A tajvani cég közel 3,5 milliárd, míg a másik három partner egyenként mintegy 500 millió eurót fektet be saját forrásából. A beruházás teljes értéke a szövetségi kormány által nyújtott támogatással együtt így mintegy tízmilliárd eurót tesz ki.
A német kormány fontos üzenetnek tekinti a TSMC közreműködésével megvalósuló üzem létrehozását. A tajvani partner mind a félvezetőpiac, mind a technológia szempontjából a szakma éllovasai közé számít, „a puzzle fontos darabja” a németországi félvezető-ökoszisztéma kialakításában; tágabb kitekintésben pedig Németország mint befektetési telephely jó hírét erősíti. A tajvani érdekeltségű cég elsősorban az autóipar számára gyárt majd chipeket a szász fővárosban. 
Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerint a TSMC beruházása azt igazolja, Németország vonzó és versenyképes telephely, különösen az olyan kulcsfontosságú technológiák, mint a mikroelektronika területén. „A hazai félvezetőgyártás különösen fontos globális versenyképességünk szempontjából, hiszen a félvezetők tartják működésben a világunkat, s teszik egyáltalán lehetővé a klímasemlegesség felé történő átalakulást: nélkülük nem működik egy számítógép, nem megy az autó, s nem tudnak energiát termelni sem a szél-, sem a naperőművek. 

A TSMC beruházása ezért jelentősen hozzájárul Németország és Európa félvezetőchipekkel való ellátásának biztosításához. A projekt kvalifikált munkahelyeket és értékteremtést biztosít Németországban. Ugyanakkor az értéklánc mentén számos vállalat, valamint a felhasználó iparágak – a nagyvállalatoktól a kkv-kig – profitálnak egy ilyen nagyságrendű beruházásból” – hangsúlyozta a zöldpárti politikus.

A német kormány a közelmúltban már két amerikai félvezetőgyártót is az országba csábított: az Intel – hetven jelölt közül a németországi telephelyet választva – Magdeburgban ruház be, és 9,9 milliárd euró támogatást kap a német államtól, míg a Wolfspeed egy jóval kisebb üzemet épít Saar-vidéken, s ahhoz félmilliárd euró állami támogatásban részesül. 

Tízről a húszra!

Az elmúlt évtizedekben a félvezetőgyártás súlypontja az Egyesült Államokról és Európáról Kelet-Ázsiára tevődött át. 2022-ben 580 milliárd dollár értékben gyártottak chipeket világszerte, de Európának a világ félvezetőgyártásában elért részaránya ez idő szerint nem éri el a tíz százalékot. 

A kapacitáshiány és a szállítási láncok zavarai következtében az elmúlt években masszív hiányhelyzet alakult ki a kontinens mikrochipekkel való ellátásában. A Német Ipari Szövetség (BDI) által egy, a francia partnerszervezetével a közelmúltban megfogalmazott közös dokumentum szerint a német iparban a chiphiány miatt elszenvedett teljesítménykiesés eléri az 1,6 százalékot, ráadásul az Egyesült Államok és Kína között kialakult és egyre súlyosbodó geopolitikai rivalizálás tovább súlyosbítja a félvezetőkkel való ellátás anomáliáit. A Kína ellen a félvezetőiparban az Egyesült Államok által alkalmazott egyre szigorúbb szankciók a témával foglalkozó német szövetségi parlamenti képviselők szerint hosszú távon a globális szállítói láncok kettészakadásához vezethetnek úgy, hogy azok egyfelől Kínára, másfelől az Egyesült Államokra fognak koncentrálódni. 

A Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) a közelmúltban a Baloldali párt parlamenti frakciója kérdéseire adott válaszában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban az ellátási láncok zavarai, a chipek iránti kereslet élénkülése és a geopolitikai konfliktusok súlyosbodása valóságos beruházási boomot generált az ágazatban. 

2020-ban és 2021-ben a világ országaiban összesen 34 új chipgyárat nyitottak meg, s 2024-ig további 58 új üzem kezdi meg a termelést; ezek együttes hatására a világ országaiban rendelkezésre álló termelési kapacitások mintegy 40 százalékkal fogják meghaladni a 2020 előttit.

A minisztériumi válasz szerint az Egyesült Államok kongresszusa 2022-től kezdődően 280 milliárd dollárral támogatja a félvezető-fejlesztést és -gyártást. Támogatásban azonban csak azok a vállalatok részesülhetnek (s ez vonatkozik az európai vállalatok amerikai érdekeltségeire is), amelyek vállalják, hogy tíz éven keresztül nem fognak Kínában korszerű félvezetőket gyártani. 

A 2021 őszén bejelentetett és az Európai Tanács által 2023. július 25-ig jóváhagyott „European Chips Act” 2030-ig 43 milliárd eurónak a félvezetőgyártás-fejlesztésre történő felhasználását irányozza elő, s ezzel az EU tagországai a globális chipgyártásban elért részesedésének a jelenlegi kevesebb mint tíz százalékról 2030-ra húsz százalékra kell emelkednie. (A német képviselők ezen a ponton megjegyzik, hogy e cél eléréséhez az uniós kapacitások megnégyszerezésére van szükség, mert 2030-ig maga a globális termelés is megduplázódik. Egyben hozzáteszik, hogy a világ tíz legnagyobb félvezetőgyártója sorában ma egyetlen vállalat sem található Európában.) 

A félvezetőipar masszív támogatása nagyban összefügg azzal az igénnyel, hogy a kulcstechnológia gyártása a lehető legkisebb távolságra kerüljön; tartva attól, hogy az ellátási láncokat ismét megszakítja egy háború, világjárvány, netalán természeti katasztrófa. 

Az iparág képviselői szerint ugyanakkor jóval magasabb támogatási forrásokra lenne szükség. A Handelsblatt egy augusztusban megjelent írása idézi Andreas Gerstenmayert, az AT&S chipszállító cég vezérigazgatóját, aki szerint az EU által az európai mikrochipgyártás támogatására előirányzott 43 milliárd euró „hátsó részéhez még hozzá kellene adni egy nullát, hogy lépést tudjunk tartani a világ többi részével”. 

Európának technológiai szuverenitásra van szüksége 

A világ minden régiója, ahol a félvezetőipar egyes részei találhatók, most megfelelő utat választanak versenyképességük javítása érdekében.„Európában ezzel szemben fennáll annak a veszélye, hogy lemarad, ha többek között az EU chiptörvényében előírt intézkedéseket túl későn hajtják végre. Európa aligha marad fenn félvezető-régióként – nem is beszélve saját részesedésének növeléséről a globális termelésben –, ha nem teremtik meg azonnal a szükséges keretfeltételeket az európai befektetésekhez” – fogalmazott Wolfgang Weber, a Központi Elektronikai Szövetség (ZVEI) igazgatótanácsának elnöke a szövetség február végén tartott évnyitó sajtótájékoztatóján. 

A berlini szövetségi kormány messzemenőkig támogatja a „European Chips Act”-ban megfogalmazott azon célkitűzést, amely a fejlett és fenntartható mikrochipgyártás 2030-ig szóló növelését irányozza elő, a világ más térségeitől való függőség csökkentése, az Európai Unió félvezető-ökorendszere ellenálló képességének növelése, továbbá a digitális és ökológiai változás előrevitele érdekében. „A European Chips Act középpontjában a progresszív félvezető- és kvantumtechnológiákat szolgáló dizájn-, kutatási és fejlesztési kapacitások erősítése, a kis- és középvállalatok (kkv-k), a startupvállalkozások és szakemberképzés támogatása, továbbá félvezetőgyártást szolgáló új termelési berendezések létrehozásának befektetésbarát politika keretei, valamint a félvezetők területén felmerülő hiányhelyzetek és válságok korai felismerése áll” – olvasható a gazdasági tárcának a parlamenti képviselők kérdéseire írt válaszában. Hangsúlyozva, hogy a szövetségi kormány üdvözli az európai közösség célkitűzéseit, s hogy a European Chips Actot „fontos eszköznek tartja a félvezető-technológiákba történő további európai beruházások elősegítésében és a félvezető-ökorendszereknek az Európai Unióban történő átfogó erősítésében”. 

Németországban különösen súlyos gond a szakképzett munkaerő hiánya

Egy, a BDI és a ZVEI megrendelésére a kölni IW gazdaságkutató intézet által a múlt év decemberében készített felmérés eredményei azt sejtetik, hogy – miközben a félvezetők jelentik az ipar sikerének alapjait – a szakemberhiány miatt nem reális a globális félvezetőgyártásban az Európai Unió által 2030-ra célul tűzött húszszázalékos európai részesedés elérése. S „ha Európa jelentősen növelni akarja félvezetőgyártását, a magánszektornak és a tagállamoknak többet kell befektetniük a szakmunkások képzésébe és továbbképzésébe” – figyelmeztetett Siegfried Russwurm, a BDI elnöke a felmérés eredményeinek bemutatásakor. 

Az idén márciusban nyilvánosságra hozott felmérés eredményei szerint a félvezetőgyártásban a hiányzó létszám a 2014. évi 25,1 ezerről 2019-re 62,2 ezerre emelkedett, majd 2020-ban és 2021-ben, a koronavírus-járvány idején 40,8, illetve 25,4 ezerre visszaesett; majd 2022-ben innen emelkedett 61,8 ezerre, megközelítve a járvány előtti szintet. 

A be nem töltött állások túlnyomó többségét a régi tartományokban tartották nyilván, ugyanakkor a keleti tartományokban a szakképzett munkaerő iránti kereslet az elmúlt években az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Számokban kifejezve – miközben a múlt évben Nyugat-Németországban a be nem töltött állások aránya elérte a 47 százalékot, addig az egykori NDK területén ez 49 százaléknál tartott. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szövetségi köztársaságban 2022-ben a félvezetőiparban meglévő állások csaknem felére nem találtak megfelelően képzett munkaerőt. (A felmérés eredményeit tartalmazó tanulmány megtalálható a kölni gazdaságkutató intézet www.iw-koeln.de honlapján.) 

S bár a szakképzett munkaerő hiánya más ágazatokban is súlyos gondokat okoz, a félvezetőipar területén kialakult hiány különösen érzékenyen érinti az ország iparát. Ezzel pedig – mint dr. Gunther Kegel, a ZVEI elnöke a tanulmány nyilvánosságra hozatalakor fogalmazott – „veszélyeztetjük a digitális és zöld átalakulást, amely csak akkor lesz sikeres, ha elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre félvezetők, például új energiahatékony eljárásokhoz”. Ezért a lehető leggyorsabban további szakembereket kell bevonni a félvezetőgyártás munkaerőpiacán, figyelmeztetett a ZVEI elnöke. 

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin szeptemberi számában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.