A közútijármű-gyártás mind a termelési értéket, mind az ország exportjához való hozzájárulását tekintve, (a gép- és berendezésgyártást, a vegy- és gyógyszeripart, a villamosberendezések gyártását és az élelmiszeripart megelőzve) Németország elsőszámú feldolgozóipari ágazata. Mivel az ágazat helyzete és fejlődési kilátásai, az általa elért eredmények és az előtte álló kihívások a magyar gazdaság szempontjából is meghatározó jelentőségűek, számunkra is figyelemre méltóak az év elején az ipari és kereskedelmi kamarák által a német autógyártók és beszállítóik körében végzett felmérés március elején nyilvánosságra hozott eredményei. 

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a német autóipar nagyobb károk, jóvátehetetlen veszteségek nélkül vészelte át a válságot. Sikerült elkerülni azt a nagyfokú visszaesést, amelytől még a múlt év őszén még tartani lehetett. Épp ellenkezőleg! – az autóipar hangulata lassan ismét javult, bár túláradó optimizmusra továbbra sincs ok. A globális növekedés lassúsága, a továbbra is magas energiaárak és olyan strukturális problémák, mint a szakképzett munkaerő hiánya, fékezik a fellendülést. Emellett az iparágnak különleges kihívást jelent az elektromobilitás irányába történő átalakulási folyamat. 

A német autóiparban a közelmúltban javultak a termelési és az értékesítési mutatók. Egyre kevesebb autógyártó lassítja a termelését a magas energiaárak miatt, s az anyaghiány mint teljesítménygátló tényező mérséklődésének köszönhetően a vállalatok mind jobban le tudják dolgozni korábbi megrendeléseiket. Az energia- és alapanyagárak már említett magas szintje és a szakképzett munkaerő hiánya ugyanakkor továbbra is súlyos terhet jelent az ágazat vállalatai számára; megjegyezve, hogy az autógyártók a tevékenységük során felmerülő többletköltségek számottevő részét át tudják hárítani a vevőkre. 

Az aktuális üzleti helyzet megítélése

Mindent egybe vetve elmondható, hogy a gépjárműgyártás üzleti helyzete a stabilizálódás útjára lépett.  A vállalatok alig egyharmada (az őszi felmérés 32 százalékával szemben 31 százalék) továbbra is jónak értékeli a maga üzleti helyzetét, ezzel szemben a helyzetüket rossznak értékelő vállalatok aránya 20-ról 13 százalékra csökkent. Ezek szerint a helyzetüket jónak és rossznak tartó vállalatok különbsége a 2022 őszi 12-ről 2023 elejére 18 százalékpontra emelkedett, (bár továbbra is elmarad a 24 pontos sokéves átlagtól.) 

A felmérés szerint a járműalkatrész- és tartozékgyártók (azaz a „beszállítók") helyzete az ágazat egészéhez képest kedvezőbb képet mutat: a jó helyzetben lévő vállalatok aránya a múlt év őszihez képest 2 százalékponttal, 26 százalékra emelkedett, míg a rossz üzleti helyzetben lévő vállalatoké gyakorlatilag megfeleződött, a korábbi 26-ról 12 százalékra mérséklődött. A két csoport összehasonlításából adódó különbség így 12-vel 14 százalékpontra emelkedett, bár még mindig elmarad a 20 százalékpontos sokéves átlagtól. 

Üzleti várakozások

Az üzleti várakozások alakulása jól tükrözi az ágazatban uralkodó nagyfokú bizonytalanságot. Miután ezek a várakozások az ukrajnai orosz inváziót követően sokat romlottak, az ágazat várakozását most ismét óvatos optimizmus uralja. Az olyan, a múlt év őszén felmerült szélsőséges hatású veszélyek, mint például a gázhiány, szerencsére nem igazolódtak. Mindent egybe vetve az optimista vállalatok aránya viszont csaknem megduplázódott, 10-ről 19 százalékra emelkedett, míg a negatív üzleti várakozásokat jelzőké jelentősen, az őszi 50-ről 12 százalékra csökkent. A pozitív és negatív üzleti várakozások egyenlege egy év után ismét pozitív előjelű, a korábbi mínusz 40-ről plusz 7 százalékpontra emelkedett, ami megfelel a hosszú távú átlagnak. 

A beszállítók körében még szélsőségesebb a kép: jónak a cégek 15 százaléka értékeli a maga várakozásait, ami a korábbi 7 százalék több mint duplája, míg a negatív üzleti várakozásokat jelzőké a korábbi 58-ról 11 százalékra csökkent. A két arány összevetéséből adódó 4 százalékpontos egyenleg visszatért a pozitív tartományba, s meghaladja a hosszabb időszakra számított 2 százalékpontos átlagot.

A következő tizenkét hónapra vonatkozó optimistább kilátások egyrészt a kereslet pozitívabb megítélésén alapulnak, mivel a borús világgazdasági előrejelzések ellenére az iparág arra számít, hogy a külföldre irányuló tevékenység ismét fellendül. Másrészt az anyaghiány enyhülésének köszönhetően a termelés is lassan újra beindul, ami lehetővé teszi a rendelésállomány ledolgozását. 

Számokban kifejezve 

• a gépjárműgyártóknak csak a 49 százaléka aggódik a belföldi kereslet visszaesése miatt, szemben a korábbi 59 százalékkal,
• míg a kevesebb külföldi megrendeléstől való félelem csak a válaszadók 32 százalékára jellemző, szemben az őszi 37 százalékkal. 

Az euró a 2022 szeptemberében elért mélypont után ismét felértékelődött az amerikai dollárral szemben. S bár a közös valuta megerősödése nyomán csökkent a német autógyárak harmadik országokba irányuló exportjánál jelentkező árelőny, a stabilabb árfolyam növeli a tervezési biztonságot, s egyben visszafogja az euróövezeten kívülről származó nyersanyagok és beszállítások áremelkedésének hatását, enyhítve az árfolyamváltozásból adódó üzleti kockázatot. 

Az alapanyag- és energiaárak magas szintjét – a korábbi 95 százalékkal szemben – az ágazat összes vállalatának még mindig 93 százaléka említette üzleti kockázatként. Igaz, a válaszadók mindössze 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy emiatt csökkentenie kell a termelését. Minden tizedik vállalat (11 százalék) külföldre akarja áthelyezni a termelését a magas energia-költségek miatt, a beszállítók körében pedig minden hetedik (14 százalék). 

Az üzleti kockázatok második számú legfőbb tényezője a szakképzett munkaerő hiánya. Erre az őszi 61 százalékkal szemben 2023 elején a vállalatok 64 százaléka panaszkodott, ami új történelmi csúcsnak számít. Az enyhe (a korábbi 64-ről 60 százalékra történt) csökkenés ellenére a vállalatok a harmadik legnagyobb kockázati tényezőnek a magas munkabérköltségeket nevezték meg. 

Az autóipar pénzügyi helyzete továbbra is feszült, bár az utóbbi időben kissé javult. Míg az előző felmérésben a vállalatok 43 százaléka számolt be problémás pénzügyi helyzetről, addig 2023 elején ez az arány még mindig viszonylag magas volt, elérte a 37 százalékot. S bár a beszállítók körében is enyhülés tapasztalható, náluk a korábbi 49 százalékkal szemben 41 százalék számolt be problémás pénzügyi helyzetről, ami a magas energia-, anyag- és munkaerőköltségek miatti szűkös likviditási keresztmetszetből adódik.   

Exportkilátások

A borús világgazdaság ellenére – mint már utaltunk rá - az autóipar exportvárakozásai továbbra is kedvezőek. Egyrészt az anyaghiány mérséklődése folytán a megrendelések jobban teljesíthetőek, másrészt a külföldi megrendelések alakulása az autóiparban stabilnak mondhatók. 

Számokban kifejezve: a vállalatok negyede (25 százalék, az őszi 18 százalékkal szemben) az export növekedésére számít a következő tizenkét hónapban, míg csökkenéstől - a múlt év őszi 25 százalékkal szemben - csak 12 százalék tart. Az ebből adódó egyenleg az előző felmérés mínusz hét százalékpontjáról plusz 13 százalékpontra emelkedett, s így alig marad el a 14 százalékpontos sokéves átlagtól. A pozitív tendencia a beszállítók körében is megfigyelhető, náluk a pozitív exportvárakozásokat megfogalmazó vállalatok aránya az őszi mínusz 8-ról plusz 9 százalékpontra emelkedett. 

Beruházási szándékok

Az optimistább üzleti-, illetve exportvárakozások a gépjárműgyártók beruházási szándékában is tükröződnek. Míg az előző felmérés szerint a vállalatok 28 százaléka csökkenteni kívánta beruházásait, addig az év elején ez már nem volt több 22 százaléknál. S bár az autóipari vállalatok negyede a magas energiaárak miatt elhalasztotta a beruházásokat, a beruházási költségvetésüket növelni kívánó cégek aránya 30-ról 35 százalékra emelkedett. A beruházási szándékok vonatkozásában a növelést tervezők és a csökkenéstől tartók összevetése alapján számított egyenlege így 11 ponttal, 13 százalékpontra emelkedett, jóval meghaladva a hosszú távra számított 3 százalékpontos átlagot.

A beszállítók valamivel visszafogottabbak a beruházások terén. Az ő esetükben a vállalatok alig egyharmada (31 százalék) halasztja el a beruházási projekteket a magas energiaköltségek miatt. Kevesebb vállalat (26 százalék) tervezi beruházásai növelését (ami korábban 28 százalék volt), de a beruházások csökkenésére számító vállalatok aránya is alacsonyabb (25 százalék, a korábbi 31 százalékkal szemben). A két csoport összevetéséből adódó egyenleg így 4 százalékponttal javult. 

Az egyre kedvezőbb értékesítési és exportvárakozásoknak köszönhetően a gépjárműgyártók valamivel többen fektetnek be kapacitásbővítésbe, mint az előző felmérésben (31-ről 32 százalékra történt emelkedés). A növekedés különösen jelentős a beszállítók körében jelentős (31-ről 39 százalékra emelkedett). A racionalizálási célú beruházások aránya viszont csökkent (46-ról 43 százalékra). 

Létszámtervek

Az export és a beruházások emelkedő tendenciája pozitívan hat az autóipar foglalkoztatási szándékaira is. Létszámbővítést a felmérésben részt vevő vállalatok 14 százaléka tervez, (szemben az előző felmérés 10 százalékos mutatójával), ugyanakkor még mindig csaknem minden ötödik vállalat számol létszámleépítéssel (a korábbi 29-cel szemben 17 százalék). A két arány össze-vetéséből számított egyenleg így mínusz 16-ról mínusz 3 százalékpontra emelkedett, ami 2017 nyara óta a legmagasabb érték és a mínusz 14 százalékpontos hosszú távú átlagot is jelentősen meghaladja. 

x x x

Jól indult az év

A Német Autóipari Szövetség (VDA) első, még nem végleges adatai szerint az év első két hónapjában a Németországban forgalomba hozott új személyautók száma – 385,4 ezer darab – nagyjából megegyezik az előző év első két havival. Ezen belül azonban a német márkák értékesítése – kerekítve 267,7 ezer – 1 százalékkal csökkent, miközben a külföldi márkák értékesítésénél 4 százalékos növekedést regisztráltak. 

A múlt év végi boom után az elektromos meghajtású autók száma – 72,4 ezer – egy ötödével csökkent. Ezen belül a tisztán elektromos meghajtású autóké 3 százalékkal, 50,6 ezerre emelkedett, ezzel szemben – nyilván az állami támogatás megszűnése hatására – a plug-in-hibrid tipusúaké 49 százalékkal, 201,8 ezerre mérséklődött. 

A németországi autótermelés – ugyancsak az év első két hónapjában elért – 708,3 ezres darabszáma 26 százalékos emelkedést mutat. Csaknem hasonló ütemben, 502,0 ezerre, azaz 24 százalékkal bővült az exportra szállított autók száma. 

Az Ifo felmérése szerint februárban romlottak a kilátások 

Az ágazat helyzetének és üzleti kilátásainak ellentmondásosságára utal, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet februári felmérése szerint a német autógyártók és beszállítóik üzleti helyzete – az év elején készített kamarai felmérésben jelzett optimizmussal ellentétben – egyértelműen romlott. „Különösen a gyártók értékelik drasztikusan rosszabbnak jelenlegi helyzetüket, mint az előző hónapban. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a vevők jelenleg nagyon óvatosak" - mondta Oliver Falck, az Ifo Ipargazdasági és Új Technológiák Központjának vezetője. A beszállítók viszont – a gyártókkal ellentétben - jobban értékelik jelenlegi helyzetüket, mint az előző hónapban.

A januárihoz képest a gyártók üzleti várakozásai is halványodtak, mert – mint Falck fogalmazott – ők „jelenleg még mindig a meglévő megrendeléseikből dolgoznak, s a potenciális vevők kereslete akadozik. Ennek egyik oka a villamosenergia-árak bizonytalan alakulása lehet."

A beszállítók viszont bizakodóbbak: februárban valamivel jobbnak értékelték rendelésállományukat, mint az előző hónapban. Az előgyártmányok hiánya mérséklődött: erre már „csak” a cégek 53,0 százaléka panaszkodott, szemben a januári 55,1 százalékkal. A kilátások azonban kevésbé adnak derűlátásra okot, mint az előző hónapban, ezért az akkorinál kevesebb vállalat tervezi termelésének növelését. A külpiacról is kevés lendületet remélnek: az exportvárakozások a müncheni gazdaságkutató intézet felmérése szerint februárban szintén romlottak. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock