A Bosch és a Richter Gedeon közös kezdeményezése, a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj idén második alkalommal hívta versenyre a felsőoktatásban tanuló fiatalokat, ezúttal is a „Láss a jövőbe!” mottó jegyében. A két nagyvállalat célja, hogy az ipar és az egészségügy területén ösztönözze a diákokat fenntartható megoldások fejlesztésére, miközben tiszteleg Robert Bosch és Richter Gedeon öröksége előtt. A verseny ismét megmutatta, milyen erő rejlik a fiatal generáció innovációs gondolkodásában. A hallgatók egyéni és csapat kategóriában nevezhettek a mobilitás és az egészségügy aktuális kihívásaira reflektáló ötleteikkel. A díjazottakról rangos szakmai zsűri döntött, amelynek tagja volt Polgár Judit, nemzetközi sakknagymester, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon PR- és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője, dr. Lendvai Balázs, a Richter gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályvezetője, Bodó Teodóra, a Bosch kommunikációs igazgatója, valamint Pótsa Mátyás, a Bosch innovációs ökoszisztéma-vezetője. A zsűri ezúttal is magas színvonalú pályaművek közül választotta ki a győzteseket: két egyéni és két csapatdíjat, valamint két különdíjat ítélt oda. A díjátadót a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon rendezték, ahol az ipari és tudományos élet képviselői találkozhattak a jövő mérnökeivel, kutatóival és fejlesztőivel.

Mesterséges intelligenciával kelnek új életre a kidobásra ítélt termékek

„A mobilitás jövőjét nem azok írják, akik a múltat másolják, hanem azok, akik képesek újragondolni a jelent, és van bátorságuk még sokszor ahhoz is, hogy a meglévő struktúrákat lebontsák” – fogalmazott az átadón Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, amikor a díj szellemiségéről beszélt. E gondolat tökéletesen illik Barcza Bendének, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatójának munkájára, aki idén a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj mobilitás kategóriájának egyéni győztese lett. Fejlesztése egy olyan mesterséges intelligenciával támogatott szoftver, amely új életet adhat a kidobásra ítélt ipari termékeknek. A rendszer képes elemezni a komplex szerkezetek felépítését, és megtervezi, miként bonthatók szét a leghatékonyabban, hogy minél több értékes anyag újrahasznosítható legyen. A koncepció már a tervezés korai szakaszában mesterséges intelligencia segítségével képes meghatározni a legjobb szétszerelési sorrendeket, anyagcsoportokat és visszanyerhető értékeket, számításba veszi az újrahasznosítás szempontjait, így az ipari folyamatok a körkörös gazdaság logikájához igazodhatnak. 

A járművek elveszett energiája – avagy két hallgató megoldása a fenntartható közlekedésre

A fenntartható közlekedés egyik láthatatlan, mégis kulcsfontosságú problémája a járművekben keletkező hőenergia, amely eddig jobbára kárba veszett. Lévai Emese és Veress Hunor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói olyan koncepciót dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy alacsony hőmérsékletű hulladékhőből is közvetlenül villamos energiát lehessen előállítani. A rendszer kompakt, könnyen integrálható, és akár elektromos járművekbe is beépíthető. A fiatal mérnökök fejlesztése egy eddig kihasználatlan energiaforrást állít a zéró emissziós közlekedés szolgálatába, amiért elnyerték a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat a mobilitás csapat kategóriában. A fejlesztés mögött az a felismerés áll, hogy a járművekben keletkező hő megfelelő technológiával visszaforgatható a rendszerbe. A fiatalok célja nem csupán az energiahatékonyság növelése volt, hanem az is, hogy a megoldás a meglévő járműstruktúrákba is könnyen integrálható legyen. Az általuk kidolgozott eljárás laboratóriumi körülmények között már sikeresen bizonyította működőképességét, és hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy az elektromos mobilitás újabb lépést tegyen a valóban zéróemissziós működés felé. A projekt ipari szempontból is előremutató, hiszen azt üzeni: a fenntarthatóság nem feltétlenül nagy rendszerek forradalmi átalakításában, hanem a meglévő folyamatok intelligens újragondolásában rejlik.

Adatalapú közlekedés – a városi mobilitás új logikája

A városok fenntartható közlekedésének átalakítása világszerte komoly kihívás. Kaposvári László Tamás, a Miskolci Egyetem PhD-hallgatója adatvezérelt megoldással közelítette meg a problémát. Pályaműve szerint a tömegközlekedésben már ma is rengeteg adat keletkezik, ezek intelligens feldolgozása pedig alapja lehet a jövő közlekedésszervezésének. Az általa javasolt digitális rendszer többszintű adatelemzéssel teszi lehetővé, hogy a közlekedési eszközök a valós utasigényekhez igazodva működjenek. A projektet a zsűri különdíjjal ismerte el, mivel az adatvezérelt városi mobilitás megvalósításához egy új, átláthatóbb működési modell alapjait teremti meg.

Innovációk az egészségügyben – okos-gyógyszeradagoló, digitális szív és női egészség

A BoschxRichter Ipari Innovációs Díj egészségügyi kategóriájában három különböző, mégis azonos szemléletű fejlesztés hívta fel magára a figyelmet: mindegyik a technológia és az emberi felelősség találkozásából született. A fiatal kutatók olyan megoldásokat alkottak, amelyek a tudomány fejlődése mellett a betegek mindennapi életminőségét is javítják.
A kategória egyéni győztese, Matányi Marianna, a Semmelweis Egyetem hallgatója, egy mesterséges intelligenciával támogatott gyógyszeradagoló rendszert fejlesztett ki, amely az idős, krónikus betegséggel, például demenciával élő emberek gyógyszerszedését felügyeli. A készülék nemcsak pontosan adagol, hanem figyelmeztet, visszajelzést ad, és értesíti a gondozót is, ha valami eltérés történik. A rendszer emellett a hozzátartozók számára is megnyugtató segítséget nyújt, hiszen lehetővé teszi, hogy szeretteiket nagyobb biztonságban tudják.
A Szegedi Tudományegyetem hallgatói, Paskuj Benjámin, Paskuj Áron és Mohácsi Gábor, egy olyan számítógépes szívmodellt alkottak, amely képes a szív elektromos működését sejtszinttől egészen a teljes szervig szimulálni. A modell révén már a klinikai vizsgálatok előtt előre jelezhetők a lehetséges mellékhatások, így csökken a gyógyszerfejlesztés kockázata és költsége. A fejlesztés a személyre szabott orvoslás és a gyógyszerbiztonság új dimenzióját nyithatja meg, és a jövőben 3D-s, szervszintű modellezések alapját is képezheti.
A női egészség területén Galli Dorka, az Óbudai Egyetem hallgatója kapott különdíjat egy otthon elvégezhető, nyálmintán alapuló diagnosztikai teszt koncepciójáért, amely a PCOS (policisztás ovárium szindróma) korai felismerését segíti. A betegség világszerte nők millióinak életét nehezíti meg, miközben felismerése gyakran évekbe telik. A fejlesztés célja, hogy a hormonális eltérések korai észlelésével időben megkezdhető legyen az életmódbeli változtatás vagy a kezelés. A projekt nemcsak orvosi, hanem társadalmi jelentőségű is, hiszen új szemléletet hoz a női egészség prevenciójába, és lebontja a betegséghez kapcsolódó tabukat.