hero
Gáspár Gergely |

Forrás:

Interesting Engineering
Becsült olvasási idő: 2 perc
A SpaceX az Nvidia Rubin chipjeivel épít űrbeli AI-szuperszámítógépet

A napszinkron pályán keringő műholdak állandó napfényhez jutnak, így a földi elektromos hálózatoktól független, folyamatos energiaellátással működhetnek.

A SpaceX és az Nvidia kilép a földi keretek közül: a két technológiai óriás bejelentette, hogy közösen fejlesztik ki a Starmind AI1 műhold számítási egységét. A projekt célja, hogy a mesterséges intelligencia (AI) különböző releváns munkafolyamatokat közvetlenül, alacsony Föld körüli pályán dolgozzák fel az Nvidia legújabb hardvereivel. Elon Musk megerősítette a partnerség létrejöttét, és kiemelte: kizárólag Nvidia grafikus vezérlőket (GPU) használnak, mert megítélése szerint jelenleg azok a legjobbak a piacon.

A program azonban messze túlmutat egyetlen eszközön. A SpaceX egy olyan gigantikus, akár egymillió műholdból álló konstellációt képzel el, amely egyetlen hatalmas, elosztott AI-szuperszámítógépként működne az űrben. A műholdak között nagy sebességű lézerkapcsolatok biztosítanák az ultragyors adatforgalmat, radikálisan növelve a kapacitást a földi adatközpontokon kívül.

Űrbéli adatközpontok

Az első Starmind műholdakat a tervek szerint az Nvidia Vera processzorai (CPU) és Rubin GPU-i hajtják majd. A gyártó szerint a Space-1 Vera Rubin modul akár 25-ször nagyobb AI-feldolgozási teljesítményre képes, mint a korábbi H100-as chip. A kereskedelmi szállítások még az év végén megkezdődhetnek.

Az űrben zajló számítástechnika komoly előnyöket kínál. A napszinkron pályán keringő műholdak állandó napfényhez jutnak, így a földi elektromos hálózatoktól független, folyamatos energiaellátással működhetnek. Ráadásul a Starmind architektúráját modulárisra tervezték: a jövőbeli chipek cseréjéhez nem kell majd az egész űreszközt újratervezni.

Érkeznek a prototípusok

A SpaceX már kérvényezte az amerikai hírközlési hatóság (FCC) jóváhagyását az egymillió, 500 és 2000 kilométer közötti magasságban keringő adatcentrum-műhold fellövésére. Viszonyításképpen: jelenleg nagyjából 15 ezer aktív műhold kering a Föld körül, így a hálózat az emberiség eddigi egyik legnagyobb űrinfrastruktúra-projektje lenne.

A Starmind AI1 prototípusainak tesztelése 2027 elején indul, a sorozatgyártás pedig az év második felében kezdődhet meg. A bejelentés hatására az Nvidia részvényei 3 százalékkal, míg a SpaceX papírjai csaknem 9 százalékkal emelkedtek a tőzsdén. Úgy tűnik, az AI következő fejezete már nem a földi szerverszobákban, hanem több száz kilométerrel a fejünk felett íródik.

Forrás: Interesting Engineering

A borítókép forrása: SpaceX