A hűtő- és fűtőrendszerek igencsak tetemes hányadát emésztik fel az épületek működését biztosító energiának. Torontói kutatók nemrég kifundáltak egy módszert, amellyel ezt az arányt nagymértékben csökkenteni lehet.
A krillek bőre által ihletett technológia varázsütésre színt váltó, folyadéktartalmú cellákra építkezik.
A krillek olyan, általában átlátszó üzemmódban tengődő, parányi tengeri organizmusok, amelyek a bőrük alatti sejtjeikben cirkuláló pigmentekkel túl erős UV-sugárzás esetén bármikor képesek sötétbe borítani a testüket.
A kanadai tudósok szerint ezen adottság integrálása az épületek homlokzatába vagy ablakaiba idővel jelentős költségmegtakarításhoz vezethet.
A csapat találmányának prototípusát olyan optofluidikus cellák alkotják, amelyek szükség szerint gyorsan és energiahatékonyan transzparenssé vagy éppen átlátszatlanná tehetők. Ezek a mesterséges „sejtek” két műanyaglap közé szorítva egy milliméteres vastagságú ásványiolaj-réteget tartalmaznak. A kamrák elsötétítését egy kis adag, festékanyag-tartalmú víz befecskendezésével lehet elvégezni – ezt a műveletet egy, a cellákhoz csatlakoztatott csőrendszer teszi lehetővé. Míg az alacsony áramlási sebességgel injektált pigment tömör pacát képez a zsebekben, a gyorsabb tempó virágszerű ábrák kirajzolódásához vezet.
Ez azt jelenti, hogy az adagolás intenzitásának szabályozásával a rendszer fényáteresztő-képessége könnyedén finomhangolható.
A festékanyag kiszivattyúzásával ráadásul később a cellák ismét átlátszóvá tehetők.
A szakemberek szerint ezekből az optofluidikus zsebekből olyan hálózatokat lehetne kialakítani, amelyek az ablakokba vagy az épületek egyéb felületeibe ágyazva alacsony energiaigényű hőszabályozó rendszerekként funkcionálhatnának. Nyári napokon, a hőség tetőzésekor a cellák átlátszatlanná tételével az épületen kívül lehetne rekeszteni a napsugarakat, és később a meleg napon belüli enyhülésével párhuzamosan, dinamikusan lehetne ismét transzparenssé tenni az elemeket.
(Forrás: New Atlas)
A nyitókép illusztráció (Forrás: Adobe Stock)
