Az MTI által feldolgozott közleményben az ÁSZ jelentős kihívásként ír a népesség csökkenéséről, ami már középtávon sem teszi lehetővé a foglalkoztatás bővítését Magyarországon. A nemzetgazdasági növekedés túlnyomórészt a technológiai változásokon múlik ugyan, a fennmaradó 20-30 százalékban a humán erőforrás a döntő - ez is indokolja a munkaerő-fejlesztési kényszert az elemzés szerint.

A pályakezdők általában képzettebbek, mint az idősebbek, de a közlemény szerint ez kevés a minőségi javuláshoz, mert lassan vezet eredményre, az innováció viszont egyre gyorsabb. A megoldást az oktatási rendszer korszerűsítésében látják, ezért üdvözölték, hogy összértékében nőtt az oktatás állami támogatásának mértéke, bár a GDP-hez viszonyított aránya így is csökkent.

A kiadások a felsőoktatásban nőttek a legnagyobb arányban, de ehhez a hallgatók létszámának csökkenése is hozzájárult - írták. Az előző évtized második felében a kutatás-fejlesztési (k+f) munkahelyek és alkalmazottak létszáma a vállalatoknál nőtt inkább, a k+f finanszírozást és forrásfelhasználást ugyancsak a céges világ uralta - tették hozzá.

Az ÁSZ szerint a munkaerőpiac legfőbb kihívása ma az automatizáció és digitalizáció. Az innováció hatására a követelmények folyamatosan átalakulnak, az új munkakörök ellátásához megújuló tudásra és készségekre lesz szükség. Az alapok megszerzését követően az élethosszig tartó tanulás biztosíthatja a folyamatos megfelelést a munkaerőpiac elvárásainak - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock