Az ipar 5.0 fogalma az ipar legújabb korszakát jelöli, amely a mesterséges intelligenciát és az emberi kreativitást ötvözi a termelési folyamatokban. Az elsődleges cél nem a vég nélküli automatizálás, az ember kiváltása, mint az ipar 4.0-ban, hanem a technológiát felhasználva az emberközpontú gyártás előtérbe helyezése, a fenntarthatóság és a reziliencia növelése. A teoretikusok szerint ez az ember-gép együttműködés új szintre emeli a termelést, miközben a fenntartható technológiák és etikai szempontok integrálása is hangsúlyos szerepet kap.
Az ipar 5.0 felé vezető út
Dr. Varga Pál egyetemi docens, a BME Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője szerint az ipar 5.0 nem érthető meg az ipar 4.0 nélkül. Az ipar 4.0 alapvetően az adatgyűjtésre és -feldolgozásra épül, amelyek már önmagukban is képesek javítani a gyártási folyamatokat. Az ipar 5.0 akkor lép a színre, amikor a mesterséges intelligencia még hatékonyabb adatfeldolgozást tesz lehetővé, figyelembe véve a fenntarthatóság szempontjait is. Fontos az ipar technológiai folyamatainak energiahatékonysága, a fenntartható gyártás, az az elvárás, hogy a technológia alkalmazása megtérüljön, ne kerüljön több energiába, mint amennyit nyerni lehet vele. Az ipar 5.0 azonban nem csak a technológiáról szól. Varga Pál kiemeli, hogy az ember ismét központi szerepet kap, de meg kell találni a helyét.
„Amióta az ipari forradalmak elindultak, az emberek szerepe folyamatosan változik, ez azzal is jár, hogy elveszítik a munkájukat, átképzik magukat, hogy kevésbé monoton, nagyobb hozzáadott értékű munkát tudjanak végezni. Ez kétségtelenül energiabefektetéssel, fájdalommal, költséggel jár az egyén és a szervezet számára is, de az évszázadok során számtalan példa mutatja, hogy mindez végső soron mindig előrelépést hozott. Most ismét egy ilyen átalakulás előtt állunk, az ipar 5.0 pedig lehetőséget kínál arra, hogy az emberek megtalálják a helyüket egy új, emberközpontú ipari környezetben. Az ipar 5.0 azt ígéri, hogy az emberek és gépek együtt dolgoznak majd, olyan gyárakban, ahol a hatékonyság és az emberi kreativitás egymás mellett tud működni.
Definíciós kísérletek
Az Európai Bizottság definíciója szerint az ipar 5.0 koncepciója az ipari forradalom újabb szakaszára utal, amely az ipar 4.0 továbbfejlesztését jelenti. Középpontjában az emberi szerep növelése és az ipari technológiák emberközpontúvá tétele áll. Az Európai Bizottság szerint az ipar 5.0 célja, hogy az ipart „rezilienssé, emberközpontúvá és fenntarthatóvá” tegye. Ez a megközelítés nemcsak a hatékonyság és a termelékenység növelésére összpontosít, hanem a társadalmi és környezeti fenntarthatóságra is, figyelembe véve az emberi jólétet és az etikai szempontokat a technológiai fejlődés során. Az Európai Bizottság a „Industry 5.0 Towards a sustainable, human-centric and resilient European industry” című dokumentuma fejti ki ezt a koncepciót.
Michail Rada, a fenntarthatóság és az ipari innováció sokat idézett cseh szakértője az ipar 5.0 koncepcióját 2015. december 1-jén publikált cikkében mutatta be, amely azóta fontos szerepet játszik az európai fenntarthatósági keretrendszerben. Szerinte az ipar 5.0 célja a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság integrálása, ahol az emberi tényező és a környezeti felelősségvállalás középpontban áll. Az ipar 5.0 nem csupán a technológiai innovációra összpontosít, hanem arra is, hogy az ipari rendszerek képesek legyenek kezelni a környezeti kihívásokat, miközben fokozzák a termelési rendszerek fenntarthatóságát és az emberi jólétet. Rada szerint az ipar 5.0 a fenntarthatóság és az emberi értékek előtérbe helyezésével válik jelentőségteljesebbé, az ipari gyakorlatokat a környezet és az emberi tényezők figyelembevételével alakítja.
Az emberi tényező: az ipar 5.0 valódi célja
Bóna Péter, a Com-Forth Kft. ügyvezetője, akinek ez az egyik kiemelt szakterülete, úgy véli: az ipar 5.0 nem lineárisan és nem automatikusan követi az ipar 4.0-t, hanem egyfajta másképp gondolkodást jelent, ahol az ember ismét központi szerepbe kerül. Inkább egy szemléletmódról van szó, ahol akár az ipar 4.0 technológiáit alkalmazva tekintünk másként az emberre. Bóna szerint az ipar 5.0 valódi célja az, hogy az embereket ne csupán gépekként, biorobotokként kezeljék a gyárakban, hanem értékes munkaerőként, akiket meg kell becsülni. A magyar iparban azonban szerinte ez a szemlélet még nem elterjedt, és pesszimistán látja a helyzetet. Szerinte sok vállalat még mindig a rövid távú profitmaximalizálásra összpontosít, és nem fektet be a munkaerő képzésébe, megtartásába.
A megkérdezett szakértők kiemelnek egy másik fontos aspektust is, hogy megértsük, mi van a koncepció mögött. Ez a tömeggyártás és a személyre szabott termékek mentén tesz különbséget a két irányzat között. Míg az ipar 4.0-s technológia a digitalizációval és az automatizálással a tömegtermelés optimalizálására összpontosított, amit az ember nélküli termelés és a robotok domináltak, az ipar 5.0 ismét előtérbe helyezi az ember által hozzáadott értéket, különösen a személyre szabott termékek előállításánál. Varga Pál szerint az egyedi igények kielégítése és a személyre szabott megoldások iránti kereslet újra növekedni fog, így fontos szempont lesz, hogy a gyártók megfeleljenek a piaci igényeknek, amelyhez az emberek kreatív hozzájárulása szükséges. Példáként elég, ha a Porsche Exclusive Manufaktur vagy a Mercedes autókonfigurátorára gondolunk, ahol a szín, a motorteljesítmény mellett a belső kárpit színét, anyagát, a kijelzőket és a hangrendszert is kiválaszthatjuk.
A mesterséges intelligencia szerepe és jövője az iparban
Mind Varga Pál, mind Bóna Péter egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik az ipar 5.0-ban. Varga szerint ez az alaptechnológia, amely lehetővé teszi az erőforrások optimalizálását és a gyártási folyamatok hatékonyabbá tételét. Az MI nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem gazdasági előnyöket is, hiszen időt és pénzt spórolhat meg a vállalatoknak. Bóna Péter viszont arra figyelmeztet, hogy az MI önmagában nem elegendő, ha nem Augmented Intelligence-ként, azaz kiterjesztett intelligenciaként tekintünk rá, amely az emberi tudással együttműködik, szerinte a mesterséges intelligencia kiegészíti az emberi tudást és döntéshozatalt. Így az ipar 5.0 sikeressége is attól függ, hogy a vállalatok mennyire képesek azt integrálni a meglévő rendszereikbe, miközben az emberi tényezőt is figyelembe veszik.
Fenntarthatóság és a jövő kihívásai
Az ipar 5.0 másik központi eleme a fenntarthatóság. Bóna Péter szerint a fenntarthatóságot ma még sok vállalat csak marketingeszközként használja, de hosszú távon ez a hozzáállás nem lesz elegendő. A jövő iparának célja az, hogy a fenntarthatóság ne csak egy szlogen legyen, hanem valós gazdasági előnyöket is biztosítson, amelyek hozzájárulnak a vállalatok sikeréhez. Varga Pál szerint a fenntarthatóság vagy gazdaságosság alapvető szempont az iparban, így az ipar 5.0 kapcsán is kiemelt elvárás. Például egy matematikai probléma megoldását hozza, ami nagyon költséges és lassú folyamat a hagyományos eljárásokkal. Ez a mesterséges intelligencia segítségével nemcsak gyorsabb, hanem kevesebb erőforrást is igényel. Bár a megoldás talán nem lesz tökéletes, és nem értjük pontosan, hogyan született az eredmény, de letesztelve az látszik, hogy működik, így erőforrásszempontból épp elegendő hasznot hoz, ami segíti a fejlődést, később pedig lesz még idő a finomhangolásra. Valahogy ez az analógia írja le a technológia alkalmazását a fenntarthatóság jegyében. A szakértők szerint az ipar 5.0 kevésbé egy újabb technológiai forradalom, hanem egy új gondolkodásmód, amelyben az ember és a technológia fenntartható alkalmazása kerül a középpontba. Az alkalmazás szintjén a digitális ikrek, a virtuális térben létrehozott modellek, az AR- és VR-tréningek mind ennek fontos állomásai.
Mit tudnak és mit várnak az ipar 5.0 forradalmától az ipari szereplők?
Bognár Péter György, a Kematechnik Innomontage Kft. ügyvezetője:
Foglalkozunk a témával, és az is biztos, hogy megkerülhetetlen lesz ez is hamarosan. Tapasztalatom szerint még sokszor sokan eltérően értelmezik, hogy mi is az ipar 5.0, talán még nem is biztos, hogy mi is lesz az általános értelmezése. Mi leginkább ezt az AI alkalmazásában és hasznosításában látjuk. Hogy a modern rendszerekben a modern szoftverek segítsék a munkát, az adatok értelmezését, a döntéseket. Már folynak a fejlesztések nálunk is, hogy az AI-t prediktív elemzésekre használjuk rendszerekben, de véleményem szerint ez csak az út eleje. Az biztos, hogy szükség van ezekre a megoldásokra, és már most is tudjuk ezeket hasznosan alkalmazni. Viszont azt, hogy ez pontosan hova fog vezetni, még nem látjuk, szerintem. Ahogy azt sem, hogy mekkora teret tudnak majd a mesterségesintelligencia-megoldások hódítani a gyártóiparban, legalábbis a fémmegmunkálás és felületkezelés területén.
Sas Zoltán, a Bosch Rexroth Kft. IoT rendszertervező mérnöke:
Az ipar 5.0, amely az ipar 4.0 utódjaként jelentkezik, egy újabb forradalmi változást hoz majd az ipari termelésben, amelyben az ember és a gép együttműködése még inkább előtérbe kerül. Az ipar 5.0 középpontjában a kollaboratív robotika (kobotok), digitális gyártási asszisztencia és az intelligens automatizáció áll majd, ahol a gépek és emberek közösen végeznek olyan feladatokat, amelyek egyszerre igényelnek emberi kreativitást és gépi precizitást. Az ipar 5.0-tól azt várjuk, hogy még nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és az energiahatékonyság. A Bosch Rexroth továbbra is vezető szerepet kíván játszani ezen a területen, különösen a ctrlX Automation platform fejlesztésével, amely egy nyílt ökoszisztémára épít, lehetővé téve az ipar szereplői számára, hogy együttműködve fejlesszék a jövő gyártási technológiáit. Ugyanakkor említhetnénk a Kassow Robots 7 tengelyes kollaboratív robotjait vagy akár a Cytro termékcsalád hidraulikus meghajtásait is, melyekkel jelentős energiamegtakarítás érhető el a hagyományos meghajtásokkal szemben
A GyártásTrend technológiai magazin szeptemberi lapszáma a Letölthető fájlok linkre kattintva PDF formátumban szabadon olvasható! Jó olvasást kívánunk!
