Az AI-alapú döntéshozatal bevezetése a cégeknél jelentős, de sokszor nem várt változásokat is hoz. Hiába képes például az AI olyan gyors és pontos adatelemzésre, amely emberi szinten gyakran nem is kivitelezhető, ha közben nem mentes a hibáktól. A szakértőket világszerte most az foglalkoztatja, hogy hogyan építsük be a jelenlegi AI képességeket a vállalati működésbe úgy, hogy az képes legyen kezelni a jelenlegi hiányosságait, miszerint képes kognitív torzításra, időnként hibás következtetésekre jut, és félreértelmezhet adatokat. Ami már most biztosan látszik, az az, hogy a vezetők felelőssége nő, hogy megfelelően ellenőrizzék az AI által készített javaslatokat, és egyensúlyt teremtsenek a technológiai pontosság és az emberi intuíció között. 

A mesterséges intelligencia és a munkakultúra új formája

Számos nyugat-európai, amerikai, illetve távol-keleti vállalat már nem csupán eszközként, hanem egyfajta csapattagként tekint az AI-ra, és a szellemi munkakörökben AI-human csapatokat állít fel.   Az ilyen humán-AI csoportok megkövetelik, hogy az AI-t úgy tanítsák be, hogy egyrészt alkalmazkodjon az adott vállalat belső kultúrájához, másrészt csapattagként viselkedjen. Ennek hiányában – és már vannak cégek, ahol ezt tapasztalják – az AI olyan adatokat hozhat létre, amik tulajdonképpen a peerek egymás közötti versengését erősítik fel, borzasztó nagy stresszt okozva a szervezetben. 

A tech age-ben az ún. technostressz figyelmen kívül hagyását már egyetlen szervezet és vezető sem engedheti meg magának. Stresszelő faktor pedig bőven akad egy modern munkakörnyezetben: az exponenciálisan gyorsulva változó tech környezet, a folyamatos tanulás/átképzés (reskilling) kényszere korábban sosem tapasztalt érzelmi nyomást gyakorol az emberekre. A Harvard Egyetem legfrissebb előrejelzése szerint 2030-ig durván 1 milliárd lesz azoknak a munkavállalóknak a száma világszerte, akik a reskilling jelenséggel találkozni fognak. 

A bizalom a szervezeten belül mindennél fontosabbá válik

Az AI alkalmazása a vállalatoknál egyértelműen az adaptáció igényét hozza magával.  Az AI implementálása megköveteli, hogy a vállalati értékek és szokások átalakuljanak, és az alkalmazottak megtanulják az új technológiákat használni. Ez a fajta adaptáció nem csupán technológiai képzést igényel, hanem komoly mindset-, azaz gondolkodásmódbeli váltást is. Ennek következtében pedig teljes bizonyossággal elmondható, hogy ha a bizalom a szervezeten belül idáig fontos volt, akkor a közeljövőben már mindennél fontosabbá válik majd, hogy a vezetők a technostresszből fakadó mindenfajta érzelmi nyomást képesek legyenek kezelni.

Meddig tart majd ez a változás? A szakértők szerint az AI korszakában már nem azok a projektek lesznek jellemzőek, amelyeket egyszer végigviszünk, aztán az elégedettség érzésével hátradőlhetünk, mert „kész” vannak. „Itt soha nem leszünk készen” – véli Szirtes Hajnalka szervezetfejlesztő pszichológus. 

A középvezetőkre hárul majd

A vállalatok egy AI-eszközt azért vásárolnak meg, mert profit- és hatékonyságnövelést akarnak elérni. A stakeholderek mindig a számokat látják és versenyképesek akarnak maradni, de a konzekvenciáit, hogy az új technológia bevezetése hogyan fog lecsengeni a szervezetben, illetve azt ki hogyan fogja megélni, már kevésbé vizsgálják. Pedig nagyon fontos lenne arra is figyelni, hogy a dolgozók hogyan birkóznak meg a nyomással, a reskilling folyamat során bele tudnak-e helyezkedni egy-egy új munkakörbe, és magabiztosabbá válva biztosítani tudják-e azt a hatékonyságot a munkavégzésükben, amely tulajdonképpen a lezajló változásoknak a legfőbb oka volt. A szervezetfejlesztő szakember álláspontja az, hogy ezeket a feladatokat ne lőcsöljük rá a HR-re, hiszen a középvezetői szint kompetenciája az, hogy rálásson az emberekre, ismerje a szervezeti elvárásokat és menedzselni tudja a bevezetett változtatások miatt kialakuló új munkafolyamatokat. 

Checklist az AI vállalati bevezetéséhez

„Ha szeretnénk vállalati szinten bevezetni bármi új dolgot – és annak nem is kell feltétlenül AI-technológiának lennie -, először rakjunk rendet házon belül!” – summázza az új technológiák és a vállalati kultúra kapcsolatának legfőbb tanulságát Beke Zoltán, aki az Ipar 4.0 Backstage podcast első LIVE eseményének házigazdájaként arra vállalkozott, hogy tapasztalat szakemberek segítségével egy AI-bevezetési checklistet állít össze. Milyen soft oldali adottságokat érdemes a vállalatoknak felülvizsgálniuk, mely folyamatokat kell feltétlenül fejleszteni? Milyen változásokra kell felkészülni a szervezeti struktúrában, hogyan változnak meg a humán-AI együttműködés hatására az eddig jól bevált munkafolyamatok? 

Az Ipar 4.0 Backstage podcast legújabb epizódjában e kérdésekre keressük a válaszokat! Szirtes Hajnalka szervezetfejlesztő pszichológus, és Gulyás Gábor, az OPMobility globális ipari mérnöki és digitális gyártási igazgatója a legfrissebb kutatási eredmények mellett értékes gyártói tapasztalatokat osztanak meg a beszélgetés során, amely hasznos lehet minden hazai iparvállalat digitalizációért felelős szakembere számára.