorban az IT-hardverek és szoftverek forgalmának bővülése nyomán – 2021-ben 3,9 százalékkal 178,4 milliárd euróra emelkedett, s ez az idén újabb 3,6 százalékkal, 184,9 milliárd euróra növekszik. 

E növekedés ellenére globális összehasonlításban Németország szerepe továbbra is alárendeltnek mondható, részaránya a világ országainak IT-kiadásaiban évről évre csökken, s az idén aligha éri el a 4 százalékot. Más országok IT-célú beruházásai, illetve kiadásai ugyanis jóval gyorsabb ütemben emelkednek: az Egyesült Államoké 4,7, Indiáé 9,1, míg Kínáé 5,3 százalékkal. A világ IT-piacán az Egyesült Államok 36 százalékos részaránnyal tölt be vezető szerepet, amelyet 11,6 százalékos részaránnyal Kína követ. 

Fejlődő információs technika, távközlés, szórakoztatóelektronika

Az ITK legfontosabb, annak csaknem immár 96 százalékát kitevő információs technika éves forgalma az ágazat vállalkozásait magában foglaló Bitkom előrejelzése szerint – miután a múlt évben első ízben haladta meg a 100 milliárd eurót – az idén 5,9 százalékkal, 108,6 milliárd euróra emelkedik. Ezen belül 

• az átlagot meghaladó ütemben, 9 százalékkal, 32,4 milliárd euróra emelkedik a szoftverfejlesztők forgalma, 
• ettől alig marad el, 5,7 százalékkal, 33,2 milliárd euróra növekszik az IT- hardverekkel lebonyolított forgalom, 
• míg 3,9 százalékkal, 43,0 milliárd euróra emelkedik az IT-szolgáltatók, többek között az IT-tanácsadók forgalma. 

Az ITK második részterületéhez tartozó távközlési vállalatok éves forgalma az idén szolid mértékben, 0,9 százalékkal, 67,3, ezen belül a távközlési szolgáltatók forgalma 1,7 százalékkal, 49,2, míg a távközlési infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások volumene 2,2 százalékkal, 6,9 milliárd euróra emelkedik. Az Ifo szakértői emlékezetnek arra, hogy „a nagy teljesítményű 5G- és üvegszálas hálózatok képezik a digitális Németország infrastrukturális bázisát”. 

Hol vannak a problémák?  

Az ágazat vállalatai a jelenleginél jóval nagyobb létszámot tudnának alkalmazni, de erre a szakemberhiány miatt nincs lehetőségük. A három, fentiekben felsorolt területen az év elején 96 ezer be nem töltött állást tartottak nyilván, ami 12 százalékkal több az egy évvel korábbi 86 ezernél. Tíz, a felmérésben részt vevő vállalat közül négy (egész pontosan 41 százalék) keres szoftvermérnököket, illetve -fejlesztőket, minden hatodik vállalat (18 százalék) keres IT-projektmenedzsereket, illetve -koordinátorokat, s két számjegyű (13 százalék) az IT-adminisztrátorokat keresők aránya. Kétségtelen, hogy az ITK-szakképzés egyre nagyobb jelentőséggel bír. 2020-ban 27 ezer főt képeztek az informatika területén, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A szakemberhiány mellett a nyersanyagokhoz és előgyártmányokhoz, ezen belül a chipekhez és félvezetőkhöz való hozzáférés nehézségei jelentik a digitalizációs ágazat vállalatai számára a legnagyobb kihívást. 2022. januárban az elektronikus felszereléseket gyártók csaknem 90 százaléka jelzett ilyen irányú problémát. 

Ambiciózus tervek, hiányzó önállóság 

A németországi digitalizáció előmozdítása érdekében olyan ambiciózus digitális politikára van szükség, melynek súlyponti területei az igazgatás, a képzés, az adatterek és az infrastruktúra. A digitalizáció ugyanis nem valami másodlagos ügy, hanem szükséglet, „egy Muss”. Különösen a képzésben, a mobilitásban és a klímavédelemben várható különösen sok eredmény a felgyorsult digitalizációtól úgy, hogy annak központi szerepe egy, a Bitkom által a közelmúltban készített tanulmány szerint a gazdaság dekarbonizációjának felgyorsításában keresendő. A szén-dioxid-kibocsátás egyharmada önmagában a digitalizáció felgyorsulása által lesz megvalósítható. 

„A koronavírus által meghatározott digitalizációs hullám az élet minden területén a középpontba tolta az ágazat kihívásait”, olvasható az Ifo tanulmányában. Ezek a kihívások a chipek hiányától kezdve az árak emelkedésén keresztül a szállítások késedelméig bezárólag különösen érzékenyen érintették – többek között – a számítóközpontokat, a telekommunikációt és a mesterséges intelligenciát is. „A helyzet enyhülése az ágazat újabb növekedési potenciáljaihoz nyit teret. A né- met gazdaságban meglévő digitális szuverenitás különösen fontos szerepet tölt be. A digitális gazdaság a global sourcingból él, és innovációs erejét a világméretű összekapcsolódás és munkamegosztás intenzív voltának köszönheti. Németországnak és Európának mégis több önállóságot kell fejlesztenie, és a digitális kulcstechnológiák, üzleti modellek és ökoszisztémák alakításán keresztül erős, öntudatos, digitálisan szuverén játékossá kell válnia a digitális térben”, írják az intézet „Schnelldienst” című sorozatában megjelent tanulmányban a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szakértői.

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin szeptemberi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock