Jamrik Levente
Becsült olvasási idő: 2 perc
Képregényhősök lettek

1993-óta a városi tanács szinte minden évben megpendítette az emlékmű elszállítását, ám azt a kormány mindeddig megakadályozta vagy a műtárgy műemlék jellegére, vagy Szófia oroszbarátságára hivatkozva.

A Bolgár Kommunista Párt és a Vaszil Kolarov vezette Minisztertanács 1949. október 4-én határozta el, hogy a „a balkáni országot felszabadító testvéri Vörös Hadseregnek” egy monumentális emlékművet építtet fel Szófia belvárosában, az egykori Király-kert közepére, közvetlenül az Egyetem mellé. A műalkotás kivitelezését Ivan Funev szobrász vezetésével Lubomir Dalcsev, Mara Georgjeva, Vaszka Emanoilova, Vaszil Zidarov és Peter Dojcsinov képzőművészekre bízta a párt. A 37 méter magas szobor posztamensét Danko Mitov, Vaszilyov Iván és Luben Nejkov tervezte.

Az 1954-ben felavatott szobor központi eleme a gépfegyverét a magasba tartó szovjet katona mögött felsorakozó, paraszti gúnyába csomagolt bolgár férfi és nő, mellékalakjai pedig a talapzat nyugati, keleti és déli oldalán plasztikusan kiképzett három dombormű, amelyek a szovjet armada „heroikus küzdelmeit” mutatják be.

Bulgária demokratizálódásával a mai napig heves viták jellemzik a műalkotás létét. Sokan arra hivatkozva bontanák le a szobrot, hogy egyrészt éppen a szovjet csapatoknak volt köszönhető, hogy az országban kommunista diktatúra alakulhatott ki, másrészt egy szuverén, független országban nincs létjogosultsága egy idegen hadsereg emlékművének, főleg úgy, hogy Moszkva anno hadüzenet nélkül támadta meg az országot, illetve a németek gyors visszavonulása miatt a Vörös Hadseregnek nem is kellett harcolnia Bulgáriában. (Hozzávetőlegesen alig 150 szovjet katona és tiszt halt meg 1944 októbere és novembere között a Vidin környéki csatákban.)

1993-óta a városi tanács szinte minden évben megpendítette az emlékmű elszállítását, ám azt a kormány mindeddig megakadályozta vagy a műtárgy műemlék jellegére, vagy Szófia oroszbarátságára hivatkozva. A bontás/elszállítás elodázása miatt így jobb híján a lelkes fiatalok politikai pop-art művészetének ad teret a műalkotás.

2011. június 17-én éjjel például a nyugatra néző domborművet pár fiatal képzőművész-hallgató az amerikai képregény hősöknek megfelelően átfestette. A pisztollyal a kezében „Támadást” kiáltó központi figurát Szupermennek, tőle jobbra hátul, a Szovjetunió zászlaját cipelő figurát a McDonald’s gyorséttermi hálózat kabalafigurájának, Ronald bohócnak, a vállán DP-27 (Gyegtyarjov) golyószórót viselő katonát Amerika Kapitánynak, a térdeplő férfialakot Batman társának, Robinnak, a női alakot pedig az Igazságliga egyik szuperhősének, Wonder Womannak festették át.

A központi figura előtt látcsővel a kezében látható szakállas férfit Mikulásnak, a gránátot dobó férfit az X-Men sorozatból ismert Rozsomáknak, a kezében PPS-41 géppisztolyt tartó katonát a Batman-sorozatból ismert Jokernek, az előtte lévő harcost pedig Maszknak maszkírozták el. Természetesen a szovjet zászlót amerikaira pingálták át. A kompozíció alá Lépést tartva a korral feliratot írták az ismeretlen fiatalok. Rashidov kulturális miniszter azonnal elítélte a vandalizmust, majd a Facebook közösségi portálon szerveződött értelmiségiek egy csoportja rendőri biztosítással a hátuk mögött a következő nap lemosták a szoborkompozícióról a festéket.

A szobrot azóta minden hónapban lefestik a fiatalok. A téma szinte mindig szovjet- és oroszellenes. 2013. augusztus 21-én például az egész kompozíciót rózsaszínűre festették, hogy így kérjenek elnézést Csehországtól azért, mert a bolgár hadsereg 1968-ban részt vett a prágai tavasz leverésében.