A National Instruments (NI) bejelentette VirtualBench nevű kompakt műszerének megjelenését, amely vegyes jelű oszcilloszkópot, függvénygenerátort, digitális multimétert, programozható egyenáramú tápegységet, továbbá digitális be- és kimeneteket is tartalmaz. A VirtualBench eszköz személyi számítógépen vagy iPaden futó szoftverrel kezelhető. E berendezés megfizethető áron nyújtja a leggyakrabban használt funkciókat, és új lehetőségeket nyit a mérnökök számára az asztali műszerek használatában. Mostantól minden mérőhelyen csupán egyetlen laptop és a VirtualBench eszköz segítségével váltható 4-5 különálló műszer.
Korszerű platformra épül
Mivel a VirtualBench napjaink korszerű végfelhasználói számítástechnikai platformjaira épül, a mérnökök és tudósok számára a legújabb technológiákat kínálja: több ponton érzékelő érintőképernyőket, többmagos processzorokat, vezeték nélküli adatkapcsolatot és intuitív kezelőfelületet. A szoftver leegyszerűsíti az elvégzendő műveleteket, és sokrétű lehetőségeket biztosít, hatékonyabbá téve az áramkörök hibakeresését.
– Arra alapozunk, amiben az NI a legjobb: a szoftveralapú megközelítésre építünk a méréstechnikában – mondja Chad Chesney, az NI adatgyűjtő rendszerek marketingjéért felelős vezetője. – A VirtualBench intuitívabb szoftveres felhasználói élményt nyújt, hatékonyságával így lényegesen meghaladja az öt műszer képességének egyesítéséből fakadó lehetőségeket
A termék legfontosabb előnyei
• A lehető legkisebb helyet foglalja el az asztalon vagy mérőhelyen.
• Egységes, felhasználóbarát kezelőfelülete egyszerűsíti a műszer beállítását.
• Új képességeket és magasabb fokú kényelmet nyújt több műszer összefogott megjelenítésével, nagyképernyős kijelzővel, valamint gyors adat- és képernyőmentésekkel.
• Fennakadásmentesen együttműködik a LabVIEW rendszertervező szoftverrel.
| Az új generáció ezt igényli |
A mérnökök valamennyi egymás utáni generációja új generációs műszerezés megjelenésének lehetett tanúja. Az úgynevezett baby boomers generáció (azaz az 1940 és 1960 között születettek) ma analóg műszerezésként emlegetett katódsugárcsöves oszcilloszkópokat és mutatós kijelzésű multimétereket használtak. Az X generáció (1960-tól 1980-ig látták meg a napvilágot) már digitális műszerezést vehetett igénybe, amely analóg-digitális konvertereket és grafikus kijelzést használt. A következő, Y generációként emlegetett mérnöktársadalom (1980 és 2000 közötti születésűek) most lép be meghatározóan a munkaerőpiacra, és az újabb generációs műszerezés iránti elvárásait alapvetően meghatározza, hogy tagjai egy minden eddiginél gyorsabban fejlődő, a számítógépektől az interneten keresztül a legújabb mobil eszközökig ívelő technológiai közegben nőttek fel. Nemcsak a legújabb fogyasztói elektronikát használják széles körben mindennapjaikban, hanem a munkájuk során is gyorsan átlátják az új technológiákat és építenek előnyeikre. Csak idő kérdése, hogy a fogyasztói elektronika iránti elváraikat mikor terjesztik ki mérnöki munkaasztalukra is. A műszakilag hozzáértő generáció a mérnöki problémákat minden eddiginél gyorsabban és hatékonyabban akarja megoldani. Az Y generáció mérnökei a modern technológiákat a műszerezésben is szeretnék igénybe venni, a műszerekbe épített érintő képernyők, mobileszközök, felhőalapú technológiák és becslésre képes intelligencia révén kívánnak jelentős előnyökhöz jutni elődeikhez képest. |
