A januári növekedési adatok még nagyobb optimizmusra adhattak okot: az év első hónapjában az ipar termelési volumene 8,9 százalékkal haladta meg a tavalyi számokat, az ipari kibocsátás pedig tavaly decemberhez képest – alig egy hónap alatt – mintegy 1,9 százalékkal nőtt. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint a magyar ipar teljesítménye januárban már 4,1 százalékkal haladta meg a járvány előtti értékeket. Impozáns számok ezek, ha számításba vesszük, hogy a globális ipart sújtó alapanyagbeszerzési problémák, a félvezetőhiány, a beszállítói láncok akadozása és az energiaárak brutális növekedése mellett sikerült mindezt elérni.
Az ipar idén: teljesítménylibikóka
Akkor a gazdasági szakértők egyöntetűen úgy nyilatkoztak: bár lehetnek hosszan elhúzódó, negatív hatások, amelyek befolyásolhatják a növekedést, de ezek hatása elenyésző lehet. Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) márciusi vállalati konjunktúrafelmérése szerint a járványhatással még megbirkóztak a vállalatok, sőt, az ipar teljesítménye irigylésre méltó volt. Aztán az orosz–ukrán háború kitörésekor a múlt havi vállalati konjunktúraindex a rekordmagas tizenöt pontos szintről négy pontra zuhant, ezzel beállítva az elmúlt év legalacsonyabb értékét. Bár az iparban működők helyzete jelenleg még valamivel mindig jobb, mint a szolgáltatószektor szereplőié, azonban ez az előny az háború okozta válsággal elolvadni látszik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. március 29-ei előrejelzése már egyenesen úgy fogalmaz, hogy a nemzetközi szankciók rövid és középtávon is begyűrűznek majd a gazdasági szereplők életébe. Jelentésük arra is kitér, hogy már rövid távon érzékelhetővé válik az infláció, az energiahordozók piacának bizonytalansága, illetve a keleti export-import megjósolhatatlan helyzete, amely begyűrűzik majd az ipari szereplők életébe is. Igaz, mértékét és nagyságát az dönti el, hogy a vállalat gyártása és működése mennyire kitett a jelenleg is tapasztalható keleti zárásnak.
Megjósolhatatlan, mi várható a piacon
Hazai elemzők szerint az ipari szektort kétirányú együtthatók húzzák, vagyis az egyik irányból az infláció, valamint a nyersanyag- és energiaárak robbanásszerű növekedése eredményezi a vásárlóerő csökkenését, azonban az elhalasztott kereslet megjelenése és az európai helyreállítási alap mind pozitív irányba terelhetik az ipar teljesítményét. Ahogy a magas rendelésállomány és az új, hazai kapacitások megjelenése és csatasorba állítása, úgy az akkumulátorgyártás, az élelmiszeripar, a vegyipar és a hadiipar bővülése is megfordíthatja a jelenleg nem túl optimista előrejelzéseket. Mindez azonban nem elég a fellendüléshez, a magyar ipar erősödéséhez és az ipari reziliencia biztos alapokra építéséhez: hathatós hazai gazdaságpolitika szükséges, amely támogatásokkal, pályázatokkal ösztönzi az ipar szereplőinek versenyképességét. Ezekben pedig most nincs hiány, a kormány és az EU (Európai Unió) különböző támogatási formákat hirdetett meg, hogy azok négy fronton erősíthessék a cégek rezilienciaképességét. A szakértők szerint ugyanis ez a négy tényező elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az ipari szereplők a következő időszakban is megtarthassák piaci pozíciójukat.
Beruházások nélkül nincs versenyképesség
A versenyképesség megtartásához elengedhetetlen a beruházások dinamikus növelése, azonban a jelenlegi kiszámíthatatlan helyzet elbizonytalaníthatja a beruházókat. Ezért a kormány olyan pályázatokkal és adókedvezményekkel támogatja őket, amelyek elősegítik a fejlesztési kedv szinten tartását. 2021-ben közel hatmilliárd euró összértékben, összesen 422 projekt valósult meg, a legtöbb az elektronika, az akkumulátorgyártás, a járműipar és az élelmiszeripar területén. A beruházásokat ösztönző pályázatok sora a továbbiakban is elérhető majd nemcsak a nagyvállalatok, de a kkv-k számára is, ilyen a támogatási, beszerzést, fejlesztést, illetve kapacitásbővítést elősegítő GINOP pályázati rendszer. A Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Program az eszközbeszerzés, beruházás (ingatlan vagy infrastruktúra), információtechnológia-fejlesztés területén támogatja a vállalkozókat, míg a GINOP 1.2.9-20 program az 5000 fő alatti településeken működő mikrovállalkozásoknak kínál vissza nem térítendő támogatásokat a versenyképességük megtartásához.
Munkaerő-fejlesztés és munkaerő-megtartás – a termelékenység zálogai
A hazai munkaerőpiacot az elmúlt évek járványhatása jelentősen megtépázta, azonban egy esetleges gazdasági válság tovább nehezítené a helyzetet. Ezért a kormány a GINOP Plusz-3.2.1-21 számú projekt keretében új forrást kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a munkaerő fejlesztésén keresztül javítanák vállalatuk alkalmazkodóképességét és termelékenységét. A rendelkezésre álló 15 milliárdos keretösszegre a forrás kimerüléséig, de legkésőbb augusztus 31-ig jelentkezhetnek a pályázni kívánó cégek.
A bizonytalan időszak csak innovációkkal élhető túl
Innováció nélkül nincs reziliencia, és szinte biztos a leszakadás. A kormány ezt szem előtt tartva idén is két szakaszban támogatja az ipari kutatást, a GINOP Plusz 2.1.1-21 program ugyanis vissza nem térítendő forrást kínál a kísérleti fejlesztéshez, valamint a laboratóriumi környezetben vagy szimulált interfésszel rendelkező környezetben végzett kísérleti sorozatok gyártásához, különösen a generikus technológiák ellenőrzési mechanizmusához. A pályázat második szakasza június elsejétől érhető majd el.
Sőt, a kormány a jövőben jövőipari innovációs központokat hoz létre az országban, így Székesfehérváron mechatronikai, Kaposváron okos- és hadiipari fejlesztések, míg Zsámbékon a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az orvostechnika és a robotika áll majd a kutatások középpontjában.
A zöld átállás elkerülhetetlen
Bár az energiaárak robbanásszerű emelkedése minden bizonnyal előmozdítja majd a megújulók piacát, már az elmúlt években is egyre több gyártói kapacitás jött létre azért, hogy fenntartható, zöld terméket és szolgáltatást kínáljon ügyfeleinek. A tavaly februárban indult, de csak idén decemberben záródó VEKOP-1.2.8-20 pályázat például azokat a gyártókat támogatja, amelyek műanyagot helyettesítő termékek gyártásával foglalkoznak, de technológiaváltásukhoz, kapacitásbővítésükhöz további forrásokra lenne szükségük.
A támogatások most nemcsak hazai keretből, hanem uniós forrásokból is biztosíthatók, hiszen az Európai Bizottság 2022. március 23-án kiadott válságközleménye már nemcsak az előttünk álló válság keretszabályozását foglalja össze, de azokat a támogatási formákat is, amelyekről az unió döntött és elfogadott, és amelyek a gazdaság célzott támogatását segítik elő. Bár a közlemény óta a magyar támogatási rendszerbe implementálásról még nincs hír, az év végéig benyújtható pályázatok az ipar és más gazdasági szereplők számára korlátozott összegű támogatásokat nyújtanak majd ágazattól függően 35-400 ezer euró közötti összegben. De az EU állami kezességvállalásokat is indítványoz likviditási célú hitelekhez, illetve kamattámogatott hitelkonstrukciók folyósítását, továbbá olyan támogatást, amely azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyek kiadásai a magas energiaárak miatt ugrottak meg, így működésük akár veszteséges is lehet. A támogatás maximum kétmillió euró mértékig, a működési költségek 30 százalékáig, akár vissza nem térítendő formában is adható majd.
A pályázatok kereshetők és megtekinthetők a https://www.palyazat.gov.hu/plyzatkeres weboldalon.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin májusi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
