A vállalkozó mérnökök megbízói jellegzetesen cégek, díjazásaik nagyrészt 3 millió Ft alatti, illetve a nagyobb munkákat vállalók mérnöki vállalkozásokat alapítanak- áll a kamara állásfoglalásában. Nagy számban vannak közöttük nyugdíjasok és mellékfoglalkozásúak. Ezekben a szellemi munka a meghatározó, minimális a saját beruházás, anyagköltség és eszközhányad mellett. Mérnökeink projektekhez csatlakozva eseti megrendelésekre, változó megbízók számára végeznek munkát. Így sem a mérnök, sem megbízója oldaláról fel sem vetődhet a színlelt foglalkoztatás gyanúja.
Kiket érint?
A tervezők általában 1-1 munkafeladat során kapcsolódnak megbízóikhoz, normál esetben vállalkozási díjuk a pár százezer és az 1-2 milliós kategóriát jelentik. Természetesen, akik nagyobb munkafeladatot (pl. társasház, úttervezés vagy vízügyi tervezés egyes esetei) nyernek el, elképzelhető a 3 millión felüli szerződéses összeg.
A szakértők tevékenysége sokkal inkább elaprózott, hisz munkájuk általában nem folyamatos munkavégzést jelent azonos partnerek számára.
A műszaki ellenőrök jellegzetesen egyidejűleg több kivitelezés munkáit tudják elvállalni, ami viszont gyakran havi számlázást jelent. Ez azonban nem fedi a munkaszerződés fogalmát, hisz munkájuk 1-1 kivitelezésen ritkán haladja meg a heti 5-10 órát, így van lehetőségük a héten belül több munkahelyen is megfordulni.
Látható, hogy a kata felel meg leginkább annak a tevékenységnek, amit folytatnak, viszont a most elfogadott törvény, mivel kizárólag „saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozások”, ill. „főfoglalkozású egyéni vállalkozó” választhatja a kata-t az egyéni mérnök vállalkozások igen jelentős hányada ellehetetlenül. Vélhetőn közülük számosan visszaadják az „ipart”, (főként a nyugdíjasok, akik számára pedig igen jelentős a nyugdíjkiegészítés) illetve más adózási forma választására kényszerül.
Az állásfoglalásban kiemelik, hogy Magyar Mérnöki Kamara nagy részben megérti és támogatja a törvénymódosítás szándékát, céljait, főként a bújtatott foglalkoztatás lehetőségének a megszüntetését. Ugyanakkor rendkívüli módon nehezményezi az „átállás” teljesíthetetlen határidejét és az egyéb eljárási nehézségeket. Ez pedig nemcsak a vállalkozó mérnököket sújtja, hanem a megbízóikat és a konkrét projektjeik megvalósíthatóságát veszélyezteti. Ugyanis folyamatban levő tervezési, kivitelezési, szakértői szerződéses feltételeinek a módosítását – esetleg ellehetlenülését - is magába rejti.
Kiemelik, hogy mindezek miatt támogatják a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait a törvény korrekciójára, különös tekintettel a 2023. január 1-i hatálybalépésre, továbbá, hogy a KATA választási lehetőségei az egyéni vállalkozókon túl a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásokra is terjedjenek ki, akik ma is választhatták ezt az adózási lehetőséget.
A kamara állásfoglalásában kifejti, hogy szükségesnek tartják a részletszabályok kidolgozása során a fenti építésgazdasági vonatkozások megfontolását, amihez készséggel ajánlják közreműködésünket.
„Annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozó mérnökök számára reális választási lehetőségek nyíljanak, javasoljuk az átalányadózás feltételei között egy új – 70 százalékos költségelszámolási kategória bevezetését. Meggyőződésünk, hogy a fenti korrekció hasznosan szolgálná azt az építő munkát, amiben a magyar mérnök kulcsszereplő” - hangsúlyozzák a Wagner Ernő elnök által jegyzett állásfoglalásban.
Forrás: Magyar Mérnöki Kamara
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
