hero
Becsült olvasási idő: 7 perc
Geofizika a levegőből: Új lehetőségeket nyitnak az ipari drónok

A drónokra szerelt speciális szenzorokkal már a felszín alatti struktúrák és a víz alatti domborzat is vizsgálható, a környezeti változások pedig hosszú távon követhetők. Az SPH Drone Camp 2026 rendezvényen élőben mutatták be ezeket a technológiákat. Alexey Dobrovolskiyjal, az SPH Engineering vezérigazgatójával a drónos mérések ipari alkalmazásairól, gazdaságosságáról és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélgettünk.

GyártásTrend: Az SPH Drone Camp 2026 rendezvényén számos izgalmas technológiát láthattunk működés közben. Ön hogyan látja a drónpiac fejlődését? Mely trendek kínálják a legnagyobb lehetőségeket az ipari alkalmazásokban?

Alexey Dobrovolskiy: A fotogrammetria, a LiDAR-alapú lézerszkennelés és a légi megfigyelés ma már bevett technológiának számít a térképezésben, az építési projektek nyomon követésében és a telephelyek biztonsági megfigyelésében. Ezeken a piacokon egyre erősebb az árverseny, mert a hektáronkénti felmérési díjak könnyen összehasonlíthatók. A szolgáltatók ezért a termelékenység növelésével és a költségek csökkentésével próbálnak versenyelőnyhöz jutni. Ebben a fejlettebb LiDAR-rendszerek, a hatékonyabb szoftverek és az automatizált dróndokkolók is szerepet kaphatnak: segítségükkel nagyobb területek mérhetők fel hatékonyabban, csökkenthető a manuális munka, és automatizálhatók az ismétlődő mérések.
Engem különösen az új alkalmazási területek érdekelnek. A drónokra szerelt geofizikai szenzorokkal – például magnetométerrel, földradarral, gamma-spektrométerrel vagy tranziens elektromágneses mérőrendszerrel – különböző geofizikai mérések végezhetők. Ezek a felszín alatti struktúrák vizsgálatától a speciális radiometriai és elektromágneses felmérésekig számos területen alkalmazhatók. A drónok a víz alatti domborzat feltérképezésére és a környezeti monitorozásra is használhatók. Ezek az alkalmazások még kevésbé elterjedtek, de a bányászatban és más iparágakban egyre érettebbé válnak. Ezeken a területeken a speciális szaktudás és a mérések értéke számít igazán, így a szolgáltatóknak kevésbé kell pusztán az árakkal versenyezniük. Az AI körül is sok a felhajtás, de megfelelő alkalmazási területeken valódi értéket teremthet. Mi már egyébként 2018-ban elkezdtünk neurális hálózatokat használni a geofizikai adatok anomáliáinak felismerésére.

Alexey Dobrovolskiy, az SPH Engineering vezérigazgatója (Fotó: GyártásTrend)

Amit a szem nem lát – geofizikai mérések drónokkal

Az SPH Drone Camp 2026 élő bemutatóin a résztvevők működés közben ismerhették meg a drónokra szerelhető geofizikai szenzorokat. A szakemberek valós terepen mutatták be az adatgyűjtést és a mérési eredmények feldolgozását. De mit látnak ezek az eszközök, amit az emberi szem nem?

Földradar (GPR): Elektromágneses hullámok segítségével vizsgálja a felszín alatti szerkezeteket. Alkalmas lehet föld alatti vezetékek, üregek, réteghatárok és régészeti objektumok felderítésére. A mérés eredményessége azonban erősen függ a talaj tulajdonságaitól és a keresett objektum mélységétől. A drónos adatgyűjtés elsősorban nehezen megközelíthető területeken kínálhat előnyt, a földi műszerek ugyanis sok esetben pontosabb vagy részletesebb eredményt adhatnak.

Magnetométer: A mágneses tér apró eltéréseit érzékeli. Segítségével vastartalmú tárgyak és bizonyos geológiai képződmények jelenlétére lehet következtetni. Felhasználható például fel nem robbant lőszerek keresésére, ásványkutatásra és régészeti felmérésekre. A repülési magasságot mindig a keresett objektum méretéhez és mélységéhez kell igazítani.

Szonárrendszerek: A víz alatti felmérésekhez hanghullámokat használnak. A többsugaras mélységmérő (multibeam echo sounder) a meder részletes domborzatát térképezi fel, míg az oldalpásztázó szonár (side-scan sonar) a meder felszínéről és az ott található tárgyakról készít akusztikus képet. Ezek a technológiák víz alatti akadályok, elsüllyedt tárgyak vagy hajóroncsok felderítésében is segíthetnek.

GyT.: Említette az AI-t, hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a dróntechnológiát, és milyen új kihívásokat teremt?

A. D.: Nem mondanám, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztatja a drón alapvető koncepcióját: továbbra is motorokkal, szenzorokkal és fedélzeti számítógéppel felszerelt légi járműről beszélünk. Az AI elsősorban a szenzoradatok és videófelvételek elemzését, valamint a drónok tájékozódását segítő technológiák fejlődését gyorsítja fel.

A legérdekesebb változások egy része a repülés után történik. A mesterséges intelligencia segíthet a szakértőknek nagy adathalmazok összehasonlításában, összefüggések felismerésében és különböző feldolgozási módszerek kipróbálásában. A GeoHammer adatfeldolgozó szoftverünkbe például AI-ügynököket integráltunk, amelyekkel a felhasználók természetes nyelven írhatják le a feladatokat, és párbeszéd útján alakíthatják ki a feldolgozási munkafolyamatokat. Tesztjeink során az ügynökök olyan algoritmusokat is javasoltak, amelyekre a geofizikus szakemberek korábban nem gondoltak.

Az AI által előállított, hihetőnek tűnő eredmény azonban nem feltétlenül helyes. A módszereket és a generált kódot ellenőrizni kell, az eredmények reprodukálhatóságát is beleértve. Azt is tapasztaltuk, hogy ha a feldolgozás minden lépésébe AI-modellt vonunk be, az növeli a költségeket és a feldolgozási időt. Ezért az AI-t elsősorban új lehetőségek feltárására és a munkafolyamatok kialakítására használjuk, a tényleges adatfeldolgozásban pedig bevált algoritmusokra és szakértői ellenőrzésre támaszkodunk. A mesterséges intelligencia a termékfejlesztésben is hasznos. Az új MagNIMBUS magnetométer finomhangolása során például a Claude segítségével elemzünk nagy mennyiségű szenzor- és telemetriai adatot. Ezek azok a gyakorlati alkalmazások, amelyekben a mesterséges intelligencia értéke a legközvetlenebbül megmutatkozik.

GyT.: Egy másik fontos terület az autonóm repülés kérdése, hogyan alakul a távirányított és az autonóm drónok közötti egyensúly?

A. D.: Az autonómia fejlődése nem minden alkalmazási területen halad ugyanolyan ütemben. Egészen más egy ismert helyszínen, ismétlődő ellenőrzési feladatot végrehajtani, mint egy első felmérést elvégezni nehéz terepen, speciális mérőeszközökkel. Arra számítok, hogy a rutinszerű feladatok végrehajtása egyre inkább automatizálódik, miközben az emberek nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervezésre, a rendkívüli helyzetek felügyeletére és az eredmények értelmezésére. Az automatizálás megsokszorozhatja a képzett szakemberek hatékonyságát, de nem pótolja a szakértelmet. Valakinek továbbra is el kell döntenie, hogy megfelelőek-e a körülmények, megbízhatók-e a mérések, és mikor kell megszakítani a műveleteket. A valódi próba ugyanis nem az, hogy a drón mennyire pontosan követi az előre megtervezett útvonalat, hanem az, hogyan viselkedik, amikor valami váratlan történik.

GyT.: Hol látja a legnagyobb lehetőségeket a drónipar előtt a következő három-öt évben?

A. D.: A legnagyobb előrelépést az jelentené, ha általánossá válnának a látótávolságon túli (BVLOS) drónrepülések, különösen a ritkán lakott területeken. Európában azonban az engedélyezés még mindig bonyolult és időigényes. A szigorú előírások miatt például egy hosszabb csővezeték ellenőrzése drónnal akár többe is kerülhet, mint egy könnyű helikopterrel. Az egyszerűbb szabályozás ezért jelentősen bővíthetné a drónos szolgáltatások piacát.

Legalább ilyen fontos, hogy a drónok használata a gyakorlatban is egyszerűbbé váljon. Egy könnyen megközelíthető villamosvezeték állapotát például a technikus a földről is ellenőrizheti kamerával és táblagéppel, miközben a jelentést is elkészíti. Drónnal ugyanez több előkészületet igényel: meg kell tervezni a repülést, pilótára van szükség, a felvételeket pedig utólag kell feldolgozni. Mindez akár drágább is lehet a hagyományos módszernél. Nehezen megközelíthető, hegyvidéki terepen viszont már megérheti drónt használni. Végső soron az a megfelelő megoldás, amely megbízhatóan és elfogadható költséggel biztosítja a szükséges adatokat. Ígéretesnek tartom a drónok, a földi robotok és a telepített érzékelők összekapcsolását is. Ha például egy drón hibát észlel egy ipari létesítményben, azt egy földi robot vagy szakember közelebbről megvizsgálhatja. A javítás után pedig újabb drónos méréssel ellenőrizhető az eredmény. Az ilyen rendszerek összehangolása a következő évek egyik fontos fejlesztési területe lehet.

GyT.: Mely drónalkalmazásokat tartja jelenleg alulértékeltnek?

A. D.: A víz alatti és a felszín alatti felmérések szerintem több figyelmet érdemelnének. A mongóliai Oyu Tolgoi bányánál például drónra szerelt visszhangszondával térképeztek fel egy tavat, amelyet hajóval nehéz lett volna biztonságosan megközelíteni. A magnetométeres és földradaros felmérések szintén segíthetnek az eltemetett infrastruktúra és a geológiai képződmények vizsgálatában. Ezek az alkalmazások kevésbé látványosak, mint a légi fényképezés, de olyan konkrét mérési és hozzáférési problémákat oldanak meg, amelyekkel a hagyományos módszerek nehezen boldogulnak. Az ismétlődő környezeti megfigyelésekben is nagy lehetőséget látok. Ha hónapokon vagy éveken keresztül következetesen ugyanazokat a méréseket végezzük el, olyan változásokat is felismerhetünk, amelyek egyetlen felmérésből nem derülnének ki.

GyT.: Mi különbözteti meg az SPH Engineering technológiáját a piacon elérhető megoldásoktól?

A. D.: Az SPH Engineering drónokhoz kapcsolódó szoftvereket és integrációs szolgáltatásokat kínál felmérési, adatgyűjtési és adatfeldolgozási feladatokhoz. A munkánk során a repüléstervezést, a speciális szenzorokat és az adatfeldolgozást kapcsoljuk össze annak érdekében, hogy az ügyfél a szükséges méréseket elvégezhesse. Egy sikeres repülés is eredményezhet gyenge minőségű felmérési adatokat, ha például nem megfelelő a szenzor magassága, a repülési sebesség vagy a pozicionálás pontossága. Az UgCS a küldetéstervezést támogatja, míg a SkyHub összekapcsolja a szenzorokat, és rögzíti a méréseiket a helymeghatározási adatokkal együtt. A különböző légi járművekkel és hasznos terhekkel való együttműködés rugalmasságot biztosít az ügyfeleknek. A mérnöki kihívást az jelenti, hogy ezek az összetevők valós terepi körülmények között is megfelelően működjenek együtt, és a végén olyan adatokat szolgáltassanak, amelyeket a földmérők vagy a kutatók ténylegesen fel tudnak használni.

Fotó: GyártásTrend

GyT.: Kik a vállalat elsődleges ügyfelei, és mely alkalmazási területek generálják a keresletet?

A. D.: Felhasználóink között felmérési szolgáltatók, ipari vállalatok, egyetemek és kutatócsoportok egyaránt megtalálhatók. Olyan területeken dolgoznak, mint a bányászat, az infrastruktúra, az energetika és a környezeti felmérés. Az igényeik eltérőek. Egy felméréssel foglalkozó szolgáltatónak az számít, hogy gyorsan és kiszámíthatóan végezhesse el a munkát, míg egy infrastruktúra-tulajdonos olyan információkat keres, amelyek segítik a karbantartási vagy biztonsági döntéseket. Egy kutató pedig olyan mérések elvégzésében lehet érdekelt, amelyek korábban nehezen voltak megvalósíthatók. A legerősebb üzleti indok általában egy konkrét problémából adódik. Ilyen lehet a nehéz megközelíthetőség, a veszélyes terepi munka, a hagyományos mérési módszerek magas költsége vagy a gyakoribb megfigyelések iránti igény.

Az is számít, milyen gyakran használják a berendezést. Egyes ügyfelek számára gazdaságosabb lehet a felmérési szolgáltatás megrendelése, mint a teljes rendszer megvásárlása és saját üzemeltetése.

GyT.: Végezetül, hogy látja, mi akadályozza leginkább a drónok szélesebb körű európai elterjedését?

A. D.: Azt gondolom, hogy a szabályozás meghatározó tényező, különösen a látótávolságon túli repüléseknél. Európában létezik közös EASA-szabályozási keretrendszer, de az üzemeltetőknek továbbra is meg kell felelniük az adott műveletre és légterekre vonatkozó követelményeknek. Az engedélyek megszerzéséhez szükséges idő és költség befolyásolhatja, hogy egy szolgáltatás gazdaságosan megvalósítható-e. A repülési engedély azonban önmagában még nem tesz gazdaságossá egy szolgáltatást. Az időjárás, a kommunikáció, a karbantartás, a személyzet képzése és az adatfeldolgozás egyaránt befolyásolja, hogy a rendszer megbízhatóan üzemeltethető-e. A vállalatnak azt is tudnia kell, ki fogja felhasználni a mérési eredményeket, és azok milyen döntéseket támogatnak. Egy sikeres demo csupán a kiindulópont. A fenntartható alkalmazáshoz rendszeresen, elfogadható költséggel kell szolgáltatni az eredményeket.

Fotó: GyártásTrend

Az interjú a GyártásTrend októberi lapszámában jelent meg. A kiadvány ezen a linken ingyenesen letölthető!