A Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján megtalálható Munkaerő-piaci barométer 2014 című összegzésből kiderül, hogy összesen 7108 gazdálkodó válaszaiból állították össze az előrejelzést. A megkérdezett cégek és vállalkozások által foglalkoztatottak létszáma 2013-ben meghaladta az 565 ezret. Az országos összesítés szerint 2014-ben még az egyszerű ipari foglalkozásúak, a hegesztők, lángvágók, fémmegmunkálók, valamint a bolti eladók körében emelkedhet leginkább a foglalkoztatottak száma.

Ezzel párhuzamosan a munkaerő létszámának legnagyobb csökkenése az erdészeti terület mellett a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr foglalkozások esetében várható; ezeknél a szakmáknál 100 vagy annál több munkavállaló elbocsátását tervezik a megkérdezett munkáltatók. Ennél kisebb mértékű létszámcsökkenést terveznek például a minőségbiztosítási technikusokat, kereskedőket foglalkoztató munkáltatók. Az egy évvel korábbi előrejelzésben még a gumitermék gyártó gépek kezelői és az egyéb ügyintéző foglalkozások voltak az első helyen a létszámcsökkentésben érintett foglalkozások listáján.

A pályakezdők körében 2014-ban a legkeresettebbek ugyancsak a gumitermék gyártó gépek kezelői, a könyvvizsgálók, könyvelők, valamint a textilipari gépek kezelői és a gyorséttermi dolgozók lehetnek. A nyilvántartott álláskeresők közül 2013-ban több mint 117 ezren szerettek volna egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásban elhelyezkedni, ezzel ez volt a legkeresettebb terület. Ezután következik a bolti eladói szakma, ahol 38 324-en, majd az általános irodai adminisztrátori terület, ahol csaknem 23 ezren szerettek volna elhelyezkedni, de több mint 10 ezren kerestek munkát az egyéb takarító és kisegítő, és a mechanikai gép összeszerelő területen is.

A foglalkoztatási szakértők ezzel kapcsolatban megjegyzik: a magyar munkaerő-piacot területi egyenlőtlenségek és alacsony mobilitás jellemzi. Sokszor azért nem talál egymásra a kereslet és a kínálat, mert az adott szakmájú/képzettségű állást kereső személynek – a formális képzettségen felüli – szakmai ismeretei, munkatapasztalata, munkavégzési készségei és kiegészítő kompetenciái nem megfelelőek. Emellett az egyensúlytalanságot előidézheti az is, hogy bizonyos állások speciális szakképzettséget igényelnek, magas fluktuációval, kedvezőtlen munkakörülményekkel (monotonitás) és bérezési viszonyokkal rendelkeznek.