A 2013-as Inventor számos régóta várt hasznos újítást hozott magával, amelyek tovább gyorsítják, egyszerűsítik a munkát. Ezek a fejlesztések – a vázlatkészítéstől az összeállításig – valamennyi részét érintik a szoftvernek.

Inventor vékony kliensen

A vékony kliens egy olyan olcsó, minimális erőforrással rendelkező számítógép, amely számára a szükséges kapacitásokat egy távoli számítógép biztosítja. Egy vékony kliens feladata megjelenítésre, I/O műveletek elvégzésére és az alkalmazásszerver által küldött adatok grafikus megjelenítésére korlátozódik. Az alkalmazott szoftverek párhuzamos futtatását és a számításokat a szerver végzi, így a tervezőknek nem kell költséges munkaállomásokat vásárolni és a szoftverek karbantartását, cseréjét, frissítését is egy helyen kell csak elvégezni.

A 3D-s tervezés során a legtöbb művelet nehezen párhuzamosítható, ezért a többmagos processzorok nyújtotta előnyökből is nehéz profitálni. A vékony klienseket kiszolgáló szerver azonban tökéletesen ki tudja használni a többmagos processzorokat, hiszen a felhasználók által párhuzamosan használt alkalmazások kiszolgálását szét lehet osztani az egyes magok között. A 2012-es AutoCAD már támogatta ezt a megoldást, azonban az Inventor esetében e lehetőség először a 2013-as verzióval vált elérhetővé.

Továbbfejlesztett vázlatkörnyezet

Automatikus vázlatátméretezés A modellezés első lépése általában egy kiindulási vázlat megrajzolása, majd annak méretezése. A felhasználók gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy az elsőre méretek nélkül megrajzolt kontúr túl kicsire vagy túl nagyra sikerül, és az a méretek felhelyezésekor teljesen „összekuszálódik”. Ebben segít az új megoldás, amely az első méret felhelyezésekor a méret értéke alapján átskálázza a teljes vázlatot, és így a további méretek megadása már nem okoz jelentős változást a geometriában.

Egyenlettel definiálható görbék A 2D-s, illetve 3D-s vázlatok talán leglényegesebbként említhető újdonsága, hogy a hagyományos rajzi elemek mellett tetszőleges implicit, illetve explicit alakban felírt matematikai egyenlettel is lehet görbét definiálni. E matematikai görbék iránt nagyon sok esetben felmerülhet az igény, legyen szó evolvens fogprofilról, speciális áramlási vagy fénytechnikai felületről, vezértárcsáról, változó menetemelkedésű spirálról stb. A lehetőségek körét tovább bővíti, hogy ezekben az egyenletekben paramétereket is fel lehet használni, így a matematikai görbe adaptívan idomulhat a beépítési környezet változásaihoz.

Ívhosszméretezés Sokak által várt fejlesztés, hogy közvetlenül lehessen méretezni az ívek hosszát. A 2013-as Inventorban már van erre lehetőség, így nem kell az ívhosszat függvénnyel definiálni a korábbi verziókhoz hasonlóan.

Felhasználói paraméterek megjelenítése szövegekben A modell paramétereit már régóta fel lehetett használni a szövegekben, így biztosítva például, hogy a szövegkörnyezetben hivatkozott fontos méretek kövessék a modell változásait. Öntvényeknél, műanyag alkatrészeknél, sajtolt termékeknél, illetve egyéb esetekben is előfordul, hogy bizonyos méreteket, azonosítószámokat felfestve, dombornyomatként vagy kivágásként fel kell tüntetni az alkatrész felületén. Az Inventorban nemcsak méreteket, hanem szöveg típusú felhasználói paramétereket is lehet definiálni, és ezeket a különböző alaksajátosságok vázlatában fel lehet használni, így könnyedén megoldható, hogy az adott konstrukció különböző változatai magukon viseljék a szükséges adatokat.

Vázlatelemek asszociatív vetítése Összeállítási környezetben az adaptív alkatrésztervezés egyik közkedvelt eszköze az élek vázlatba történő vetítése. Ennek a módszernek köszönhetően az újonnan létrehozott alkatrész követi azon elemek változását, amelyekből a tervező geometriavetítéssel vesz át méreteket. Sokszor felmerül az igény azonban, hogy ezzel a módszerrel egyik alkatrész vázlatából vetítsen át görbéket egy másik alkatrész vázlatába. Ezt már a korábbi verziókba is meg lehetett tenni, de ekkor nem maradt meg a kapcsolat az eredeti geometria és a vetület között. Az új szoftverben már úgy lehet elvégezni a különböző alkatrészek vázlatai közötti vetítést, hogy az így elkészített vetületek követik az eredeti geometria minden változását.

További újítások a hatékonységért

Testprimitívek Egy tömegmodell felépítése során a jellemző alakzatok általában hasáb, henger, gömb vagy esetleg tórusz. Ezek megrajzolásához eddig minden esetben fel kellett venni a megfelelő vázlatot, mostantól azonban ezek az alakzatok közvetlenül indíthatók az eszköztárból, így már csak a méreteket kell megadni.

Ponthalmazok és stl fájlok Gyakran előfordul, hogy egy-egy tervezési vagy áttervezési feladat során figyelembe kell venni egy létező beépítési környezetet. A legpontosabb módszer a lézeres digitalizálás, amely rendszerint több millió pontból álló ponthalmazt állít elő, amelyet sok esetben háromszögesítenek, majd stl fájlban tárolnak. Az Inventor egyaránt képes ponthalmazok és stl fájlok importálására, amelyeket felhasználva biztosítani lehet, hogy a kész modell igazodjon az adott környezethez.

Vázszerkezetek tervezése Az Inventor sokak által használt vázszerkezet-tervező modulja folyamatosan fejlődött az évek során, és ennek köszönhetően egyre hatékonyabb segítséget jelentett a tervezőknek. Az új verzióba több olyan fejlesztés is bekerült, amelyek tovább egyszerűsítik a munkát. A profilok orientációjának meghatározására az eddig alkalmazott megoldások mellett referenciafelületet is ki lehet jelölni, amelynek valamennyi változását követi a szelvény. Az automatikus sarok-, illetve csomópont-kialakítások eddig csak egyenes szakaszokra működtek, mostantól kezdve azonban tetszőleges formában meghajlított szelvényekre is alkalmazhatók lesznek.

Szimuláció A végeselemes analízis sokat segít a tervek korai kiértékelésében, azonban köztudottan számításigényes feladat. Az Autodesk fejlesztésének köszönhetően az Inventor kihasználja a többmagos processzorok lehetőségeit, így egy négy vagy hat magot tartalmazó processzorral a töredékére csökken a számításhoz szükséges idő. Vékony falú elemek esetében a szoftver képes felületi hálót használni a térfogati háló helyett, ezzel is növelve a számítási feladat hatékonyságát.