Chipre integrált, viszont valódi emberi sejtekkel működtethető miniműszívet hoztak létre a Bostoni Egyetem tudósai. A hivatalosan „cardiac miniaturized Precision-enabled Unidirectional Microfluidic Pumpnak” keresztelt, de csak miniPUMP-nak becézett, lapos és mindössze 3 négyzetcentiméteres alapterületű mütyürrel elméletileg a szívgyógyszerek várható hatásait biztonságosan fel lehet deríteni.

A miniPUMP ugyanúgy működik, mint egy valódi, emberi szívkamra, csak éppen a kísérletek alatt vér helyett vizet pumpál magán keresztül. 

Az eszköz „talpkövét” egy műanyaglemez képezi, amelyen 3D-nyomtatással akrilból különböző szelepeket, csöveket és egy szivattyút alakítanak ki a tudósok. Ez a pumpa egy speciális állványzatot tartalmaz, amely számos, vízszintes gyűrűvel összekapcsolt, spirálisan vonuló akrilszálakból épül fel. A szerkezetet a vázra telepített szívizomsejtekkel (kardiomiociták) lehet működőképessé varázsolni, ezek ugyanis ciklikusan kitágulva és összehúzódva gyakorlatilag automatikusan üzemelő szivattyúvá lényegítik át a rugalmas keretet.

A szívizomsejteket bőrsejtekből, vérsejtekből vagy szinte bármilyen más könnyen hozzáférhető sejtből kiindulva is létre lehet hozni. Mindezt úgy lehet elérni, hogy először a „parányi építőkockákat” átprogramozzák őssejtekké, és végül ezeket az egységeket fejlesztik tovább kardiomiocitákká.

Tekintve, hogy a „nyersanyag” kevéssé invazív módon beszerezhető, minden beteg esetében biztonsággal lehet a saját szervezetükre szabott miniPUMP-ot kialakítani. Ez azért fontos körülmény, mert egyedi felépítésű szivattyúkkal könnyebb megjósolni, hogy konkrétan az aktuálisan vizsgált páciensek szíve miként reagál majd az egyes gyógyszerekre. 

(Forrás: New Atlas)